A világ kormányai 2011-ben 523 milliárd dollárt költöttek fosszilis tüzelőanyagok támogatására - adta hírül a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA). Ez idő alatt a megújulók csupán 88 milliárd dollárt kaptak, a fossziliseknek szánt pénzek hatodát. Hogy ez sok vagy kevés, egyáltalán összehasonlítható-e a két szám, ennek fogunk utána járni.
Először ez úttal is nézzük meg, hogy a környezetért, a klímáért legjobban aggódó, leginkább ismert szervezet, a Greenpeace miként értelmezi, illetve kommunikálja a támogatásokat. 2010-ben is megjelent egy, a támogatásokról szóló tanulmány, amit Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfelelőse így kommentált:
"...ez azért baj, mert ellentétes a legtöbb ország által elismert és vallott klímavédelmi célokkal. ... Pontos összeget a szennyező energiaforrásoknak nyújtott magyarországi támogatásokról az adatok elérhetetlensége miatt nem tudunk mondani, de bizonyos, hogy a szennyező energiaforrásoknak biztosított versenyelőny hazánkban szintén megegyezhet a nemzetközi átlaggal. Nagyon sokan tesznek úgy, mintha a megújulóknak tisztességes versenyben kellene helyt állniuk a piszkos energiaforrásokkal szemben, vagy mintha a megújulókat már így is túltámogatná az állam. A New Energy Finance intézet felmérése bebizonyítja, hogy a szennyező energiaforrásokat világszerte rejtett támogatások sokasága tartja életben. |
Stoll Barbara, 2012-ben az Éva magazin "Inspiráló nők" díjának jelöltje
Fotó: (c) Horváth Ferenc József/Greenpeace
A Greenpeace álláspontja 2010 óta ebben semmit sem változott, ha lehet hinni a Greenpeace Hungary Facebook-os ismeretterjesztő tevékenységének:
Greenpeace Hungary Facebook komment 2013, március 5.
Miután megismerkedtünk a fosszilis támogatások hivatásos környezetvédők szerinti értelmezésével, nézzük meg magát a tanulmányt.
Sajnos a dokumentum nem ingyenes, így csak másodkézből származó információval dolgozhatunk. Először lássuk, a 523 milliárd dollár hogyan oszlik meg az egyes országok között.
Az első dolog ami feltűnhet, hogy "consumption subsidies"-ről, azaz fogyasztói támogatásról van szó! Az állam arra költ, hogy a lakosság egészének, vagy annak egy részének a piaci ártól olcsóbb legyen az üzemanyag, a benzin, a gáz, vagy a villany. Néhány éve még hazánkban is komoly gázár támogatásban részesülhetett a fogyasztók jelentős része.
"Még mindig nem késő igényelni a gázár-, illetve a távhőfogyasztási támogatást. Aki március 31-ig beküldi az igénylőlapokat, az január elsejéig visszamenőlegesen megkapja a támogatást. Február 15-étől módosult az öregségi nyugdíjminimum, így emelkedett a gázár-, illetve távhő-kompenzáció felső jövedelmi határa is. Február eleji adatok szerint eddig 1 millió 996 ezren kértek támogatást, s 1 millió 596 ezer család jogosultságát állapították meg. Negyven százalékuk a legmagasabb támogatásban részesül. Több mint húszezren kaptak elutasító határozatot a meghatározott limitnél magasabb jövedelmük miatt." Világgazdaság, 2007 |
Más országokban -mint a fenti grafikonon is látszik- még mindig komoly támogatások léteznek. Átszámítva Ukrajnában a lakosság köbméterenként ~20 forintot fizet a gázért, Venezuelában ~3,5 forint a benzin, Szaud Arábiában ez már jóval drágább, 26 ft/liter. Oroszország évi kb. 19 milliárd dollárt költ arra, hogy a lakossági áramár 4-22 ft/kWh között legyen.
Vegyük észre, 2011-ben azért költöttek el a világ államai 523 milliárd dollárt, hogy a lakosságnak, a fogyasztóknak OLCSÓBB legyen az energia, az pedig mindegy, hogy milyen forrásból származott.
Ugyanakkor a megújulók támogatására 2011-ben 88 milliárd dollárt költöttek el a világ kormányai, azért, hogy a megújulós erőművet építtető beruházóknak MEGÉRJE pénzüket ebbe fektetni.
Ennélfogva a Greenpeace azon kijelentése, hogy "Tizenkétszer több támogatás jut a fosszilis energiáknak, mint a megújulóknak*" véleményem szerint értelmezhetetlen és félrevezető. 88 milliárd támogatás ment a megújulós termelők támogatására, és az 523 milliárdból 0 milliárd jutott fosszilis termelők támogatására, versenyképességük növelésére, mert ezt a pénzt az energiafogyasztók kapták. Persze, mivel a fogyasztó emiatt olcsóbban jutott gázhoz, villanyhoz, meglehet többet is fogyasztott, ami pl. a gázszolgáltatónak valóban nagyobb bevételt jelent, de azért lássuk be, ha a Greenpeaces logikát követnénk, érdekes világnézetünk lenne! Ez esetben a támogatott lakáshitel nem a hitelfelvevőt, hanem elsősorban a lakás eladóját támogatná, az épületszigetelésre felvehető pályázati pénz nem a lakókat, hanem a szigetelésgyártó céget segítené, a súlyos beteg támogatott szívgyógyszere pedig nem a beteg gyógyulását biztosítaná, hanem a gyógyszergyártót profitját növelné!
De ez még nem minden. A Greenpeace kommunikációjából úgy tűnhet, mintha az egyes országokban azért nem versenyképesek a megújulók, mert az állam többet költ a fosszilisek támogatására, mint a megújulókéra.
Tudjuk, a modern megújulók használatában élenjáró országok, mint az USA 2009-ben 18,2 milliárd dollárt, Németország 2011-ben 17 milliárd eurót költött megújulós áramtermelésének támogatására, Olaszország 6,5, Spanyolország 2,6 milliárd eurót csak a napelemes áramtermelésre. És ezek az országok hol láthatóak a fenti grafikonon? Sehol, nincsenek is rajta, mert nem támogatják a fossziliseket!
Akkor mire alapozza Stoll Barbara véleményét?
"Nagyon sokan tesznek úgy, mintha a megújulóknak tisztességes versenyben kellene helyt állniuk a piszkos energiaforrásokkal szemben, vagy mintha a megújulókat már így is túltámogatná az állam. A New Energy Finance intézet felmérése bebizonyítja, hogy a szennyező energiaforrásokat világszerte rejtett támogatások sokasága tartja életben." |
A tanulmányból épp az derül ki, hogy a fejlett országok esetében a fosszilisek egyáltalán nem, a megújulók pedig eurómilliárdos támogatásokat kapnak...
A tanulmányra vagy cikkre utaló link, amire Stroll Barbara hivatkozik, már nem él. Valószínűleg ez lehetett az, mivel a számadatok tökéletesen megegyeznek a Greenpeaces számokkal és még a címe is ugyan az.
*a Greenpeace 2009-es számokról beszél