Ausztráliában a szélenergia olcsóbbá vált a szénalapú energiáknál !?
2013. február 19. írta: pandava

Ausztráliában a szélenergia olcsóbbá vált a szénalapú energiáknál !?

Az múlt héten számos cikk jelent meg meg Ausztrália szeles fejleményekről, miszerint ott olcsóbbá vált a szél-,  a szénenergiától. Az eredeti angol Bloomberg cikk igazi transzformáción esett át a fordítás közben. A hír igaz, de nem éppen úgy, ahogy a lelkes zöldek azt szeretnék.

szelzold.jpg

A szénből termelt villany olcsóbb, mint a szélenergia, ezt szoktuk meg. Hazánkban Paks után a Mátrai Erőmű termeli legolcsóbban az áramot, lignitből. A szélenergia nálunk is drágább, de mégis forog 100+ db szélturbina, mert az állam pl. 2011-ben 8,4 mrd Ft-al támogatta a szeles termelőket (KÁT_beszámoló 32. o.).

A szélenergia lehet olcsóbb a szénnél, ha csökken a termelési költsége, de úgy is olcsóbb lehet, ha a szénenergia árát emeljük a szél fölé.

A szél a legújabb versenyképességre törekvő megújuló energiaforrás, bár nehéz lépést tartania a napenergiával, melynek ára 75 százalékot zuhant 2008 és 2011 között. Ezt elsősorban Kínának köszönheti, ahol a gyártók rájöttek, hogyan állíthatnak elő nagy mennyiségben, gyorsan és olcsón nappaneleket. A szél azonban egy egészen más történet. "A szél inkább a technológiáról szól" - magyarázta Guy Turner a Bloomberg szakértője, aki szerint a tervezési vívmányok, többek közt a hosszabb lapátok és a magasabb turbinák növelték meg a hatékonyságot.

 A szélfarmok kialakításában is történtek jelentős előrelépések. A szél turbulenssé válik a turbinák szélárnyékában, ami ront a hatékonyságon, ezért a cégek folyadék dinamikai modellezéssel rendezik el turbináikat, taglalta Turner. Egy nem rég napvilágot látott elemzés szerint lépcsőzetes elosztásban magasabb szélsebesség és kisebb turbulencia érhető el az egyenes sorokhoz viszonyítva. SG.hu

A magyar fordítás szerint egyértelmű az ok: zuhan a megújulók ára. És mit ír az eredeti Bloomberg cikk?

New coal is made expensive by high financing costs. The study surveyed Australia’s four largest banks and found that lenders are unlikely to finance new coal without a substantial risk premium due to the reputational damage of emissions-intensive investments – if they are to finance coal at all.

Miről van tehát szó? Nem, nem a szélenergia hihetetlen fejlődéséről, a hatalmas költségcsökkenésekről. A helyzet az, hogy ma Ausztráliában a változó szabályozási környezet, a bizonytalanság miatt csak magas kamat mellett hajlandók finanszírozni szenes erőmű beruházásokat, ha mernek egyáltalán. A magas kamatok pedig minden beruházást ellehetetlenítenek. (Ezen könnyen segíthetne állami garancia, ha lenne politikai akarat.)

Ha nem lenne manapság divat a megújulózás, a cikk címe a következő is lehetne: a szabályozási kockázatok miatt nő Ausztráliában a villanyár. Hiszen lássuk be -ha csak az anyagiakat nézzük-, erről van szó.

A cikk szerint egy új szélpark Ausztráliában 83 USD/MWh áron képes áramot termelni, azaz kWh-ént 8,3 USD centért (1 AUD = 1 USD). Nézzük meg, a világban máshol mennyiért termelnek a szélparkok:

windlcoekicsi.pngSzélparkok termelési költsége. A vastag vízszintes vonal a súlyozott átlagértéket jelöli
Forrás: International Renewable Energy Agency, 38. o.
(Kattintva nagy kép)

Látható, legolcsóbban Kínában és Indiában termenek a szélparkok, 7-7,5 USD cent ár környékén, de olyan park is van, amely 5 centnél jár!


Akkor ebben a két országban szélerőműveket építenek szénerőművek helyett? Nem éppen. A két ország jelenleg 1000+ GW(!) szénerőmű kapacitást épít, illetve tervez építeni.

A bejegyzés trackback címe:

https://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr115092719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gazdelemző 2013.02.19. 21:28:29

Szerintem hosszú távon a megújuló energiák sokat segíthetnek az olyan országoknak mint Magyarország. Azonban sokkal többet érnénk ha az energiatakarékosságra vagy akár az épületek energiahatékonyságára, -megtartására helyeznénk a hangsúlyt és oda tennénk még több pénzt. Egy tanulmány szerint ha minden magyarországi házat a legjobban leszigetelnénk, a lakossági energiafogyasztás(fűtési) 60-80%-al csökkenne.

A költségeknél meg még nem is említettük hogy az alternatív energiák sokszor egyáltalán nem olcsóbbak, csupán az állami támogatás miatt lesznek olcsóbbak amit azonban ugyan úgy meg kell fizetni de az energiapiacon emiatt olcsóbb lesz ez az energia.(asszem a németeknél volt erről egy cikk amit magyar fordításban olvastam)

Bár a széndioxid-kvóta értékesíthetősége sem utolsó szempont.

Szóval szerintem elsődleges szempont az energiahatékonyság Magyarországon, majd az alternatív energiák és energiatermelés növelése... és végül az átállás ezen energiákra(pl gáz függőségünk csökkentése amit csak importálni tudunk, míg villamosenergiát magunk is tudunk termelni bár rengeteg befektetést igényel).

pandava 2013.02.19. 23:15:50

@gazdelemző: Egyetértek, ha tényleg bekövetkezik az amit sokat mondanak, hogy a megújuló energia olcsóbb lesz egyszer, mint a fosszilis. Mert különben minek öljünk bele ma komoly pénzeket, ha holnap féláron is felépíthetjük?

Árammal viszont szerintem nem tudunk spórolni. Az osztrákok, csehek 2x annyit fogyasztanak fejenként, mint mi. Az ő gazdasági fejlettségük lenne a cél számunkra is, nem?

Peetee 2013.02.20. 12:05:21

A lobbi egyelőre akadályozza a szélenergiát.
Amely cég a szénhez ért, azzal foglalkozik évtizedek óta, és kurv@ mennyiségű pénzt termelt magának vele, az tud most nagy összegeket áldozni a lobbijára.
A szélenergiából az elmúlt 100évben senki nem gazdagodott meg úgy, mint a szénből, így a lobbijuk is kisebb volumennel bír.
A civilek, a kutatók meg a zöldek véleménye pedig olyan kis súlyozással kerül elbírálásra, hogy semmilyen vizet nem mozgat.

Pan Modry 2013.02.20. 12:28:14

@pandava:
Az aramfogyasztas valoban nem csokkenne jelentosen az energiahatekonysag fejlesztesevel, azonban futesre kevesebb gazt kellene hasznalni, ami a kereslet-kinalat torvenye szerint csokkentene a gaz arat, igy az aramot olcsobban lehetne gazbol eloallitani.

Pan Modry 2013.02.20. 12:30:04

@Peetee:
Ez nem feltetlen csak a lobbik miatt van, hidd el a megujulok lobbija is eleg eros.
Peldaul Magyarorszagon egyszeruen nem fuj eleget a szel es nem sut eleget a nap ahhoz hogy akar a gazzal versenykepesek legyenek ezek a megujulok arban.

Tovabba foleg a szen eseten, maga a halozat is komoly beruhazasokat kivan, hogy az ingadozast kezelni tudja es ne omoljon ossze.

kifordított nagyanyó 2013.02.20. 12:54:25

Pedig előbb utóbb csak ez lesz.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2013.02.20. 13:27:58

szerintem egyertelmuen az ausztral kormany a hibas... mert erolteti a fustgazmosot
pedig ha jo kis kici occo kinai meg indiai technologiaval zavarhatnak le a szeneromuvet biztosan feleannyiba kerulne a szeneromu epitese

tehat irhatnank ugy is a cikket hogy a sok tiszta levegot venni akaro miatt no az aram ara

m18 2013.02.20. 13:30:36

"folyadék dinamika" - ha ezt olvasod egy "forditasban", nem is kell tovabb olvasnod, tudhatod, hogy a "forditonak" lovese sincs a temarol.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.02.20. 14:55:32

@Peetee: Ez a lobbi duma az agyamra megy. Ha megfelelesz a feltételeknek, akkor olyan erőművet csatlakoztatsz a hálózatra, amit nem szégyelsz...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.02.20. 14:58:40

@Pan Modry: Ja igen, ez valahogy fel sem tűnik. Olyanokat kiharcolnak, hogy 100-150 Ft/kWh kötezelő átvétel 15 évre előre. Ez mi, ha nem erős lobbi? Mikor melyik termelőnek fizették ki előre a termelési ár 8-10-szeresét 15 évre előre...?

Áh... Faszom teli van már a sötétzöldekkel...

pandava 2013.02.20. 18:08:10

@Pan Modry: Ha csak Magyarországra értetted akkor szerintem nincs igazad. A gáz ára független attól hogy mi mennyit fogyasztunk belőle, mert csepp vagyunk a tengerben.

Globális szinten viszont egyetértünk.

Peetee 2013.02.21. 12:48:56

@molnibalage:

Hát én itt az E.ON-ra csatlakoztathatok akármit, lóf@sz lesz az ánuszrózsámba, semmi több.
De ez egy más tészta.

Gábor Fazekas 2013.02.22. 02:13:25

@Peetee:
Most ez mi? Mi a kifogás?
Termelni nem tud az erőműved, pénzt nem kapsz érte, vagy engedélyt nem kapsz rá? Ha normálisan csinálod meg, akkor egyik sem igaz...
Remélem nem az a bajod, hogy túl sok feltételnek kell megfelelni. Eleve egy vicc, aminek kisfeszültségen kell megfelelni, látnád egy középfeszre csatlakozó erőmű dokumentációját. Nem is beszélve mondjuk a Mátrai Erőműéről. Ez egy ilyen ipar, bonyolult az üzembiztonság és a minőség.
Eleve imádom, hogy lesarkítják a megújulós vitákat olcsóságra abban a pillanatban, amikor végre egy fillérrel sikerül olcsóbban áramot előállítani, mint valami hagyományos erőműben. Vegye valaki elő a villanyszámláját. A teljes díj 21%-a ÁFA, 43%-a csak az energiadíj, viszont 33%-a a rendszerhasználati díj. Vagyis a pénz harmada a hálózat üzemeltetésére megy (több, ha az adót levesszük).
A hálózati költségek pedig igen nagyban függnek attól, hogy milyen karakterisztikájú és milyen kiszámíthatóságú források táplálják energiával. Nem csak az az érdekes, hogy egy szélerőműnek áramtőzsdén mennyiért csencselik azt a szánalmas spot termékét. Ezek energiatárolás és széleskörű hálózati technológiaváltás nélkül nem fognak megoldódni. Talán ezeket is bele illene számolni egy megújulós erőmű költségeibe!

StanLee · https://newsroll.net 2013.02.22. 13:46:31

Van valakinek kalkulációja, hogy a mostani "rezsicsökkentéssel" mennyivel nőttek a céges villamos energia árak? Fazekas kommenttársnak igaza van, hogy nem a "ménkű" ára a nagyobbik rész a villanyszámlában, hanem az ÁFA és a hálózathasználati díj. Szerintem van egy olyan áttörési pont, ahol bizonyos technológiákra már kisebb céges fogyasztóknak is megéri áttérni, és nem venni az áramot, ami ha így halad a hazai politika, elég hamar eljöhet.

Gábor Fazekas 2013.02.24. 04:02:31

@StanLee:
Maga az energiadíj szabadpiaci fogyasztók esetén üzleti titok körüli szinten van, és egyébként egyedi szerződések eredménye. Úgyhogy passz. Ha úgy közelítjük meg, hogy az egyetemes szolgáltatáson (amit érint az energiadíj rendelet, és így a csökkentés) mennyit buknak a szolgáltatók, és feltesszük azt mind átterhelik a céges fogyasztókra, akkor azt hiszem 17 milliárd forintról volt szó összesen. Az nagyjából 60 fillér lenne kilowattóránként.
Viszont ennek sem a cégek közötti súlyozása, sem a korlátja nem ismert. Ugyanis van néhány olyan áramkereskedő, akik a szabadpiacon végértékesítők, de nincs részesedésük az egyetemes szolgáltatásban. Tehát a 6 regionális szolgáltatóval ellentétben nem csökkenti a bevételüket a rezsicsökkentés, nem kell semmit átterhelniük, így elég sok új ügyfelet nyerhetnek, ha 6 versenytársuk mind a 17 milliárdot át akarja terhelni. Ami elég kínos lenne a 6-nak, mivel csak a szabadpiaci fogyasztókból van profitjuk. Trükkös a magyar liberalizált árampiac, ugye? :)
Ha viszont a rendszerhasználati díjak átsúlyozására gondoltál (kisfeszültségen többnyire csökkentette a MEH a díjakat, miközben feljebb inkább emelt), annak pontosan utána lehet nézni. A Mercedes gyárnak például azt hiszem NaF/KöF csatlakozási pontja van, ők is szép emelést kaptak ezen a díjelem-csoporton.
Hozzá kell tenni, hogy a MEH által meghatározott új rendszerhasználati díjak úgy lettek megállapítva, hogy csökkent az összegük által fedezett elismert hálózati költség. Ez újabb mélyütés a 6 regionális szolgáltatónak, ugyanis hálózatban nincs verseny (nem lenne értelme), a hálózati kapcsolatot mindenképp ők biztosítják az energiabetáplálási pontokkal a fogyasztóknak. Legalábbis én nem sok fogyasztóról tudok, ami az átviteli hálózatról (MAVIR) vételezne.
Szóval... hát attól is függ, hogy hogyan változik (ha változik) az energiadíj-szerződése az említett hipotetikus kisebb céges fogyasztónak. A "kisebb"-ből ítélve alsóbb hálózati szinten vételez, vagyis a rendszerhasználati díj változása az áram vásárlása felé billenti a mérleg nyelvét nála is. Azt viszont nem tudom milyen elv alapján számolják el mostanság, ha pillanatnyilag vagy akár éves szinten többet termel a saját a fogyasztásánál.
Persze, elméletben nyilván van olyan áttörési pont, ahogy az is áttörési pont évek óta, hogy ha elnyer valaki pályázati pénzt a napeleme építéséhez, akkor hamar megtérül az önrész. A kiszámolásról letettem. Zúg a fejem a megtérülési ráták túlbonyolításától, és kissé lutri a megújuló technológiák hatásfokának hosszú távú alakulása is. Azt tudom, hogy a jelenlegi áramátvételi gyakorlattal már jól áll és közeledik a napelemek gyors megtérülése.
Attól viszont égnek áll a hajam, hogy mit fog ez hozni a hálózatüzemeltetésnek, műszaki szempontból. És ez egy "kicsit" jobban érdekel, mivel még nagyon messze vagyunk attól, amikor a megújulók hálózat nélkül biztosítani tudják ugyanezt az ellátásminőséget. Megy is az agyalás...
Nos, affene, megint regényt írtam. A lényeg a következő: ha hozol konkrét számokat, talán meg lehet nézni a dolgot. Jósolgatásba viszont, pláne a politika hatásairól, nem érdemes fogni. Egy szélrózsánál is rosszabbak, mert egy szélrózsánál legalább mi is meg tudjuk becsülni, hogy merre fog fordulni. Elég megnézni a MeTáR ügyét.

roqfort 2013.02.24. 13:48:02

Érdekes, hogy egy 200 év alatt kiforrott fosszilis technológia ár és technológiai hatékonyságát állítják szembe egy forradalmian új szisztémával. Tudjuk, hogy a fosszilis energia véges, káros az emberi környezetre. Akkor miért ne támogatnánk az újat, jobbat? Állítólag végre az emberi intelligencia eljutott arra a fokra 50 ezer év után, hogy cselekedetei hosszú távú következményeit, a "meg nem gondolt gondolat" hatásait is megpróbálhatja felmérni. Igen, jelenleg a megújuló energia nem olyan költség hatékony, és rendszer technológiaik sem olyan tökéletes. De aki látott már felszíni szénfejtés utáni holdbéli tájat, és Ausztráliában ilyenek a bányák. ezért olcsók . az nem ír ilyen dilettáns, rosszindulatú, károgó cikket erről a témáról. Bár, a szerző valószínüleg okosnak képzeli magát. Csak majd az unokájának nem fogja tudni megmagyarázni azt, amit itt és most leírt.

pandava 2013.02.24. 15:01:45

@roqfort: Érdekes, hogy vannak akik megsértődnek, ha a megújulókról rosszat hallanak.

Én tisztában vagyok azzal, hogy nekem nem osztottak anno annyi IQ-t, mint szerettem volna, de ennyivel is sikerült néhány dolgot belátnom az unokáim kapcsán.:) Például azt, hogy azzal a kevéske erőforrással, amit ma az emberiség klímavédelemre fordít a lehető legjobban kell gazdálkodni, mert így is vesztésre állunk.
Emiatt pedig ha a "forradalmian új szisztéma" nem a leghatékonyabb megoldás, nem fogom azt támogatni, csak mert az annyira trendi.

Az unokáidra való tekintettel javaslom nézz szét alaposabban ezen a blogon.

Üdvözlettel:
a „dilettáns” szerző

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.02.24. 19:41:35

@roqfort: Álljon már meg a nászmenet. A szélkerék az mióta új technológia...? Mióta létezik szélmalom és szélkerék, amivel szivattyúkat hajtottak meg földművelő őseink? Hát elég régóta, úgy párszáz éve.

A szénalapú gőzciklusos-turbinás villamosáram termelés meg 150 éves sincs...

A támogatás olyan mértékű, hogy a 20 évre előre kifizetendő pénzből gyakorlatilag az adott ország (ez most jelentse a németeket) teljes alaperőművi parkja gyak. kiforrrot, bevált és stabil atomra cserélhető, ami 0 CO2 emissziós.

No comment...

Gábor Fazekas 2013.02.25. 04:45:35

@molnibalage:
Ha már új-régi technológiák:
A napelemek is minimum az űrbe kijutásunkkal egyidősek (bár az elv sokkal régebbi), a "biomassza" alapú tüzelés se mai (mikor is fedezte fel az ember a tábortüzet?). Illetve a vízenergia.
Azt hiszem a Ganz Művek első villamosipari megrendelése volt egy olasz folyó segítségével a 30 km-re lévő Rómát villamosítani. A Ganz pedig anno Edisonnal versengett etéren, szóval úttörőnek mondható.
Tesla pedig sokminden más mellett napkollektor hajtású gőzgépet alkotott áram termelésére 1897-ben. A probléma itt inkább az, hogy miért maradtak ezek így. Nos igen, az már divat. Akkor is divat volt, és most is az.

Juteszembe kedves "dilettáns szerző". ;)
Kissé vissza lehetne nyúlni egy régi megújulóhoz. Vízerőművekhez. Tudom, hogy a potenciál és a környezeti hatás is erősen országfüggővé teszi. Viszont engem például lenyűgöz, hogy Ausztria mire képes ebben. Nosztalgiaképpen pedig némi objektív Bős-Nagymarost is bele lehetne szőni, mint energiapolitikai realitási kérdés.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.02.25. 13:55:01

@Gábor Fazekas: Nem kell visszanyúlni, mert gőzerővel építi aki teheti. Értsd, ahol a balafasz polgárok nem tiltakoznak az ellen. A másik bibi az, hogy a kiaknázható kapacitás sajnos már erősen véges...

Gábor Fazekas 2013.02.25. 15:32:59

@molnibalage:
Hát azért ez most sem ilyen egyszerű. Én is megtehetem, hogy a majdani gyerekeim örökségét a WC-mbe épített vízturbinával próbálom meg fialtatni, csak nem biztos, hogy reálhozamot fogok elérni az így megvalósított erőművel!
Próbáltam keresgélni anno szépéletű vízlépcsőnkről valami efelé vezető információt, de nem voltam megelégedve az információ mennyiségével. Az valószínű, hogy a nekünk legrosszabb verzió valósult meg. De az eredeti terv és a természetes állapot meghagyása (egyben egy költséges beruházás elhagyása) közül melyik lett volna a jobb az országnak? Egyáltalán van realitása ilyen domborzattal egy ekkora folyót nagy kihasználtsággal áramtermelésre fogni? Mert ugye elég duzzasztásigényes a dolog síkságon.
Szóval ilyesmikre gondolok. Szivattyús-tározósokról picit többet tudok.

pandava 2013.02.25. 20:29:05

@Gábor Fazekas: nos, én már korábban is mondtam, hogy nem bánom, ha más is ír bejegyzést ebbe a blogba. Ennek persze feltétele, hogy el tudja fogadni már-már vénasszonyi rigolyáimat a bejegyzése kapcsán:)

A vízerőművel van egy nagy baj. Félek kimondani, mert molnibalage mindjárt leordítja a fejemet:) de bizonyos esetekben jelentős mértékben befolyásolja a környezetet. Ha a Dunából valami értelmes mennyiségű energiát akarnánk kivenni, kis túlzással Pakstól Pestig fel kellene duzzasztani, folyásában megállítani. Ez pedig az érintett folyószakasz áramló vízre berendezkedett életközösségét kiírtaná, transzformálná át valami mássá. A mérnöki szemlélet, a milliárd forintok meg a megawattok, sokszor olyan élettől messze álló valamik. Van olyan keleti vallás, aminek hívei a gilisztákat egyenként mentik át földmunka esetén. Egy ilyen vízierőmű milyen szentségtörés lenne számukra?:)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.02.25. 22:40:42

@pandava: Az össz környezetre gyakorolt hatása tényleg nagy, csak éppen 0 CO2 emissziós építés után, pozitív vízgazdálkodási hatása is lehet, ezen felül az egyetlen 0 CO2 emissziós erőmű, ami tökéletesen jól szabályozható. A 100 MW-os nagyságrendű turbina is percek alatt felpörgethető. Atombrutál.

Gábor Fazekas 2013.02.28. 13:46:25

@pandava:
Nos... Én az a fajta mérnök(palánta) vagyok, aki a környezeti szempontok figyelembevételét is szakmája részének tartja. :)
Egyébként én is láttam a 7 év Tibetben című filmet, vajon mi a kínai kormány tibeti tartományi energiapolitikája? :D
Pont ezért egy jó példa Bős-Nagymaros. Energetikai szempontokon túl a Csallóköz vízháztartásától a Dunakanyar látképéig minden van benne. Csak ehhez nem értek, nem ismerek minden szempontot, és persze ezek már nem igazán számszerűsíthető döntéstámogató információk.
De a mindenféle gázkibocsátások egy szénerőmű működésénél és egy napelem legyártásánál, vagy a madarak pusztulása szélerőművek miatt sem számszerűsíthető. Legalábbis nem vethető egykönnyen össze azzal, hogy melyik az olcsóbb. Na mindegy, egy ötlet volt.

@molnibalage:
Hát azért a tökéletesen jól szabályozhatóságnak egy végtelen nagy tároló a feltétele (vízmérnökök biztos rám szólnának, hogy olyan tározókialakítás is szükséges, amivel mindig megvan a névleges turbinákra kifejtett víznyomás, és hasonlók, de érted a lényeget). Bőst is csúcserőműnek tervezték, nyilván nem bírt volna egész nap bármennyit bármikor termelni, mert kiürül a tározó. Persze hasonlók vannak a gázerőműveknél is, megfelelő terhelhetőségű gázbetáplálásra van szükség. Amikor az ukránok elzárták a gázcsapot, és a kemény tél miatt a gázzal fűtő házaknak tartogatták a gáztárolók tartalékait, akkor a Kelenföldi Erőmű zsinórban fogadta a fűtőolajjal teli szerelvényeket, pedig gázerőmű.

pandava 2013.02.28. 18:44:30

@Gábor Fazekas: "Egyébként én is láttam a 7 év Tibetben című filmet, vajon mi a kínai kormány tibeti tartományi energiapolitikája? :D"

Na jó, igazad van, de csak azért van így, mert kínába is betört a mocskos globalista kapitalista pénzéhes extraprofitos tőke, ami nem néz se istent se gilisztát, csak a hozamot!:)

Gábor Fazekas 2013.03.01. 12:01:25

@pandava:
Fene tudja. Én a kínai rizspalántákkal vagyok. Évente legalább 25 ezer milliárd étkezést állnak az ő bőrükön ezek a kannibálok, plusz az export. És még egy rendes lámájuk sincs.

EXO 2013.03.03. 19:37:29

Most a korábbi összeveszésről nem akarok beszélni.

Amit tudok én, hogy tavaly az Ausztrál kormány minden nem megújuló dolog kitermelésére(köztük a szén,vas,urán ,földgáz stb bányászatra is) 30%-os különadót vetett ki a magyar kormányhoz hasonló logikával, hogy mivel Ausztráliában a szar világgazdasági helyzetben csak a bányászatnak megy jól(ami húzza az Ausztrál gazdaságot), ezért vegyél ki többel a részüket a közösből. Így a co2 adó mellett a szén is jóval drágább lett az erőműveknek.
Így talán megoldom a blog problémáját

roqfort 2013.03.08. 10:54:39

@pandava: Nem én sértődtem meg hanem te. Pedig te blogolsz, én csak véleményt írtam hozzá. Fenntartom, a blogod újra olvasása után hogy az nem hagy alternatívát abban, hogy másra gondoljak mint hogy megújuló energia támogatása helyett a fosszilis alapú energiáé a jövő, mert az olcsóbb. Lehet, hogy nem így gondolod, de a blog alapján azt gondolom hogy te azt gondolod, a fosszilis energia olcsóbb, hosszú távon is. Én meg azt gondolom, csak akkor olcsóbb ha rövid távon, szűk keretekben gondolkozunk a költségekről. Hiba lenne a mi korunkban nem költeni extra pénzt az alternatív, főleg megújuló energiák kutatására, kiaknázására. Az a jövő, csak ki tudja mikor kezdődik el.

pandava 2013.03.08. 18:12:56

@roqfort: Javaslom fátylat a sértődésre, az úgy se visz előre.

Sajnálom, hogy ezt a benyomást kelti e blog, mert nem ez a "cél". Egy esélyt talán még adhatsz neki:

megujulok-maskent.blog.hu/2012/07/26/klimav_kispenz

Gábor Fazekas 2013.03.10. 22:59:00

@roqfort:
A megújulós kutatással semmi baj, arra szükség van. (Elnézést pandava, hogy kiegészítelek, de azt hiszem nem írok vad dolgokat.)
A baj ott van, hogy jelenleg nem kutatásra megy sok milliárd euró, hanem elenyésző kutatás támogatása mellett, hatékonyságban eléggé kezdeti stádiumban piacra dobott megújulós berendezések tömegére szórják a pénzt. Rossz a sorrend. Nem csak pénz, hanem nyersanyagpazarló is ez a módszer (a napelemek is épülnek valamiből).
Hab a tortán, hogy közben a zöldek verik a mellüket, hogy már megváltották a világot a megújulókkal, mert szinte mindenben jobbak a fosszilis forrásoknál. És ez nem igaz. Nem tartanak még ott, és nem is beszélhetnek arról, hogy már minden adott. Sok munkát igényel még ez a technológia, és nem leplezni kéne ezt, hanem tenni érte.
süti beállítások módosítása