A napenergia ára: Szeged (II. rész)
2012. június 28. írta: pandava

A napenergia ára: Szeged (II. rész)

"A nyár elejétől naperőmű termeli az éves villamosenergia-fogyasztás 7 százalékát a Szegedi Fegyház és Börtönben. A fejlesztéssel évente 4 millió forintot spórolnak, így a 97 millió forintos költséggel számolva 25 év alatt megtérül, miközben évente 86,1 tonna szén-dioxiddal csökken az intézmény károsanyag-kibocsátása.

2012 június 23.jpg

A Csillag még 2010-ben pályázott a Környezet és Energia Operatív Program keretében energetikai korszerűsítésre, és 2011-ben nyertek is 97 millió forintot naperőmű létesítésére, így az Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat közös, 100 százalékos mértékű finanszírozásával valósulhatott meg a Szegedi Fegyház és Börtön – Naperőműve című projekt.

Ennek eredményeként az úgynevezett házi naperőmű kivitelezési munkálatai 2012 áprilisban kezdődtek. A Mars téren, a csillagépület tetején és Nagyfán, az egyik körletrész tetején 137-137 napelemet helyeztek el a kivitelezők. A két napelem-rendszer egyenként 34,2 kW-os teljesítményű. Az így megtermelt elektromos áram az intézet villamoshálózatába csatlakozik. A fel nem használt áramot egy oda-vissza mérő villanyórán keresztül a rendszer betáplálja az EDF-DÉMÁSZ hálózatába. A számítások szerint a kétszer 34,2 kW-os beépített teljesítményű, hálózati visszatáplálásos kiserőmű által megtermelt energia 83 729 kWh/év, melynek nagy része a nyári hónapokban termelődik."

Az előző részben arról volt szó, hogy mennyibe kerül 1 kW nap-, illetve gázerőmű létesítése, illetve hogy azok mennyi villamos-energiát képesek termelni.

Természetesen a beruházási költség nem minden, kérdés, hogy mennyi az előállított energia ára.

Az eredeti cikk azt írja, hogy a 97 millió forintba kerülő rendszer évente 4 millió Ft értékben fog áramot termelni. 97/4 = 24,25 év, ezért írja, hogy 25 év alatt megtérül a beruházás. Valóban?

Minden beruházási döntés előtt meg kell vizsgálni, hogy mennyit hasznot hozna a tőkénk, ha pl. nem naperőműbe, hanem másba fektetnénk. Az egyszerűség kedvéért legyen az alternatíva magyar állampapír, amelynek hozama kb. 7% körül mozog. Az első évben tehát veszünk 97 millió forintért 7%-os állampapírt. Ennek kamata az első évben 97 * 7% = 6,79 millió Ft. Már az első évben másfélszer több hasznot hoz az állampapírba fektetett tőke, mintha azt naperőműbe fektettük volna úgy, hogy a naperőművel saját, 50 Ft/kWh áron vásárolt fogyasztásunkat csökkentettük.

A második évben a kamatos kamat miatt már 97+6,79 millió tőkénk fog kamatozni, aminek kamat már 7,26 millió Ft! Ezt a kamatos-kamat sort végigszámolva azt kapjuk, hogy az állampapíros befektetésnél 25 év múlva 526 millió Ft-unk lesz, ha pedig a naperőművet választjuk, visszakapjuk a befektetett 25 milliót.

Tehát a szegedi példa alapján elmondható, hogy naperőművet létesíteni egyáltalán nem éri meg, 50 Ft/kWh ár mellett sem! A szegedi erőmű is csak azért létesülhetett, mert 100%-os támogatást nyer el.

Sokan gondolhatják most, hogy nem szerencsés az ennyire közgazdasági alapon végzett elemzés, mert nem ez a lényeg, hanem a környezetvédelem, a megspórolt széndioxid, stb.
De kérdezem, mennyi széndioxid kibocsátást tudtunk volna elkerülni akkor, ha ezt a 97 millió forintot más, szintén környezetvédelmi célokra fordítottuk volna, például épület hőszigetelésre?

Forrás: http://szegedcafe.huhttp://www.eon-foldgaz-trade.com/

A bejegyzés trackback címe:

https://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr434618020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása