Orbán Viktor nemrégiben Londonban járt, ahol a következő kijelentést tette: "A világ más gazdaságaival szembeni versenyképesség egyik feltétele az olcsó energia, ezért nem értünk egyet azokkal, akik diszkriminálják a nukleáris energiát". Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért prominensének ez olyan, mint bikának a vörös posztó:az Együtt-PM nyilatkozatban tiltakozik Orbán kijelentése ellen. Szerintük Orbán hazug módon próbál támogatást szerezni a Paksi Atomerőmű bővítéséhez.

Orbán szerint nálunk lesz a legolcsóbb az áram az EU-ban.
Kép forrása: hirado.hu

Az nem meglepő, hogy egy ellenzéki párt szerint Orbán hazudik. Azon sincs mit csodálkozni, hogy az alapszabályzatuk alapján a megújuló-energiaforrások népszerűsítésére „kötelezett” civil szervezetek szerint is elgurult Orbán gyógyszere, hiszen ők az atomenergiában a megújulók nagy ellenfelét látják. Ami viszont hihetetlen, és sajnos elkeserítő: az elvileg független (szak)újságírók és szabadon gondolkodó magánszemélyek, bloggerek közül egy nem akadt, aki Orbánt ne támadta volna. Pedig Orbánnak igaza van!

Félreértés ne essék, ezt nem azért állítom, mert személy szerint kedvelem Orbán Viktort, vagy mert szimpatizálok a kormánypártokkal, esetleg tetszik az, ahogy és amilyen törvényeket hoznak. Éppen ellenkezőleg! A legkevésbé sem értek egyet azzal, ahogy Orbánék a paksi bővítést az országra rá próbálják erőltetni: fogalmazhat meg bárki bármilyen kifogást, érvet az atomerőmű beruházás ellen, őket ez a legkevésbé sem zavarja. Ahogy az sem, hogy – fukusimai események után különösen – a lakosság jelentős része komoly aggodalommal tekint az atomenergia felhasználására.

Miért van mégis igaza Orbánnak?

A Guruló Hordó blog bejegyzése az „irgalmatlan drága” angliai atomerőmű beruházásáról jól szemlélteti az atomenergia ellenesek fő érvelését, illetve annak felületességét. Hordóék is összehasonlítanak: az új atomerőmű éppen olyan drágán fogja a villanyt termelni, mint a megújulók, „akkor miért költenénk most ezt a pénzt atomra?”

Mire költsük, megújulókra? Napra, szélre? Lássuk mekkora összteljesítményű naperőműre vagy szélerőműre lenne szükség ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű által termelt áramot megtermeljük.

Nagyon-nagyon sokra, különösen a naperőművekből, ami komoly probléma forrása. A naperőművek (PV) garantáltan nem termelnek éjszaka, napkelte után is alig, ha olyan idő van, mint e cikk írásakor: felhős, ködös az egész ország felett. A nap végül csak kisüt, akkor pedig a naperőművek őrült módjára termelésbe kezdenek, behozván az éjszakai lemaradásukat! Zöld energiával árasztják el a hálózatot, 4-szer többet termelve mint az ország minimum fogyasztása; (a fenti grafikonon az alsó piros vonal) és 2-szer többet termelve mint a mindenkori legnagyobb fogyasztása (felső piros vonal). A szemfülesebbek rögtön látják, ennyi nap áramot csak akkor tudunk hasznosítani, ha gondoskodunk a megtermelt áram fogyasztási feletti részének eltárolásáról, éjszakai felhasználásáról. A napelemek mellé még annyi tárolókapacitást kellene építeni, amelynek teljesítménye nagyobb lenne, mint a jelenleg működő magyar erőművek együttvéve! A naperőművek és az atomerőművek kapcsán lásd még a következő infografikát.

A fenti -a könnyebb érthetőség kedvéért szélsőséges- példa (nyilván nem 14 GW naperőművet építenénk, hanem vegyesen valamennyiből) alapján jól látszik: egy erőmű termelői ára önmagában semmit sem jelent, hiszen jelentős költsége van mindazon műszaki megoldásoknak, amelyek összeillesztik az időjárásfüggő erőművek termelését a fogyasztó, a mi igényeinkkel. (Milyen dolog lenne, ha az olvasó éppen most nem tudná megírni, hogy a cikkíró milyen hülye, csak azért mert éjszaka lévén nem termelnek a naperőművek?:-)

Akár azt is mondhatnám: nem számít mennyiért termelnek a megújulós erőművek! A tárolás költségessége miatt elképzelhető, ha ingyen(!) termelnének sem érné meg őket ilyen nagy mennyiségben használni!

Mennyibe kerül a villamos áram tárolása? E kérdés atomenergia ellenesek számára egynesen a tudomány határterülete, ahová nem is szoktak merészkedni. A magyar zöldeknél még nem láttam olyan értékelhető írást, amely e problémát részletesen vizsgálta volna. Pedig ha atomerőmű helyett megújulókkal akarunk ennyi áramot előállítani, óhatatlanul szembesülünk ezzel a problémával!

Hordóék sem foglalkoznak ezzel, inkább megemlítik, hogy „Ráadásul valószínűleg hosszabb távon a technológia fejlődésével a megújulók költsége csökkenhet.” Egyetértek, de mint láttuk, ez alapján nem lehet megítélni a kérdést.
A nem lényegi kérdésekről lehet írni, számos esetben én is vontam már le téves következtetést, de mi megtehetjük, magánemberek vagyunk, akik hobbiból írogatnak ezt-azt. A helyzet akkor válik súlyossá, amikor  önmagukat az Orbán kormány alternatívájaként beállítani igyekvő politikai formációk is hasonlóan vélekednek. Az Együtt-PM szövetség prominensének, Jávor Benedek cikksorozata is éppen arra a következtetésre jut, mint Hordóék. Ő még kevélyen fel is teszi a kérdést: „Ki beszél itt olcsó atomenergiáról?”

Orbán Viktor! És még? Nem sokan, de e cikk bizonyosan.

Akár itt zárhatnám is soraimat, hiszen a fenti józan paraszti ésszel levezetett gondolatmenet gondolatébresztőnek, vita alapnak éppen elegendő lehet. De menjünk tovább. Ha van igazság abban amit állítok, annak ki kell ütköznie a jövő energiarendszeréről szóló tanulmányokban.

Azon nem csodálkozhatunk, hogy Magyarországon nincs ilyen, mi magyarok elég okosak vagyunk tanulmányok nélkül is ahhoz, hogy megmondjuk a tutit. Külföldön szerencsére ettől szemérmesebbek. A német energiafordulatról, az EU-s klímavédelmi célokról számos tanulmány mindenki számára elérhető.

EU: Energia Ütemterv 2050

Valószínű sokan nem tudják, az Európai Unió 2050-re klímasemlegességet kíván elérni, kb. 85%-al kívánja visszaszorítani kibocsátását. Itt most ne szerénykedjünk, az EU tagjaként ez Magyarország célja is. Mi is a klímasemlegesség elérésén ügyködünk! Persze szépen lassan, fokozatosan, rész célokkal, mint amilyen az EU-s háromszor húszas vállalás, azaz 20%-os kibocsátás és energiafelhasználás csökkentés, valamint a 20% megújulós részarány elérése 2020-ra.

Hogy a klímasemlegesség milyen módon, milyen mélyreható gazdasági változások mellett megvalósítható? Ennek megválaszolására az Európai Bizottság elkészítette „Energia ütemterv 2050” tanulmányát, amely könnyen lehet a valaha készült egyik legkomplexebb ilyen jellegű dokumentum. Az összesen kb. 1000 oldalas anyagról dióhéjban a következőket kell tudni: energetikai (szakpolitikai) forgatókönyvet elemez és hasonlít össze. A forgatókönyvek mindegyikében jelentős mértékű a megújulós energiatermelés részaránya. Van amelyikben a megújulók abszolút domináns szerephez jutnak, de olyan is van, amely az atomenergia jelentős térnyerésével számol.

Olcsó-e az atomenergia?

Az Európai Bizottság szerint az áram ára mindenképpen nőni fog. Ha nem teszünk semmit, akkor a dráguló fosszilis energiahordózók miatt, ellenben ha kibocsátásunkat nagy mértékben csökkentjük, akkor épp az új, klímabarát energiarendszer költségessége miatt. Jávor úr „Ki beszél itt olcsó atomenergiáról?” kérdésére válaszul szó szerint idézek néhány mondatot az „Energia ütemterv 2050” összefoglalásának hivatalos magyar fordításából: „Mindegyik szakpolitikai lehetőség szerint magasabbak lesznek a háztartások energiára fordított összkiadásai. A legnagyobb mértékű emelkedés az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrások elterjedésével nagyobb mértékben számoló szakpolitikák esetében lenne érezhető. … A legkevésbé költséges forgatókönyv ... a diverzifikált ellátási technológiákkal számoló forgatókönyv a nukleáris energia jelentős térnyerése mellett.” Úgy tűnik, Orbán Viktor mellett az Európai Bizottság is az olcsó atomenergiáról beszél!

Jól látjuk, az EU volt olyan kedves, az összefoglalót magyarra is lefordította. Az viszont elképesztő, hogy a fenti szöveget a Google képtelen megtalálni a magyar neten! Hiába fordították le nekünk, nem volt magyar honban egy újságíró, egy szervezet amely a közös  fenntarthatósági küzdelmünk alapdokumentumának összefoglalóját a magyar közvélemény elé tárta volna!

Úgy tűnik az orbáni Nemzeti Együttműködési Rendszere mellett megvalósult a zöldek Együttműködési Rendszere is: semmi olyat nem hoznak a közvélemény tudomására, amely alátámasztaná az atomenergia létjogosultságát.

Én nem mondom, hogy atomerőművet kellene építenünk, annak ellenére, hogy az ütemterv szerint általa lehetne olcsóbb áramunk hosszú távon. Úgy gondolom az ütemterv egyes forgatókönyvei alapján egy Magyarország specifikus makroökonómiai modellt kellene felállítani, amely minden gazdasági tényezővel számolni tud (import kiváltás, nettó munkahelyteremtés, stb.), hogy kiderüljön nemzetgazdasági szinten melyik a legkedvezőbb megoldás. Az így kapott valamennyi információt a közvélemény elé kellene tárni, megvitatni és konszenzust kialakítva dönteni. Van erre esély, mikor a "vita" ott tart, hogy az atomenergia elvetendő, mert a megújulók pár forinttal olcsóbban termelnek? Az ellenzék a társadalmi párbeszéd hiányáért bírálja a kormányt, holott az ellenzék sem kíván társadalmi párbeszédet, ők is csak a saját elképzeléseiket kívánják az országra erőltetni eme szűk szakpolitikai területen.

Nincs miért azon csodálkozni, hogy sokak számára realitássá vált egy különleges pártra való voksolás:

Nem bánnám, ha valaki megcáfolna.