Hogy állunk a globális felmelegedés elleni harcban? Hogy teljesítenek a megújulók?
Az antropogén globális felmelegedést okozó üvegház hatású gázok kibocsátásának jelentős részéért a villamos villamosenergia termelés (felhasználás) a felelős. A villamos energetikában alapvető jelentőségűvé vált a megújuló energiaforrások fokozatos terjedése, térhóditása. A megújulóknak sok előnye van, egyik legfontosabb, hogy nincsen kéménye az ilyen berendezéseknek, működése közben nem bocsát ki füstgázt. Használatukat sokan épp ezért támogatják, bennük a klímaváltozás elleni harc egyik jelentős, ha nem a legfontosabb eszközét látják. A megujuló energiaforrások "marketingjét végző" szervezetek ezt alaposan ki is hangsúlyozzák:
"Képzeljünk el egy világot, ahol nincsenek olajkatasztrófák, szén-dioxid-szennyezés, vagy atomhulladék. Egy olyan világot, ahol nem érezzük magunkat tehetetlennek a klímaváltozással szemben, mivel megtettünk minden tőlünk telhetőt a további felmelegedés megelőzésére. Egy olyan világot, ahol az energia tiszta, biztonságos, és mindenki számára elérhető. - Greenpeace, Megújulós mítoszok"
A Greenpeaces "Myth Buster" tovább sorolja a megújulók előnyeit: több országban és régióban a megújuló technológiák jelentik a leggazdaságosabb megoldást,.. Bármely ország képes a szél- és a napenergia nagy arányú felhasználására, költséghatékony módon ... 2012-ben Kína szélenergia-termelése gyorsabban növekedett, mint a szénalapú termelése ... A megújuló energia teljes energiaszükségletünket képes biztonságos és megbízható módon fedezni ... Ausztráliában mára a támogatások nélküli megújuló energia is olcsóbb, mint az új, szenet és földgázt égető erőművekből származó elektromos áram, stb.
Úgy tűnik, mintha a megújulókkal sínen lenne a klímaváltozás ügye, ahogy egyre több megújulós erőmű épül a világban, úgy egyre csökken szén-dioxid kibocsátásunk.
Kicsit nézzünk a dolgok mögé. Az alábbi grafikonon a világ éves villamosenergia termelésének növekményét láthatjuk.
Az áramfelhasználás a válság egy évétől eltekintve évi átlag ~600 TWh-val, rendületlenül nő. (1 TWh = 1 miliárd kWh, Magyarország éves felhasználása kb. 35 TWh. Mivel az áramot nem lehet felhalmozni, éves szinten a termelt és felhasznált árammennyiség azonosnak vehető.)
Mennyit tesznek ehhez hozzá a modern megújulók, a szél, a nap, a geotermikus és a biomassza erőművek? A lenti grafikonon a világ éves, (modern) megújuló alapú villamosenergia termelésének növekményét láthatjuk:
Összevetve a korábbi ábrával: bizony elkeserítő. A modern megújulók jelenleg nem hogy nem képesek a világ áramtermelésének tisztábbá, klímabárátabbá tételére, még az éves arámigény növekményt sem tudják kielégíteni, annak csupán kb. negyedével bírkóznak meg. Következésképp az áramigény növekedését miből fedeznék? Mivel a klasszikus vizierőművek telepítése erősen limitált, az atomenergia alkalmazását pedig sok helyen elvetik, maradnak a fosszilisek, a pöfékelő szén-; és gázerőművek, így a növekvő szén-dioxid kibocsátás.
A lenti kép a modern megújuló energiaforrásokba áramló befektetések mennyiségét mutatja éves bontásban:
Jól láthatóan 2011 óta csökkenő tendenciát mutat a zöld a beruházások értéke, szerencsére ez azonban nem látszódik meg zöld áram termelésének növekményén. Hiába esett 2 év alatt kb. 60 miliárd dollárral a megújulós beruházások összértéke, mégis szinten tudott maradni a termelés növekmény (~170 TWh). Ez jó hír, ebből látszik, hogy olcsóbbá váltak a megújulók, javul az "egységnyi befektetett tőke eredményeként megtermelt szén-dioxid mentes áram" értelmében vett hatékonyság.
Ugyan akkor igaza van a Greenpeace-nek, mikor azt javasolja, hogy képzeljünk el egy világot, ahol nem vagyunk tehetetlenek a klímaváltozással szemben. Hiszen erről valóban csak képzelődni tudunk. Látszik, hogy csupán a szén-dioxid kibocsátás növekedésének megállításához is a megújulós beruházásokat kb. négyszerezni kellene. Utána pedig még legalább duplázni lenne kívánatos, hogy a jelenleg évi kb. 23000 TWh globális áramtermelés szén-dioxid intenzitása elfogadható ütemben csökkenjen.
Meglehet bölcs dolog lenne úgy gondolni megújulókra, mint a számos kibocsátás csökkentési lehetőség közül az egyik alkalmazottra.
Források: BCCONSULT, Bloomberg