Idén 2012 Július 10-én lett megtartva a 4. szélenergia konferencia Budapesten, a Kempinksi Hotelben. A rendezvényt megnyitó beszédet a Magyar Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Jávor Benedek tartotta, amelyet a blogján is közzé tett.
Érdemes elolvasni.
Néhány érdekes rész:
"Mi a munkahelyteremtő hatása?
Végezetül a harmadik vád, ami el szokott hangzani a szélenergia ellen, amellett hogy drága és kiszámíthatatlan, hogy az átlagnál jóval kevésbé vesz igénybe hazai gyártású termékeket, kevéssé munkaerő intenzív, nem járul hozzá egy „Zöld New Deal”, zöld gazdaságélénkítési programtól elvárt munkahelyteremtési hatásokhoz.
Ismét a Magyar Szélenergia Ipari Társaságot idézve, a szélerőművek globális piacára már most is számos alkatrészgyártás és beszállítás történik Magyarországról, mely háttéripart tovább erősíthetné a nemzetközi igények növekedésén túl a belföldi kereslet erősödése. A Magyarországon telepített szélerőművekben 25 - 30 százalékos a hazai hozzáadott érték a tervezéstől a kivitelezésig, ami megegyezik a hazai energia-iparági átlaggal. A szakmai szervezet álláspontja szerint ahhoz, hogy a hazai gyártókapacitásokba történő befektetések bővülhessenek, már évi 100 MW-os kapacitásbővítés is elég lenne, amennyiben egy legalább középtávú fejlődési pályát vázolnának fel az iparág számára.
Ezek azok a kérdések, amelyeknek utána kell járnunk, és ebben egy nagyon üdvözlendő és fontos lépés ez a mostani konferencia is. A korrekt szakmai megalapozás nyújthat csak jó hátteret jó szakpolitikai döntések meghozatalához.
1984-ben a világon 300 MW beépített szélturbina kapacitás volt. 2011 végén 240 000 MW. A szélenergia az egész világon az egyik leggyorsabban bővülő technológia. Az Európai Unióban 2009-ben 8484 MW, 2010-ben 9395 MW új szélenergia kapacitást építettek be."
Külföldön sok tanulmány foglalkozik a szélerőművek beruházási költségének összetevőivel. Egy 2 MW-os szélgép esetén ezek a következők:
A számokból kitűnik, Jávor Benedeknek, illetve a Magyar Szélenergia Ipari Társaságnak igaza van -a legjelentősebb tétel, a szélturbinák kivételével-, többnyire magyar vállalkozások vannak igénybe véve. Azt is el lehet fogadni, hogy ez a 25-30% megegyezik a hazai iparági átlaggal, hiszen komoly nehézipar híján, egy gáz-, szén-, esetleg atomerőmű esetében is jórészt az összes főberendezés külföldi cégek gyártmánya. Tehát erőmű telepítési szempontból egy szélerőmű se nem jobb, de nem is rosszabb a többitől.
"A szakmai szervezet álláspontja szerint ahhoz, hogy a hazai gyártókapacitásokba történő befektetések bővülhessenek, már évi 100 MW-os kapacitásbővítés is elég lenne, amennyiben egy legalább középtávú fejlődési pályát vázolnának fel az iparág számára."
A szakmai szervezet álláspontja szerintem alapvetően téves. Egyrészt miért növekedne a hazai gyártókapacitás attól, ha hazánkban évi 100 MW szélerőmű telepítés lenne? 2011-ben világszerte több, mint 40 ezer MW-nyi kapacitást létesítettek, amihez képest a hazai 100 MW nem lenne jelentős. Az elképzelhető lenne, hogy az állam a támogatásért cserébe kikötné, hogy a szélturbina gyártásába fokozottabban kellene bevonni magyar beszállítókat. Erről a szélkapacitás tendereken szó sem volt, ahogy most sincs.
Ha van versenyképes magyar vállalkozás, amely képes a nagy szélturbina gyártóknak beszállítani, akkor az már most is megteszi, mint pl. a 160 főt* foglalkoztató Lakics Gépgyártó Kft., ha nincs, nyilván csak akkor kapnak megrendelést, ha feltétlen muszáj.
A világ legnagyobb szélturbina gyártó cége, a dán Vestas (ahova a Lakics Kft. is beszállít) 2011-ben 5 054 MW-nyi szélturbinát szállított le (legtöbbet 2008-ban, 6 131 MW-ot), a dolgozóinak száma pedig kb. 23 ezer fő**.
Azaz a Vestasnál kb. 5 dolgozóra van szükség évi 1 MW kapacitás előállításához. Kérdés, hogy a Vestas beszállítóinál hány embert foglalkoztatnak. Mivel erre vonatkozó adatot nem találtam, valószínűleg nagy hibát nem követünk el, ha ezt is 5 dolgozó/MW-nak gondoljuk.
Tehát ha feltételezzük, hogy valamilyen magyar előírás alapján a szélgépgyártók a 100 MW éves magyar szélenergia beruházás erejéig kizárólag magyar beszállítókat vennének igénybe, akkor az 500 új munkahelyet jelentene nálunk. Érdemes megjegyezni, hogy 100 MW szélkapacitás beruházási költsége min. 120 millió EUR, azaz kb. 35 milliárd forint, amelyet végül is a kötelező átvételi áron, illetve a jövőbeli METÁR-on keresztül a magyar fogyasztók fizetnének meg.
35 milliárd ft-ért 500*** új (átmeneti) munkahely rendkívül kevés. Példának okáért az Energiaklub tanulmánya szerint, ha az állam évi 50 milliárd ft-al támogatná az épületek energetikai felújítását, azzal 50 ezer új munkahely jönne létre.
A végkövetkeztetés az, hogy szélkapacitások telepítése nálunk kevés munkahelyet hoz létre aránytalanaul nagy anyagi ráfordítások árán. Ha ehhez még azt is hozzá vesszük, hogy a szélparkok közvetlen munkaerőt nem igényelnek, új munkahelyet legfeljebb tulajdonosi vállalkozás működtetése teremthet, még lesújtóbb a kép.
A magyar szélenergia támogatása egyáltalán nem indokolt.
*kaposvarmost.hu
**Vestas 2011, éves jelentés (a kb. 300 MW magyar szélkapacitásnak harmada Vestas gyártmány)
***a 500 új munkahely a kizárólag magyar beszállítók igénybevételéből adódik. A szélparkok kivitelezése során kb. 1000 munkahely jöhetne létre, egy brazil példa lapján.