A rezsicsökkentés az LMP és az áramár
2013. április 01. írta: pandava

A rezsicsökkentés az LMP és az áramár

A kormánypártok rezsicsökkentési akciója politikai értelemben telitalálat. Rezsit minden szavazópolgár fizet, következésképp minden szavazópolgárnak ezresekkel kevesebbet kell kiadnia minden hónapban. Ki ne örülne ennek? Budapest utcáit járva nem egyszer lehet látni sorban állva az embereket, hogy aláírásukkal támogassák a kormány rezsicsökkentési akcióját.

rezsicsokkent.pngForrás: Balázs József

Az ellenzék nehéz helyzetben van. Látja, széles rétegek helyeslik ezt a rezsicsökkentét. Ha nem támogatja, elveszíti a lehetőségét is, hogy ezek az emberek rá szavazzanak. Mit tesz hát?  Helyesli vagy egyenesen kevesli annak mértékét! És persze érvelni próbál, hogy nem jó ez így, mert nem igazságos, nem jó ez így, mert növel(het)i a fogyasztást, nem ösztönöz takarékosságra. Árcsökkentés helyett inkább szigetelni kellene a házakat, úgy még többet is lehetne spórolni, mint 10%, és ezzel sokat teszünk a fenntarthatóságért is. De ezt most kell mondani?

Mi ebben az új? 2010-es választások előtt megjelenő "Nemzeti Ügyek Politikája" című Fidesz kiadvány 33. oldalán a következőt olvashattuk:

NEP.png

Zavarja a Fidesz szavazót, hogy ebből semmi sem lett? Egyáltalán érdekli a mai magyar társadalmat az energiahatékonyság? Valószínűleg nem nagyon, legfeljebb annak pénztárcakímélő hatásán keresztül. De hát a rezsi így is csökkent, akkor mit törje magát energiahatékonysági beruházáson, meg annak finanszírozásán!

Ilyen társadalmi körülmények között Bajnai Gordon bejelenti (12. perc környéke), hogy van egy jobb rezsicsökkentő programjuk! Úgy szigetelnék le a házakat, hogy az a lakóknak egy fillérjébe sem kerülne, és 10 ezer, illetve ennél is több munkahelyet teremtene. Szuper!

Az Energiaklub nem is olyan régen makrogazdasági hatáselemzést készített egy nagyszabású lakossági energiahatékonysági programról. Ők úgy találták, évi 110 ezer lakás felújítása min. 50 ezer embernek adna munkát! Látjuk az összefüggést? Bajnai 10 ezer munkahelyet teremtő lakásfelújítása évi 22 ezer lakásra elég. Tudjuk Magyarországon hány lakás van? 4 millió! Ha ennek csak negyedét kellene leszigetelni, Bajnai Gordon kampánykörútján így tud majd érvelni a feldebrői Ilonka néninek:

  • Kedves Ilonka néni! Szavazzon rám! Én megigérem Önnek, hogy visszaemelem rezsijét a korábbi szintre, és garantálom, le fogjuk szigetelni házát, legkésőbb 2059-ig!

Ugye milyen megnyerő? Vagy félreértettem Bajnait? Megteszem hát azt, amit az emberek kb. 95%-a biztosan nem, megnézem mit ír erről a Haza és Haladás. Inkább ne tettem volna! Itt már szó nincs a szolgáltatók bevonásáról a részben elengedett robin-hood adón keresztül, ellenben írnak uniós forrásról, az Európai Befektetési Bank és a magyarországi kereskedelmi bankok finanszírozásáról! Ráadásul a számok köszönő viszonyban sincsenek az Energiaklub tanulmányában találhatókkal...

rezsi_bajnai.jpgÉs akkor még a kormányoldal is üti, ahol éri...

A társadalom egy jelentős, politikából kiábrándult része pénztárcáján közvetlenül érzékeli a rezsicsökkentést, ezzel egyidőben látja az ellenzék utólagos, kapkodó, improvizatív alternatíva állítását. Az ellenzék pedig még jobban is jár, ha az állampolgár nem gondol bele az általuk elmondottakba...

Egy kormányt leváltani igyekvő szervezetnek részletes programot, cselekvési tervet, víziót kellene, kellett volna már régen adnia, ami miatt érdemes lenne rájuk szavazni! Egy olyan vízió miatt, amiben -sok minden mellett- szerepelt volna az energiahatékonyság okozta rezsicsökkentés, az emiatt elmaradó import okozta azonnali GDP növekedés(!), amelynek ismeretében a kormány rezsicsökkentését hallva kapásból az jutna az ember eszébe, hogy ezt nem így kellene. Hiszen ebben mindenki, az ellenzéki pártok és a 2010-es Fidesz is egyetért!

Persze, meglehet igazságtalan vagyok az ellenzékkel szemben, nekik nincs meg a kellő anyagi, szervezeti hátterük ahhoz, hogy széles társadalmi rétegekhez eljuttassák nézeteiket. Az LMP esetében biztosan ez a helyzet.

És ha már az LMP-nél tartunk... A magyar ökopárttól elvárható lett volna, hogy a rezsicsökkentést csípőből, metsző kritikával illesse. E helyett végtelenül erőtlen és semmitmondóan közhelyes nyilatkozatokat tesz (pl. ez és ez), amelyeknek kevesebb egyediséggel bírnak egy balatonos hűtőmágnesnél. Az LMP számokkal nem igen terheli az érdeklődőt, hozzájuk képest a Haza és Haladás fentebb említett állásfoglalása kisebb szakdolgozat! Higgyük el nekik, mert az ökopárt mondja! Na igen, talán elhiszi a politikából kiábrándult magyar választó, ha hiteles a párt, hitelesek az emberek. És azok?

Az LMP (és a PM is) végtelenül atomenergia ellenes. Nem tudom, ez azért van-e mert egy öko pártnak ilyennek "illik" lennie, vagy mindannyian meggyőződésből ellenzik, de nem csak Paks bővítését, az üzemidő meghosszabbítását is. Ez egy álláspont, amivel lehet azonosulni. Való igaz, Fukushima környékén sok-sok ember az atomerőmű miatt nem térhet vissza lakhelyére, már két éve.

Az LMP a mostani rezsicsökkentési hevületben is van ereje az atomenergia ellen kampányolni. Két hete került fel főoldalukra a 20 kérdés – 20 válasz az atomerőmű-bővítésről című elemzésük. Sok pontra adott LMP-s választ lehetne vitatni, ha érdemes volna. De nem az, mert az egyik pontra adott válaszuk valami elképesztő:

"7. Olcsóbb-e az áram azokban az országokban, ahol jelentős arányú a nukleáris energia részaránya az áramtermelésben?
Nem. Franciaországban,ahol Európában a legnagyobb az atom részaránya az áramtermelésben ugyan valóban relatíve alacsony a lakossági áramár, ám ennek az az oka, hogy a lakossági fogyasztást a vállalatok keresztfinanszírozzák, az ő drágább áramszámlájuk pedig beépül a lakossági fogyasztói árakba."

Az LMP feltételezi, hogy főleg fiatalokból álló célközönsége 2013-ban, az internet korszakában, amikor bármilyen statisztikai adatot két perc alatt el lehet érni, nem fogja ezt leellenőrizni, pl. az eurostat-on (itt és itt).

áramár EUR/kWh
2012, adók nélkül		 Lakossági fogyasztónak Ipari fogyasztóknak
Magyarország 0,1197 0,1000
Németország 0,1441 0,0895
Franciaország 0,0986 0,0809
Dánia 0,1314 0,0829

Tény, az áram Franciaországban a legolcsóbb a lakossági és az ipari fogyasztónak is. Igen, az iparinak is! Annak ellenére, hogy -az LMP szerint- ő keresztfinanszírozza az olcsó lakossági áramot... Akkor hogy lehet igaz az, amit az LMP üzenni próbál? Lehet, hogy ezeket a tényeket ők nem is ismerik, és intellektuális értelemben olyan igénytelenek, hogy az általuk le sem ellenőrzött információk alapján igyekeznek informálni a közvéleményt, csak mert az beleillik anti-atomos nézetrendszerükbe? Vagy tudják ők ezt pontosan, de úgy érzik az atomenergia ellen felhozható érvek nem elég meggyőzőek, ezért muszáj azt egy picit feltupírozni?! De ha meg nem elég meggyőzőek, akkor miért kell ellene annyira küzdeni?

Nem Lehetne Más az egész magyar Politika?

Ui.: ha valaki esetleg sértve érezné magát, mert kedvenc pártját kritika érte, tőle elnézést kérek, az írás nem ellene irányult. A politikusok vannak az emberekért, és nem az emberek a politikusokért!

vélemény politika közélet gazdaság környezetvédelem gondolatébresztő atomenergia megmondás portfolioblogger

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr625184761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.04.01. 16:56:04

Na, most elkapom a grabancodat Pandava! :)))
Látom, rugdosod az LMP-t. Persze ez olyan érted haragszom, nem ellened, típusú rugdosás. :))
De térjünk a tárgyra.
Azt állítod, nem lehetséges, hogy Franciaországban az ipari fogyasztókra van terhelve a lakossági ár egy része.
Akkor nézzük meg Németország esetét, ahol teljesen piaci ár van.
Lakossági ár : 0,1441
Ipari ár : 0,0895
A kettő aránya : 1,61

Franciaországban azonban az arány : 1,21
Ha teljesen piaci ár lenne, akkor az aránynak 1,61-nek kellene lennie.
Az a 0,4 eltérés bizonyítja,hogy valóban az ipari fogyasztók besegítenek a lakossági fogyasztás terheinek csökkentésébe.
Válasz erre 

dzsobacsi 2013.04.01. 18:55:53

Németország és a teljesen piaci ár???
Ülj le fiam, egyes!
Válasz erre 

bankvezér 2013.04.01. 20:23:22

@dzsobacsi:
Kis Taknyos! Kár volt megszólalnod. Hülyeséget mondtál. :))
Válasz erre 

bankvezér 2013.04.01. 20:36:56

@dzsobacsi:
Majdnem 6 év alatt csak 50 kommentet írtál? Nem vitted túlzásba...
Miért éppen most és éppen ide evett a fene, te majom?
Lehet, hogy valakinek a második (köcsög) személyisége vagy..
Állítsd le magad!!!!
Válasz erre 

pandava 2013.04.01. 21:15:35

@bankvezér: no, úgy látszik bankvezérrel együtt a kultúra is megérkezett. A második emberrel már köcsögözöl...

Nem semmi egy bemutatkozás!

@dzsobacsi: én kérek elnézést, és arra kérlek ne vedd fel vele a kesztyűt.
Válasz erre 

bankvezér 2013.04.01. 22:12:05

@pandava:
A "kultúra" a "dzsobácsiddal" érkezett.
Lehet, hogy a te második személyiséged.
Szegény hülye.
Kár volt hozzád szólnom.
Lépek innen...
Válasz erre 

pandava 2013.04.01. 22:57:01

@bankvezér: Vigyázz magadra! Bármely 50 kommentnél kevesebbet író felhasználónév mögött én lehetek!:D
Válasz erre 

Gábor Fazekas 2013.04.02. 07:23:38

@pandava:
Kicsit csalódtam benned a cikk után, hogy nem kaptál a bankvezér nyújtotta alkalmon, és tájékoztattad az esetleges nagyérdeműt. A politika mássá levése azáltal kezdődik, hogy az emberek lesznek mások. ;)
Tehát a német-francia eltérés. Van egy komment az lmp oldalán is a 20 kérdés alatt, amiben van egy ide is használható felvetés (EdF és hasonló tippek).
Mellesleg eleve nem szeretem az ipari fogyasztók összehasonlítását. Lakosságiaknál még viszonylag elfogadható, mivel mind kisfeszültségen vételez, így feltételezhető, hogy azonos hálózati költségeket számolnak el feléjük. Ipari fogyasztók viszont például Magyarországon kisfeszültségű csatlakozás esetén 16x, azaz tizenhatszor nagyobb forgalomarányos hálózati díjat fizetnek hatásosenergia-fogyasztásuk után.
Visszatérve bankvezérhez, akkor meg lehetne őt kérdezni, hogy ismeri-e a francia és német ipari csatlakozási szintek súlyozását.
Másrészt meg azért mondtam, hogy viszonylag összehasonlítható a lakossági ár, mert ott sem 100%, hogy egyformák a hálózati díjak, még a költségek sem. A németeknél például óriási pénzeket emésztett már fel az a sok háztartási napelem, ugyanis éjszaka ugye nettó fogyasztó egy túlnyomóan lakossági trafókörzet. Napsütéses időben viszont akkora nettó visszatáplálást produkál a sok napelem, hogy bőven a szabványos feszültségsáv fölé emelkedik az áramkör. Ez ugye tömegesen károsítaná a fogyasztói berendezéseket, úgyhogy gombamód elszaporodott egy újfajta hálózati elem: a terhelés alatt állítható tekercsmegcsapolású automata/távvezérelhető KöF/KiF transzformátor. Ezzel változtatható a feszültség, amihez illeszkedik a trafókörzet feszültséggörbéjének kiindulópontja. A technológia már létezett, minden NaF/KöF és NaF/NaF trafó ilyen. Csak egy kisebb, tehát olcsóbb trafó árához képest a szabályozótekercs, az automatika és a kommunikációs kapcsolat drágább, tehát nem érte meg. A kedves napelemek érkezéséig. :D
Nem akarok hülyeséget állítani, de szerintem nem kevés túl fiatal (vagyis még nem megtérült) trafót kellett emiatt kidobni, valamint nem lennék meglepve, ha a német napenergia-boom óta 300 milliárd forintnyi zsetont költött volna erre a kis mókára a német hálózatüzemeltetés. :P Márpedig ha úgy számolják el ennek költségét, mint nálunk, akkor ezt megfizettették a lakossági fogyasztókkal a rendszerhasználati díjban.
Ezek az Eurostat kimutatások inkább szociális dolgok, mint energiaipari mérvadók. Ipari fogyasztók esetén még annyik se, mivel azok vastagon fizetnek a fogyasztott meddő energiáért is, ami kVAr, tehát nem lehet benne a számított Ft/kWh-ban. Így arról nem értesülünk, hogy milyen költséget és milyen hálózati okok miatt okoz nekik a meddő energia.
Najólvan, most már térjünk rá a cikkedre. :D
Ahogy fejtegetted, hogy milyen, pénztárcát érintő fogással lehet hatni egy egyszerű szavazóra (azonnali vagy lassú, de nemzetgazdaságilag is hasznos, stb), elgondolkoztam, hogy milyen jövője lehet ex- és valószínű jövendőbeli munkaadómnak az okos mérős projekttel. Két fő előnye volna a fogyasztók számára a dolognak (tehát két dolog ösztönözné őket az alkalmazásra).
Az egyik, hogy ki tudnák sakkozni mi fogyaszt sokat, és akkor figyelnének rá. Ez nyilvánvalóan nagyon kis takarékosságot hozna.
A másik viszont ígéretesebb. Okos mérő segítségével be lehetne vezetni csúcs- és völgyidei tarifákat, és dönthetnének úgy, hogy olyan sávba súlyozzák a fogyasztásukat, ami nekik is, nekünk is jó. Sajnos a cikked is pedzegeti, hogy erre messze nem érett az ügyfélkörünk...
Ez csak szolid kíváncsiság, de hogy a viharba jött ki a legkésőbb 2059? :D
Valamint: remek cikk és remek lovagos kép, (utóbbi) honnan van? xD
Egyébként féltem a cím olvastán, hogy végre össze fogunk veszni az E2014 miatt. Nem néztem utána egyáltalán, amikor hallottam az energiahatékonysági programjukról, de valahogy sejtettem, hogy ebben sem fog valami stimmelni. Bár nem tudom, hogy mennyire ássa majd alá a szakmai életemet, hogy nem előlegezem meg az ő és látszat-ellenlábasaik ötleteinek az érdeklődésemet, csak ha már célegyenesben van a javaslat. Kissé veszélyes lehet 23 évesen így kiégni.
Különben a 20 kérdés 11-esét is érdemes megnézni. Az elején kijelenti, hogy a bővítés után Európában a legmagasabb lenne az atomenergia részaránya. A végén pedig, hogy ezesetben a magyar áramtermelés 60%-a egy pontra koncentrálódna. Ez megint megkongat egy francia harangot (ott az atomenergia részaránya 75% 2010-ben), és még az árak összehasonlíthatósága sem hoz be bizonytalanságot. Kis pikantéria még a 2010-es adatokhoz, hogy a hűdesok atomerőmű mellett hála sok vízerőműnek, 13,7% volt a megújuló részarány, míg a németeknél csak 12,8% (válaszul az lmp 14-es kérdésére, tekintve, hogy mi jelenleg 7% körül tartunk a 14%-os vállalással). Tudom, azóta sokat robogott a német zöldvonat, de ez akkor is mókás. :)
Vissza a francia haranghoz. Mindenképpen zaftos dolgokat hagysz nyitva az utolsó bekezdéssel. A teljes kép kedvéért odaillett volna a "tupírozáshoz" az "ökopártnak ilyennek illik lenni" magyarázat is. Szerintem a rendszer három pilléren áll. Tudatlanságon, imázson, és puszta politikai áskálódáson.
Szeretik emlegetni ők is, hogy egy nagyberuházás egy nagypárttól nagyeséllyel nagymennyiségű nagyértékű korrupciót jelent (micsoda exponenciális szorzódás). Emlegetik is Simicskáékat az egyik kérdésben. Már ne is haragudjunk, de mitől jobb az, hogy jelenleg a megszámlálhatatlan-követhetetlen kis cégei egy rakás itt-ott megszerzett százmilliós-milliárdos tenderrel termelik ki a tízmilliárdos osztalékot? És vajon micsoda potenciál van egy élelmes vállalkozó számára a sokmilliárdos KÁT-kasszában, amiből feltételezett várható piaci környezet melletti, valami szerint jogosnak ítélt megtérülést eredményező támogatást ítélnek oda 5-10 évre? Mindebből idővel több százezer az országban? És ezek berendezéseit forgalmazni? Meg a kapcsolódó okos hálózati beruházásokat?
Szimpla áskálódás, egymás ellen, egymás kezére, egymás mellett. Tupírozó/tudatlan zöld gúnyába bújtatni vagy ilyen követőkkel körbevenni már gyerekjáték.
Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.02. 12:04:46

"Az LMP feltételezi, hogy főleg fiatalokból álló célközönsége 2013-ban, az internet korszakában, amikor bármilyen statisztikai adatot két perc alatt el lehet érni, nem fogja ezt leellenőrizni, pl. az eurostat-on (itt és itt)."

Pedig sajnos az áltagfiatal nem teszi...
Válasz erre 

pandava 2013.04.02. 21:07:02

@Gábor Fazekas: 300 mrd forint napelem-álló hálózatra? Aprópénz az ahhoz képest, hogy ezzel ÉVENTE 8*300 = 2400 mrd forintnyi támogatást bezsebelő napelem kapacitás jöhetett létre. Aprópénz:)

Jó dolog az okosmérő, de ki az a tahó aki nem tudja mennyit fogyaszt a készüléke, hiszen rá van írva!!!:) Na jó, én se tudom mennyit fogyaszt a régi hűtőm:)

Jó dolog lenne a sávos ár miatt. De várjunk csak, sávos most is van. Éjszakai áram?! Okos mérővel nem lehetne folyamatosan változó, real-time áron árulni az áramot?

Bajnai 10 ezer emberrel szigetelne, ami évi 22 ezer lakásra elég. Én azt mondtam, szigeteljünk le 1 milliót. 1000/22 = 45,5 év kell hozzá. A kép a fészbukról van. Van ott pár csoport, amely nagy fan-ja bajnaiéknak:D

Én nem szeretem szidni az lmp-t. Szeretném azt hinni, hogy ott csupa jót akaró fiatal dolgozik, akik a szaktudást nélkülözni kényszerülvén azt jó szándékkal pótolják…
Válasz erre 

Husz_János_Puszita 2013.04.02. 21:08:56

@Gábor Fazekas:

Akkor illúzió, hogy a magyar cégeknek átlag 18%-kal nagyobb nettó villamos energia költséget kell kitermelniük, mint a német, dán vagy francia kollégáknak? Vagy valamennyire összehasonlítható?
Válasz erre 

toportyánzsóti 2013.04.04. 08:40:21

Ha már a rezsimcsökkentésről írogatsz,annyit leszögezhetnél hogy első napoktól hazugságon gázol.52 milliárdot a költségvetésből fizetnek az emberek,nem a gaz extraprofitot termelő multik...
Válasz erre 

Gábor Fazekas 2013.04.16. 12:20:57

@pandava:
@pandava:
Aprópénz, viszont fölösleges összehasonlítani. Te is tudod, hogy a napelemek támogatását az állam megfinanszíroztatja a fogyasztókkal az erre hivatott adóval. A hálózatfejlesztés költségeit viszont saját zsebből kell állnia a szolgáltatónak. Persze ha jól sejtem a németeknél ugyanaz a rendszer honol, mint nálunk, vagyis az illetékes hatóság hozzájárul, sőt ki is számolja az emiatt megemelhető díjat. De szerintem az átlag német fogyasztó ebből azt vonja le, hogy még a szolgáltató is szivatja őket, pedig végső soron az az emelés is az állami megújulópolitika következménye, valamint annak előírásai szerint hajtatik végre. Cseles. ;)
Azt akkor se tudnád, hogy mennyit fogyaszt, ha elolvasnád mi van ráírva. Mert névleges teljesítményt tüntetnek fel rajta, ami semmiképp sem állandó teljesítményfelvételt tükröz, sőt modernebb berendezések ahhoz is elég intelligensek, hogy amikor éppen fogyasztanak, akkor is egészen finom fokozatskálából tudnak választani. Inkább az a problémás az okos mérésben, hogy ez előrevetít egy becsapósságot. Le akarod tesztelni, hogy mennyit fogyaszt a hűtőd, és kihúzod pár órára. Nagyszerű. Hányan fogják a különbséget korrigálni azzal, hogy előtte mennyit nyitogatták? Vagy hogy mikor mennyire kapcsolt be a villanybojler? Ez igazából egy támpont tud lenni hosszas hónapokra azoknak, akiket komolyan érdekel a dolog és sütnivalójuk is van. A többieknek csak elvétett esetekre jó. Például azt azért feltételezem, hogy akinek villanytűzhelye van, az tarifadifferenciálást követően csak éjszaka fog főzni, ha spórolni akar. Egy 2 kW-os főzőlapot nehéz nem észrevenni a görbén, amikor dolgozik. ;)
Egyébként az "éjszakai" (becsületes nevén vezérelt) fogyasztó nem igazi sávos tarifát takar. Gondolj bele, éjszaka (azt hiszem) 6 óra, de a délutáni háztartási fogyasztási csúcsban is 2 órára bekapcsolják a mérőket, mindezt egy egységes tarifa alá. És nem is köthetsz rá bármit. Ez inkább az állam és a szolgáltatók közös marketingfogása, az alacsonyabb díjnak pedig legalább annyira alapja a rendkívül kiszámíthatóvá tett fogyasztás, mint az "olcsó" idősávok kijelölése. Igen, a real-time kereskedésben érdekeltté tenni a fogyasztókat, az volna az igazi.
Nos igen, tudom, az ember szeretne mindig egyszerű dolgokkal szembesülni, és hinni dolgokban. Valóban egyszerű modell a tudás helyett jóindulat, és valahol megnyugtató ebben hinni. Csak nem érdemes. Nézd meg a Leharcolt oroszlánok című filmet, ott majdnem elmondják miben érdemes hinni. Annyit felejtenek ki belőle, hogy az eredendő jóság nem mindig von maga után jóindulatot. Ebben a modern világban már pláne nem. Túl rohanó és túl globális. Elvész a forgatagban a jóság, gyakran még ki is öli.
Sokféleképpen lesz valakiből sötétzöld, az egyik út az, hogy valami gyerekkori vagy egyéb trauma okozza. Az ember is csak állat, onnan kezdve erre a traumára elkezdi felépíteni a relatív igazságát a környezetvédelemről. Könnyű belátni, hogy teljesen kompromisszumképtelen és mélyen gyökerező félelmeinél fogva manipulálható lesz, ha a környezetről van szó. Nagy valószínűséggel a buzgó tudatlanok egyike lesz. Kis esélyt látok rá, hogy valódi képzést elvégezzen ebben a tudományban, mert a mély vizsgálat nagy kompromisszumkészséget igényel.
Vagy vegyük azokat a sötétzöldeket, akik a "hőskorban" (20 éve) a megújuló iparág úttörői voltak. Akkor még minden csodásan ment, felhőtlen volt a jövőkép, a tudomány akkori állása szerint mindenki bizakodott, hogy milyen könnyen meg fog oldódni az emberiség egyik fő problémája, mámoros állapot. Mi történt azóta? A műszaki szempontok kijózanító hatása, és ezerféle politikai akarat közötti őrlődés. Hősünk pedig jó eséllyel megélhetése révén már túlságosan elköteleződött, hivatástudata révén pedig talán kicsit meg is őrült az ügy iránt. Újabb gyönyörű kórkép. Most nem is tudom az áskálódás vagy az imázs kategóriájába soroljam.
Na nem mintha a józan zöldeknek vagy a zöldelleneseknek ne lenne meg a maguk változatos agybaja, különben a modell se lenne helytálló, hiszen elvileg ők is emberek. De valahogy azért többre tartom azt a módszert, ahol van és nem is félt vagy ellenzett tényező a szaktudás.
Válasz erre 

Gábor Fazekas 2013.04.16. 12:25:24

@Husz_János_Puszita:
Ennyiből elég nehéz visszakövetnem, hogy melyik mondatommal/bekezdésemmel akarsz vitába szállni. Ezért most egy általános választ adok: már kérdésedet is rosszul teszed fel.
Ez tipikus példája vagy annak, hogy olyanok ártják bele magukat a statisztikákba, akik nem ismerik azok hátterét, vagy szándékosan vonnak le téves következtetéseket szakmai érvek számára értelmezhetetlen hangulatkeltés céljából. Bár ezért valahol a statisztika készítői is hibásak.
Dániáról nem nagyon tudok nyilatkozni. A franciák esetére már a cikk is magyarázatot keres: a sok atomerőmű talán olcsóbbá teszi a francia áramot. A németek esetére pedig valahol már írtam, hogy a megújuló támogatási adó lényegében masszívan keresztfinanszírozza a német áramnagykereskedelmi átlagár alacsony szintjét.
Az utóbbi két országot azért is értelmetlen összehasonlítani Magyarországgal, mert az ipari fogyasztókat kihagyják a megújulók támogatásából. A franciáknál ugye eleve kevés a támogatást igénylő megújuló, a németek pedig adó formájában szedik be, nem számít bele a nettóba. Kevésbé ismert tény, de Magyarországon a megújulók támogatása be van szervezve hatályos jogszabályok szerint a "pénzeszközjellegű tételek" számlaelembe, ami nem adó, tehát beleszámít a nettóba. A két fő eleme a megújulók támogatása (régebben a kapcsolt erőműveké is) valamint a Vértesi Erőmű szénfillére, mindkettőt gyakorlatilag az MVM kezeli, és az ipari fogyasztókra is ki van vetve. A kettő együtt 1,38 Ft/kWh, rögtön meg is találtunk 0,05 euro/kWh, vagyis 6% különbséget.
Mellesleg a mostani rezsicsökkentés egy ritkábban emlegetett részlete, hogy az is hozzájárult a 10% eléréséhez, hogy ezt a tételt lecsökkentették a lakossági fogyasztóknál, és átterhelték (azt hiszem az NFM rendeletében) az ipari fogyasztókra. Csak hogy lássuk a jövőt is.
Tovább megyek. Még én sem merek messzemenő következtetéseket levonni a 4 ország ipari tarifáiból. Egyrészt azért, mert mint már írtam, attól függően, hogy többségében milyen feszültségszinten jelölték ki a szolgáltató és a fogyasztó hálózata közötti tarifát, teljesen más átlagtarifát lehet kapni országosan. Márpedig nincs a csatlakozási szintekről statisztikám. Bár arra tippelnék, hogy a fejlettebb iparok nagyobb súlyban csatlakoznak magasabb szinten, és az jelenti az olcsóbb tarifát. Na persze olyankor drágább saját hálózatra kell beruházni és azt üzemeltetni kell, de fejlett iparban megéri. Ebben pedig a dánok, a franciák és a németek is előttünk vannak.
Arról viszont végképp semmi tudomása senkinek, hogy pontosan hogy készült a statisztika. Melyik napi HUF/EUR árfolyamon? Miért azon? Vagy átlagolták egész évre? Netán együtt súlyozva az aktuális fogyasztással? Na és korrigálták ezt a maszlagot inflációval vagy valami mással, vagy hagyták torzulni a fenébe a devizatőzsde spekulációs ingadozásaival? Egyes közgazdászok szerint például egyáltalán nem indokolt 300 forint alatt lennie az eurónak, egy gyengébb forint pedig kisebb tarifát jelentene a hivatkozott statisztikában.
Négy számmal bárki okoskodhat a saját meggyőződése alátámasztására, de én nem tartom helyesnek ilyen igénytelen munkát végezni egy érvelésben.
Válasz erre 

pandava 2013.04.19. 18:53:36

@Gábor Fazekas: "Sokféleképpen lesz valakiből sötétzöld, az egyik út az, hogy valami gyerekkori vagy egyéb trauma okozza. "

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy sok zöld mintha nem is a természetet védené, hanem az embereket utálja. Emiatt úgy tartja igazságosnak, ha minden beruházásnál -ami bármilyen kis mértékű természetkárosítással is jár- azzal szemben lép fel.
Válasz erre 

NickTheDick 2013.04.30. 16:56:45

Érdekeltek már a számok. Megvizslattam az emlúlt egy évem villany és gázfogyasztását.
2002-ben épült lakóparki lakásban élek feleségemmel és 3 gyerekünkkel. A lakásunk fele alatt zárt garázs, másik fele alatt a földszinti szomszéd lakik. Felettünk a felső lakó, a mi szintünkön egy szomszéd. A lakás alapterülete 117 négyzetméter. A ház kívülről szerintem elég jól szigetelt, habár akár jobb is lehetne a szigetelés. A nyílászárók szintén elég jók (teljesen megfelelnek a 10 évvel ezelőtt jónak mondható kategóriának). Gázzal fűtünk és a melegvizet is gáz csinálja.
Az elmúlt 12 hónap fogyasztása 2435 kWh villany és 1278 köbméter gáz.

VILLANY
2435 kWh/év=8766 MJ/év. Áprilisi számla szerint (tehát valszeg már rezsicsökkentett a tarifa) 1 kWh kb. 44.5 HUF, így éves villanyszámlám kb. 108 ezer HUF.

GÁZ
1278 köbméter. Egy köbméter energiatartalma valszeg hónapról hónapra változik mert a két számla amit megnéztem 34.6 és 37.4 MJ/köbmétert ad, így 35 MJ/köbméterrel számolva éves energiafogyasztásunk 44730 MJ-nyi gáz. Ennek ára kb. 3.6 HUF/MJ áron (két számla természetesen némileg eltérő értéket ad) kb. évi 161 ezer HUF.

Tehát fűtésre és melegvízre közel 5-ször annyi energiát fogyasztunk, mint villamosenergiát. A sütő villannyal, a főzőlap gázzal működik. Mégis a gázszámla csak másfélszerese a villanyszámlának. Tehát a gáz jóval olcsóbban ad ugyanannyi energiát.
Már korábban megfigyeltem, hogy egy hideg téli napon (éjjel -15 fok, nappal -10 fok), kb. 12-13 köbméter gáz fogy. Egy normál nyári napon 1 köbméter gáz fogy, tehát a gázfogyasztás legnagyobb része fűtésre megy el. Mondjuk napi egy köbméter gáz a melegvízre az évi 400 köbméter (ez fedezi azt, is hogy télen hidegebb a melegítendő víz), a többi tehát évi 878 megy fűtésre.

Nem eszetlenül, de én ezt is szívesen megfelezném. Ha mai áron 12 vagy max 15 évnyi megtakarításból kijönne tokkal-vonónal, alighanem belevágnék.
Tehát a 878 köbméterből mondjuk évi 400-at meg tudnék takarítani, az kb. 400 köbméter/év x 35 MJ/köbméter x 3.6 HUF/MJ = 50.400HUF/év. 12 évre ez 600 ezer HUF. Ennyit szívesen áldoznék rá. Gőzöm sincs, hogy ennyiből kijönne-e.

Tavaly nyáron egy napelem, hőcső, stb.-vel foglalkozó tagot kikérdeztem napelem témában. Szerinte az ár kb. 15 évi fogyasztásnak felel meg. Nézzük hogy nézne ki nálam:
1000 óra/év működés (ez átlagosan nem egész napi 3 óra) 2kW csúcs teljesítménnyel ad évi 2000 kWh-t. Ez nem éri el az éves fogyasztásomat, tehát nem leszek nettó betápláló a hálózatba, tehát a kWh-nként kb. 45 HUF-t takarítok meg, míg nettó betáplálóként valszeg ennél jóval kevesebbet kapnék a szolgáltatótól. Tehát kb. évi 90 ezer HUF-t tudnék megtakarítani. Ebből még levonandó némi karbantartási költség, mondjuk évi 20 ezer, tehát évi megtakarításom kb. 70 ezer HUF. 15 évre, 1 millió 50 ezer. Kérdés, hogy ennyiből kijön-e 2kW csúcsteljesítményű napelemes installáció. Félek, hogy nem.

Ennek ellenére a megújulóknak híve vagyok. Bár nem fenyeget az a veszély, hogy a közeljövőben házat építtessek, ha mégis így alakul, azt földhővel fogom fűteni (fal és padló fűtéssel) és az ahhoz szükséges szivattyút pedig napelemmel.
Válasz erre 

pandava 2013.05.02. 17:10:57

@NickTheDick: Ezt már olvastad?

megujulok-maskent.blog.hu/2013/04/07/megerianapelem

Én ott a 2 kW-os rendszerre 1,6 milliót vettem, de a kommentekben sokan a szememre vetették hogy majdnem fele annyiért is ki lehet építeni.

A hőszivattyút pedig nem napelemmel működtetnéd. Nyáron marha sok áramot termelnél a napelemmel, de mivel nem megy a hőszivattyú rásóznád az áramszolgáltatóra. Télen a napelem termelne keveset, így a hőszivattyú áramát a szolgáltatótól kapnád. Tulajdonképpen az áramszolgáltatót egy nagy akkumulátorként használnád. Oldja meg valahogy...:)
Válasz erre 

EXO 2013.05.16. 23:31:08

Igazából ezen a rezsicsökkentési dolognak a politikai menedzselésén baloldali észről az látszik meg hogy az MSZP miért alíg képes növelni a táborát.

A Mesterházi-éra óta az MSZP-ben egyszerűen nincs semmilyen hosszútávú politikai érzék és következetesség, egyszerűen egyik pillanatról a másikra gondolkodnak, esztelenül lopják az ellenfelek ötleteit és szlogeneit mikor az érdekük megkívánja. Viszont a kicsit is gondolkozni képes választó ezt észreveszi már, ez csak arra elég rájuk szavazzon, aki már megszokásból is "csak azért is" az MSZP-re szavasz. Szövegelnek de nincs semmilyen ideológia mögötte, mindig a pillanatnyi érdekeik szerint politizálnak, ami az átlag választónak már feltűnik.

A rezsicsökkentésnél ugyanez jött ki: előszor volt egy véleményük, aztán hogy látták hogy az ellenfél népszerűbb lett elkezdetek rálicitálni. Ezzel még több szavazót vesztettek, mert látszik hogy meg vannak zavarodva és a ellenfél után futnak. AZ MSZP-t kezdi kivégezni a saját selejtes beltenyészete, ami vezetőként ennyire koncepcióban gondolkodni képtelen
embereket produkál.
Válasz erre 

pandava 2013.05.21. 19:40:05

@EXO: Szerintem a jobbikon kívüli ellenzéknek az adhatna egy nagy lökést ha közös, de mindegyik tábortól nagyjából független közös miniszterelnök jelöltet állítanának. Mondjuk ilyen lehetne Tétényi Éva.
Válasz erre 

EXO 2013.05.22. 09:31:39

@pandava: Ez önmagában nem megoldás, mivel a jelenlegi ellenzéknek egyszerűen szar a politikai érzéke. Olyan területeket támadják a Fideszt, ami a kutyát se érdekli, viszont az emberek mindennapi problémái pedig nem kapnak hangsúlyt(lehet hogy azért mert nem merik). Egyszerűen az emberek nagy része azt érzékeli, hogy a baloldali szövegelés és az ő tényleges problémáik nincsenek fedésben egymással. A médiatörvényt például az emberek nagy része leszarta miközben az embereknek megélhetési problémáik vannak és munkahelyek kellettek nekik.
Válasz erre 

Gábor Fazekas 2013.05.23. 13:33:03

@pandava:
A jobbikon kívüli ellenzéknek lehet, hogy lökést adna, de Tétényit nem kéne ilyesmivel megsemmisíteni. Nem valami hálás dolog országos politikának kitenni magunkat, országos politikai gépezetekre bízni a megítélésünket. Esztergom és a helyi képviselő-testület épp elég nagy, épp eléggé ismeri, még épphogy kezelni tudja.
Érdekes, pont nemrég csinált botrányt abból is, amit rezsicsökkentési ügyben műveltek drága "partnerei".
Válasz erre 
süti beállítások módosítása