Tények és közkeletű tévhitek a napelemes rezsicsökkentésről.

Kormányunk rezsicsökkentő lépéseire az ellenzék igyekszik megfelelő választ adni, hihető alternatívát felmutatni. Ilyen lehetőségnek gyakran a megújuló energiaforrások alkalmazását javasolják ellenzéki politikusaink, amellyel a civil zöldek maximálisan egyet is értenek.

Szilágyi László (Együtt-PM) a "a parlament fő rezsicsökkentője", aki napelemekkel spórol. "...nagyon fontos lenne, hogy az állam támogassa az ilyen háztartási beruházásokat." - Blikk

Ha hálózatra tápláló napelem van a házunk tetején, akkor a termelt áram mennyiségével arányosan kisebb lesz a villanyszámlánk. Ebben nincs vita. De vajon kellene-e az államnak támogatnia a lakossági napelem beruházásokat? Vajon egy ilyen program valóban a kívánt hatást érné el? Vizsgáljuk meg a napelemes világhatalom, Németország példáján keresztül milyen is az, ha napelemekkel és a megújulókkal csökkentjük a rezsit.

Valószínűleg mindenki hallott már róla, Németországban a megújulók használatának következményeként (is) alacsony az áram ára, már olyan rövid időszakok is előfordulnak, amikor a fogyasztó kap az erőműtől fizetséget a termelt áram átvételéért!
A megújuló forrásból származó villamos energiának prioritása van a hálózatba táplálás tekintetében. Ha Németország egésze napos, és még a szél is élénken fúj, a zöld-áram elönti a német energiarendszert, minden más erőműnek pedig le kell kapcsolnia, hogy biztosítani tudják a termelés-fogyasztás egyensúlyát. Mivel a szénerőművek leadott teljesítménye nehézkesen szabályozható, ráadásul a visszaterhelés a berendezések élettartalmát, és a hatásfokát is negatívan befolyásolja, számos termelő eme (egyelőre) rövid ideig tartó átmeneti időszakokat gyakorlatilag mesterséges kereslet élénkítéssel vészeli át.

A grafikonon a németországi nagykereskedelmi (átlagos) áramár alakulását láthatjuk (economist). Manapság az árambeszerzését  tőzsdén lebonyolító fogyasztó 35-40 EUR/MWh körüli, azaz kb. 11,4 Ft/kWh árat fizet a villamos energiáért.

Azok a fogyasztók, akik más árszabályozás alapján vásárolják az áramot, már kevésbé szerencsések. Ha a német lakossági áram-árat szeretnénk ábrázolni a grafikonon, igen nehéz dolgunk lenne, mivel az oly magas, hogy vonalat nagyjából a fentebb elhelyezkedő Szilágyi-s fénykép napelemeinek magasságába kellene húznunk  (285 EUR/MWh, kb. 80 Ft/kWh)! A 80 forintos lakossági tarifában 2013-ban 15 forintot tett ki kilowattóránként a megújuló energiaforrások támogatása címén beszedett összeg! Érezzük a helyzet abszurditását? A lakossági villanyszámla egyetlen egy tétele nagyobb terhet ró a lakosságra, mint az árambeszerzését tőzsdén végző vállalkozás teljes energiadíja! Ez ám a rezsicsökkentés, csak nem lakosságnak, hanem a vállalkozásoknak!

Természetesen a napelemmel rendelkező német családok számára megvalósult a rezsicsökkentés a magas áram ár ellenére is, hiszen az ő fogyasztásukat fedezi a napelem. Ma Németországban kb. 35 GW (Paksi Atomerőmű: 2 GW) napelemes kapacitás üzemel kb. 1,4 millió berendezéssel. Feltételezve hogy e kiserőművek nagy része lakóingatlanok tetejére került, a háztartások csupán kb. 6% rendelkezik napelemmel (figyelembe véve Németország 80 milliós lélekszámát)! Tehát kimondható: a megújulók használata -villanyszámla tekintetében- a német háztartások túlnyomó többségénél a rezsi növekedését okozta!

Nálunk miért lenne más? Egyáltalán hogy képzelik el? Kapjon minden magyar háztartás (kb. 3 millió) egy 1 kW- teljesítményű napelem rendszert? A mai ~700 ezer Ft/kW-os fajlagos ár mellett ez 2100 milliárd Ft. értékű beruházást jelentene. Akarja ezt egyáltalán a lakosság? Ha akarná, nyilván már beruházott volna ilyenbe, persze csak ha lenne rá pénz, ami nincs. Segítsen akkor az állam? Ha Szilágyi úron múlna, segítene. De az államnak honnan van pénze? Tőlünk beszedi adóban! Ezt akarnánk? Mi magunk sajnáljuk a pénzt napelemre, de ha az állam beszedi tőlünk adóban, majd vissza adja bizonyos cél érdekében, akkor rendben is vagyunk?

Ez így nem fog menni! Akkor legyünk szociálisan érzékenyek, és csak a háztartások legszegényebb 10 %-a kapjon napelemet, de azt 100%-os költségtérítéssel? Elsőre jól hangzik, de el kellene döntenünk, hogy a napelem gyártókat akarjuk-e támogatni, vagy a rászorultakat segíteni. A legszegényebb családoknál így tél elején valószínűleg nem csak a villanyszámla a probléma, hanem olyan apró-cseprő dolgok, hogy mivel fűtik be a lakást, honnan lesz a gyereknek téli cipője, kabátja. Tényleg egy olyan napelem beruházással lehetne a legjobban segíteni boldogulásukat, amelynek értéke, élettartama lehet nagyobb, mint az az épület, amire telepítenék?

Természetesen nem. Az állam ne költse erre adóforintjainkat, ellenben a bürokrácia korlátozásával tegye lehetővé a privát naperőművek egyszerű telepítését, hiszen  bizonyos feltételezésekkel élve tisztán közgazdasági értelemben megéri napelembe fektetni.

Az állam egy esetben támogassa a napenergia befektetéseket: ha nem a mi pénzünket költi, hanem mondjuk valamilyen kifejezetten erre a célra szánt EU-s forrást.

--------------------------------------

Kiegészítés (2013.10.22.)

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kialakult vitában számos fontos és értékes gondolat jelent meg, amelynek nem is a kommentben, hanem egy cikkben kellene szerepelnie.

Vundergraf kiszámolta, ha Paksi Atomerőmű által megtermelt áramot napenergiával próbálnánk helyettesíteni, kb. 14 GW-nyi napelemet kellene a háztartásoknak felszerelni.
Napsütéses időben ez a sok áram elönti a rendszerünket, miközben a maximális fogyasztásunk csupán 4-6 GW! Következésképp a termelt nap-áram nagy részét el kell tudnunk tárolni, azaz a teljes ma meglévő erőműparkunkkal megegyező teljesítményű új tározós erőművet is építenünk kell. De ez még kevés! Vezetékeinket is meg kell erősítenünk, hiszen a meglévő szállítási igények minimum duplája fog oda-vissza cikázni rajtuk.

A hálózati oldalon hatalmas költségek jennek meg miközben a lakosság a jelenleg érvényes szabályozás szerint nem fizet villanyszámlát! A helyzet orvoslására valamilyen új díjelem fog megjelenni a villanyszámlában amiből a fenti beruházások finanszírozhatóak. Felteszem a kérdést: ebben a hipotetikus rendszerben ahol a teljes lakosság magának termeli az áramot, mennyi lesz a ma 10 ezer forintos villanyszámlám?

Látott már valaki csak egy egyszerű költségkalkulációt, amelyben mondjuk különböző szintű lakossági napelem penetrációs szintekhez a fenti költségeket hozzárendelik? Készítettek egyáltalán ilyet a megújulók vehemens támogatói, a zöldek? Én mindig csak azt látom, hogy nem kell az atom, mert a napelem olcsóbban termel! És? Az csak egy komplex rendszer egyetlen eleme, amitől a rendszer még lehet drága.

Ha a történetbe bevonjuk az államot is (hogy támogasson valamit), akkor a fenti kis mini modellt be kell helyeznünk egy makroökonómiai modellbe, hogy kiderüljön nemzetgazdasági szinten ez a legjobb megoldás-e.

Miért nem készítenek ilyen tanulmányt? Miért nem hivatkoznak legalább ilyen tanulmányra a zöldek? Miért nem mutatnak be mondjuk egy Németországról szólót?