Szélerőmű baleset Mosonszolnokon!
Érdekes dologra lettem figyelmes 2013. április 20-n, amikor Ausztria felé tartottam az autópályán. Mosonszolnok magasságában a számos szélgép közül az egyik nem forgott, és mintha hiányzott volna egy lapátja. Az autóból sikerült néhány képet készíteni:
A képek rákattintva kinagyíthatóak
Úgy néz ki, mintha a lapát jó része szilánkosan letört volna a vélhetően mechanikai szilárdságot biztosító rúdról.
Mi okozhatta ezt?
Egy szélgép épségét számos külső hatás veszélyeztetheti.
1. túl erős szél
A szélgépek saját biztonságuk érdekében egy bizonyos szélsebesség felett leállítják és kifordítják magukat a szélirányból. Ez a sebesség jellemzően 90 km/h.
Ha elromlik az automatika, nagy baj van:
A szélgépek messziről nézve lomha, lassan forgó óriásoknak tűnnek, de ez csak a látszat. Mivel a lapátok 40-50 méter hosszúságúak, a látszólag lassú forgás is 300-400 km/h-ás kerületi sebességet jelent a lapátok csúcsán! Ha lapátról valami leszakad (télen pl. a ráfagyott jég) a nagy sebesség miatt az komoly távolságra is elrepülhet, valamire rázuhanva kárt okozhat. Ne feledjük, a mai több megawatt teljesítményű szélgépek lapátjainak tömege egyenként 5 000 kg-nál kezdődik!
2. villámlás
Mivel a szélgépek 100-150 méterrel magasodnak a környék fölé, tulajdonképpen villámhárítóként funkcionálnak.
Természetesen a szélgépek el vannak látva villámhárítókkal, amelyek általában elegendő védelmet biztosítanak. Ugyanakkor kis valószínűséggel elképzelhető akkora villám-áram, vagy a villám-talppont olyan szerencsétlen elhelyezkedése, amely a szélgép anyagát helyileg felhevítve tüzet okoz. Az interneten számos tűzről készült videót találhatunk:
Mivel számos tűzesetnél nincs viharos időjárás, villámlás, feltételezhető, hogy az egyes elektromos berendezések (generátor, frekvenciaváltó, stb.) meghibásodása okozott elektromos tüzet. Nagyobb baj akkor lehet, ha egy csapadékhiányos időszakban a széthulló égő, izzó törmelékdarabok tüzet okoznak, akár a szerencsétlenül járt szélgéptől több kilométeres távolságra is!
3. ütközés nagytestű madárral, szél által sodort törmelékkel
A levegőt több száz km/h-al hasító lapátok nagytestű madárnak, vagy egyéb szél által sodort szilárd testnek ütközve szerencsétlen esetben megsérülhetnek, meggyengülhetnek. Később, a lapátokat jobban igénybe vevő viharos szelek azt adott esetben akár el (le) is törhetik.
Ütközés keselyűvel, a madár mentése:
A mosonszolnoki szélgéppel valószínűleg ez utóbbi történhetett. Ha a kikapcsoló automatika romlott volna el, és túlpörgött volna a rotor, akkor az egyik lapát leszakadása olyan dinamikus terhet rótt volna a szélgépre, amely azt teljesen tönkretette volna. Tűz nem valószínű, hiszen nincsenek égésnyomok.
Vagy lehet, hogy egyszerűen gyártási hibáról, vagy anyaghibáról van szó, ami miatt a lapát egyszer csak megadta magát?
Nem tudjuk. A szélgép környezetét nem volt alkalmam megnézni, így azt sem láttam, hogy a lapát, vagy annak darabjai hova csapódtak be.
Figyelem! A bejegyzés bár szélenergia-ellenesnek hat, nem az. Fontos látni, hogy ellentétben az iparág mézes-mázas kommunikációjával, a szélenergiának is megvannak a maga veszélyei, hátrányai, ahogy az előnyei is. Nincs ideális, semmiben sem kárt okozó energiaforrás, erőmű. Ha az egyik erőműtípus helyett egy másikat választunk, azzal felcseréljük az előbbi előnyeit(hátrányait) az utóbbiéval. A legkevésbé káros, legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia!
A fenti felvételeken látható balesetek nagy része Magyarországon szerencsére (valószínűleg) még nem fordult elő, de nem biztos, hogy így is marad, különösen ha egy-két konvencionális erőművünket szélerőművekkel próbáljuk majd pótolni, hiszen akkor ezres nagyságrendben kellene a széltornyokat építeni...