Az elemzésben szereplő adatok nagy része az Európai Bizottság 2012-es tanulmányából származnak. (PV Status Report 2012)
Napelemes kapacitások telepítése [MW]
A fenti ábra tanulsága szerint a "napenergia forradalmat" Németország indította el, 2005-2007 között az egész globális piacot gyakorlatilag Németország jelentette egymagában. És ezeket a napelemeket ki gyártotta?
Napelemes kapacitások gyártása [GW]
A felívelés kezdetén az EU és Japán piacvezetőek voltak, a napelemes rendszerek nagy részét ők gyártották. Az idő múlásával viszont nem bírták a versenyt az ázsiai gyártókkal, különösen Kínával. Ma gyártókapacitásban Japán és az EU a futottak még kategóriában versenyez. 2011-ben az EU-ban telepített napelemek is nagyrészt Ázsiában készültek. Nesze neked "hazai" munkahely. És miért? Ismerjük: "a kínai olcsóbb".
Modul árak [EUR/W]
A teljes, telepített rendszer költsége a következőképpen alakult Németországban:
2012-ben Németországban egy 1 kW-os napelemes rendszer telepítése kevesebb, mint 1800 Euróba került*. Látható az a hatalmas költségcsökkenés, amin a napenergia túl van. De lehet még ettől is olcsóbb?
Sokak szerint lehet. A múltra visszatekintve szinte folyamatos költségcsökkenést láthatunk, amin nincs is mit csodálkozni. Ahogy a technológia beérett, ahogy elindult a tömegtermelés, cégek ezrei dolgoztak a hatékonyság növelésén, az árak folyamatos csökkentésén. A fenti ábra szerint, mire a globális beépített napenergia kapacitás eléri az 1 millió MW-ot, a napelemek ára kb. a jelenlegi felére fog esni. Ha ez igaz, tulajdonképpen csak beépített kapacitás kérdése az, hogy a napenergia mikor válik a legolcsóbb energiaforrássá.
A baj azzal van, hogy amíg nem a legolcsóbb (inkább a legdrágább), a piac nem épít ilyen energiaforrást, mert nem éri meg. Ösztönzőkre van szükség, hogy megérje napelembe beruházni.
Németországban az ösztönzőket a German Renewable Energy Act (EEG) szabályozza. Működése a következő: ha valaki megújulós áramtermelő kapacitást létesít, a megtermelt áramot az áramszolgáltatónak tőle kötelezően át kell vennie, a törvényben meghatározott áron. Például a 30 kW-nál kisebb, 2006 és 2007 között épült napelemes rendszerekre ~52 eurocentes (~140 Ft) átvételi ár van érvényben, 20 éven át. A következő évre már olcsóbbá váltak a napelemek, így a napelemes termelők extra-profithoz jutásának megakadályozására csökkent az átvételi ár is. 2013-ban telepített rendszerekre ~21 eurocentes (~60 Ft) átvételi ár lesz érvényben.
Az áramszolgáltatónak a magas átvételi árat megtéríti az állam. Ennek finanszírozásához a német áramfogyasztót "átállási adó" terheli, amelynek értéke 5,3 eurocent/kwh lesz 2013-ban. Kihangsúlyozandó: a német megújulók támogatására a német fogyasztónak kilowattóránként 15 forintnyi adót kell fizetnie!
Költségek, energiatermelés az EEG keretein belül
A fenti grafikonon a bal tengely a megtermelt energia mennyisége GWh-ban, jobb oldalt a kötelező átvétel keretein belüli kifizetések mértéke millió Euróban. Az előtérben lévő oszlopok a megtermelt energiát, háttérben lévők a kapcsolódó kifizetéseket jelöli.
A grafikon megdöbbentő. 2011-ben 19 300 GWh áramot termelt az év végére összesen 25 000 MW-ra duzzadt naperőmű kapacitás. Mindez 20 éven át a német fogyasztó évi 8 milliárd Eurójába kerül! Összehasonlításként: a német áramfogyasztás 550 000 GWh, a magyar 40 000 GWh, a Paksi Atomerőmű éves termelése kb. 16 000 GWh.
Összes beépített teljesítmény [GW]
A 25 000 MW német kapacitás kiépítése sem volt olcsó. Ha a jelenlegi kb. 1800 Euro/kW-os árat nézzük, a német beépített kapacitás értéke 48 milliárd Euró. Természetesen ettől sokkal nagyobb összeget emésztettek fel a beruházások, hiszen a korábbi években drágábbak voltak a neplemek. Becslések szerint a 2011-ig beépített német napelemes kapacitások 100 milliárd Eurós beruházási értéket jelentenek.
Magyar vonatkozásban ez azt jelentheti, hogy ha fel akarunk szállni a "napenergia vonatra", olcsóbb azt minnél később megtenni. Vagy más megfogalmazásban: minnél később kezdünk el napelemeket telepíteni, egységnyi tőkéből, vagy támogatási összegből annál több nap-áramot tudunk termelni.
ÉS MIT HOZ A JÖVŐ?
Kínait.
Tervezett napelemgyártás [MW]
Úgy tűnik a jövő napelemeit 90%-ban ázsiában fogják gyártani. Európa, amely ma a beépített naperőmű kapacitások terén domináns, gyártás tekintetében jelentéktelen szerepet játszik.
Tervezett napelemgyártás, és telepítés [MW]
A fenti, más forrásból származó előrejelzés feltünteti a várható telepítések mértékét is. Látható, a napenergia piacon hatalmas túlkínálat van, többek között nagy állami támogatások visszavágásának, amit pl. Olaszországnál is láthattunk. Szakmai portálokon nagyon zordnak látják az ipar középtávú jövőjét, ilyen és ehhez hasonló cikkek jelennek meg sorozatosan: "A napenergia ipar élőhalottjai: 180 modulgyártó tűnhet el 2015-re". A csődközeli cégeket a jobban teljesítő, jellemzően kínai cégek sorra felvásárolják. A fenti grafikonon ezt a "Europe - Asian Parent" mutatja. A túlkínálat és emiatt az egyensúlyinál jóval alacsonyabb ár (profit) miatt folyamatosak a gyárleállások, a kínai poliszilícium gyártók 90%-a felfüggesztette a gyártást. A helyzetet talán az is jól leírja, hogy olyan nagy európai mamutcégek, mint a Siemens eladta napenergia üzletágát, kivonult erről a piacról. Ezen felül a kínai vezetés összesen 70 milliárd jüanos (~9** milliárd Euró ) projektekkel segítené a nemzetközi szankciók miatt gyengélkedő napelemiparát - értesült a Caixin pénzügyi és gazdasági magazin.
Kissé vicces, hogy bár az Európai Bizottság tanulmánya foglalkozik azzal, hogy a naperőművek hogyan tudnak hozzájárulni a klímaváltozás ellenei küzdelemhez, szót sem ejt arról, hogy a naperőművek mennyi villamos energiát is termelnek!
Ha fontos számunkra a klímaváltozás elleni küzdelem, a szén-doixid kibocsátás csökkentése, meg kell vizsgálni, hogy vajon ez a fajta áramtermelési módszer-e a legalkalmasabb a szén dioxid csökkentésére.
Láttuk, Németország a befektetők 100 milliárd Euró értékben építettek napelemes kapacitásokat, amiért a fogyasztók évi 8 milliárd Eurót fognak fizetni 20 éven keresztül. Azaz a német társadalom 20 év alatt 160 milliárd Eurót fordít arra, hogy szén-dioxid semleges módon állítsanak elő évente kb. 23 000 GWh*** áramot.
Ha ezt a 160 milliárdot atomerőmű építésére fordítanák, erőművenként 8 milliárd Eurós ár feltételezésével, akkor 20 új, 3. generációs 1650 MW-os EPR erőműve lehetne németországnak. Mivel egy ilyen erőmű évi 13 000 GWh áramot képes előállítani, ez a flotta 260 000 GWh áramot termelhetne, a teljes német fogyasztás felét. Azaz minden német szenes erőművet be lehetett volna zárni, a német szén-dioxid kibocsátást évi kb, 260 millió tonnával csökkentve (1 000 GWh kb 1 millió tonna szén-dioxid kibocsátásnak felel meg szénerőmű esetén).
De a német társadalom a 23 millió tonna kibocsátás csökkentést választotta a 260 millió helyett.
*Németországban messze a legalacsonyabb a telepített rendszerek költsége. Más országokban a német ár duplája is előfordul (In the second quarter of 2012, the average system price for systems smaller 100 kWp was in the range of 1.78 €/Wp (2.3 $/Wp) in Germany, but between 6 and 6.5 $/Wp (4.6 – 5.0 €/Wp) in California and Japan [Blo 2012, Bsw 2012].)
**sajnos az egész magyar (szakmai?) sajtó szégyene, hogy minden, erről szóló cikkben a 70 milliárd jüant 241 milliárd forintnak felel meg. 1 jüan 35 Ft. Lemarad az összeg végéről egy nulla. Nem volt egy újságíró, aki ezt észrevette volna.
***azért nem 19 300-at, mint fentebb szerepelt, mert a 2011-es évben telepített napelemek nem egész évben termeltek