Japánban 2012-ben 16 milliárd dollár értékben telepítettek megújulós áramtermelő kapacitásokat, 2013-ban 20 milliárd dollárra becsülik csak a napelemes beruházások volumenét. Hogy halad a Japán zöld fordulat?
2011. március 11-i földrengés, szökőár majd atomkatasztrófa fordulópont volt a japán energiapolitikában. Az atomenergia elleni tömegtüntetések közepedte a szigetország atomerőműveit szinte kivétel nélkül leállították, a döntéshozók pedig úgy gondolták, elérkezett az idő a korábbi atom-álmok helyett a megújulókra alapozni az áramtermelést.
Gőzerővel hozzáláttak a törvényi szabályozás, a támogatási politika kidolgozásához, amelynek eredményeként sikerült világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb támogatási rendszert megalkotniuk. Az Japán állam a napelemes termelőknek 92 Ft/kWh, a szélerőműveseknek 50-125 Ft/kWh átvételi árat garantál (amely többszöröse pl. a Németországi átvételi áraknak).
E nagylelkű támogatás által garantált profit mágnesként vonzza a magántőkét. Példának okáért a válságot megelőzően a görög államháztartási adatokat kozmetikázó Goldman Sachs befektetési bank egyedül ~3 milliárd dollár értékben kíván a Japán megújuló iparba befektetni. Egyes vélemények szerint 2013-ban Japán lesz globálisan a legnagyobb napelem-piac, előreláthatóan 19,8 milliárd dollár értékben fognak napelemes rendszereket telepíteni, amely becslések szerint 5,3 GW napelemes kapacitást jelent majd (Paksi Atomerőmű kapacitása: 2 GW).
Sokan, akik magukénak érzik a globális felmelegedés elleni harcot, a fenntarthatóság kérdését, örömmel fogadják a Japán megújuló-boomról szóló híreket. A lelkesedés érthető is, hiszen 19,8 milliárd elképesztően sok pénz, és ha még figyelembe vesszük a 2012-es 16 milliárd dollárnyi megújulós beruházásokat, akkor könnyen azt gondolhatjuk, hogy minden sínen van, jó úton haladnak a fenntartható, környezetkímélő, üvegház-gáz semleges ország felé. Sajnos a lelkesedés alaptalan:
Havi áramtermelés Japánban
(Összehasonlításul Magyarország éves fogyasztása kb. 35 terawattóra)
Ha megvizsgáljuk a Japán áramtermelés módját, látjuk, hogy a lekapcsolt atomerűművek termelését kizárólag a konvencionális hőerőművekkel, azaz szén, olaj, gázerőművekkel pótolták. Az is jól látszik: hiába öltek sok-sok milliárd dollárnyi pénzt a modern megujulókba (szél, nap), annyira kevés áramot termelnek, hogy a grafikonon még nem is látszik a termelésük!*
Miért nem?
A közelmúltban jelent meg a hír: Brutális rekorddal sokkol a német napenergia-termelés. Egy felhőtlen napon volt olyan időszak, néhány óra, amikor a teljes német áramfogyasztás 40%-át napelemek termelték meg. E rekordot a németek kb. 33 GW napelem beépítésével érték el (amelynek beruházási értéke 100 milliárd euró feletti!), ami kedvező időjárási körülmények között rendkívül nagy teljesítményre képes, más esetekben viszont alig termel. Beszédes adat: 2012-ben a németországi napelemek 27,9 milliárd kWh áramot termeltek meg (összehasonlításul: Paks termelése évi kb. 14 milliárd kWh), ami a német fogyasztás csupán 5%-a.
Úgy tűnik, ahhoz hogy a megújulók érdemi hatást, érdemi kibocsátás csökkenést tudjanak kiváltani, dollár 100 milliárdok befektetését követelik meg. Mivel ez még Japánban sem valósult meg, fukushima következménye az energiaszektor növekvő szén-dioxid -és egyéb káros anyagok- kibocsátása, zöldülő Japán helyett egy "füstösödő", szennyezőbb országot láthatunk.
Nem kellene a reaktorokoat mihamarabb visszakapcsolni?
*felmerült bennem, hogy a modern megújulókat egyszerűen csak nem szerepeltették a grafikonon. Wiki szerint 2012 végén 7,4 GW napelem és kb. 3 GW szélerőmű mőködött az országban. Ezek átlagos termelése havi kb. 1-1,5 TWh, ami a grafikonon valóban nem látszódna.