A Greenpeace Energia[Forradalom] és az Európai Szélenergia Szövetség tanulmányainak összevetése meglepő eredményre vezet. Lehet a zöldek nem is olvassák saját elemzéseiket?
Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) ebben a hónapban publikálta legújabb elemzését, ami ezúttal a kelet-európai országok szélenergia fejlesztési lehetőségeit veszi górcső alá. A dokumentum valamennyi régiós országot külön-külön is elemzi, így Magyarországot is. E tanulmány lesz mai elemzésünk alapja (innentől: Tanulmány).
Forrás: AWEA tanulmány (Iberdrola)
Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük, a közvélemény szerint a megújuló energiaforrások – beleértve a szélenergiát – fejlesztése, használata „sok” zöld munkahelyet hoz létre. Ez nem is annyira meglepő, hiszen számos, viszonylag nagy médiavisszhangot kiváltani tudó szervezet tesz ilyen jellegű kijelentéseket. A megújulók elhivatott támogatójának, a Greenpeace Magyarországnak véleményét jól kifejezi kampányfelelősük, Rohonyi Péter nyilatkozata:
"Nem kellene megvárni, hogy egy újabb, egy paksi tragédia döbbentse rá a nukleáris ipar itthoni lobbistáit is arra, ami Fukusima után már mindenki másnak egyértelmű: nincs biztonságos atomenergia. A rengeteg zöld munkahelyet teremtő megújulókra, intelligens hálózatokra és az energiahatékonyság maximalizálására épülő új, fenntartható energiarendszerek adhatnak csak biztonságos választ a lakosság energiagondjaira – az atomenergiás zsákutcában toporgás viszont elvonja a forrásokat mindezen lehetőségeink kiteljesítésétől" - tisztajovo.hu |
2008-ban a Greenpeace országjáró túrát is szervezett a szélenergia elterjesztésért:
Ami a civil életben a Greenpeace, az a parlamentben az LMP (PM). Jávor Benedek a 4. magyarországi szélenergia konferencia megnyitóján tartott beszédében a stagnáló magyar szélenergia piac kapcsán a következőket mondta:
"A tényekkel szembemenni hosszú távon nem lehet, illetve lehet, csak nem érdemes, mert előbb-utóbb úgyis a matematika győz. A nyilvánvaló gazdasági racionalitás ellenében hozott politikai döntéseknek társadalmi szinten keletkező károk és veszteségek lesznek a következményei." - http://javorbenedek.blog.hu |
Világos beszéd. Társadalmi károkat és veszteségeket okoz, ha nem építünk szélerőműveket.
Ma Magyarországon kb. 330 MW összteljesítményű szélerőmű működik. Nem annyi, mint a szélenergia támogatói szeretnék, de ahhoz már elég, hogy az általuk szerzett tapasztalatokból következtetéseket vonhassunk le
Mint minden erőműnél, így a "szelesnél" is kétféle munkahelyet különböztethetünk meg.
- Átmeneti:
az erőművek telepítése jellemzően sok embernek ad munkát, de az erőmű felépülte után nem lesz rájuk szükség. A munkahely tartóssá abban az esetben tehető, ha valamilyen hosszútávú fejlesztési politikának megfelelően sok éven át állandó mennyiségben építünk erőműveket. Pl. 100 db szélturbina építése évente. - Állandó:
a felépült, termelő erőművet üzemeltetni, karbantartani kell, ami pedig az erőmű életciklusának végéig stabil munkahelyet jelent.
A Tanulmány szinte minden országnál megemlíti a szélenergia szektorban dolgozók számát. Például:
- Románia: 6 ezer fő (64. o.), 2012-ben 1 200 MW szélerőmű telepítése, az év végére 2 100 MW működő szélerőmű kapacitás
- Lengyelország: 2 ezer fő (54. o.), 2011-ben 420 MW telepítés, 2011 végére 1 620 MW működő szélerőmű kapacitás
Sajnos a munkahelyek száma nincs szétbontva létesítési és üzemeltetési szempontból, de annyi azért látszik, hogy több embert valószínűleg az erőműtelepítés foglalkoztat. Ha figyelembe vesszük, hogy a 2000 MW-os Paksi Atomerőműben kb. 2 ezer, a 950 MW-os Mátrai Erőműben és a hozzá tartozó lignitbányákban 2 500 fő dolgozik, akkor a lengyel szélenergetika 2 ezer fős foglalkoztatási adata egyáltalán nem kiugró érték. Sőt!
Magyarország esetében a tanulmány valamiért nem adja meg a dolgozók számát. Ennek oka talán az lehet, hogy Magyarországon 2011 óta nem épülnek szélerőművek, mivel a kormány leállította, és azóta sem indította újra a 2. szélenergia tendert.
Szerencsére ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy felmérjük a magyar szélenergetika foglalkoztatás növelő hatását, mivel a Greenpeace Energy [R]evolution 2012-es tanulmánya részletes adatokat közöl az egyes erőműtípusokról.
Greenpeace Energy [R]evolution 2012, 190. o., (nem teljes táblázat)
A táblázatból kiolvasható: minden MW szélerőmű teljesítmény üzemeltetése és karbantartása 0,2 munkahelyet hoz létre. Ebből adódik: az összesen 330 MW teljesítményű magyar szélerőmű kapacitás 330*0,2 =
66 főnek ad munkát !
Ahogy szerte a világban, hazánkban is állami támogatás ígérete mellett épültek a szélerőművek. Nálunk a Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) rendszere került bevezetésre, amelynek értelmében az áramszolgáltatónak 7-10 évig minden időpillanatban kötelezően meg kell vásárolnia a termelt szél-áramot, mégpedig törvényben meghatározott áron. Mivel az átvételi ár magasabb mint a piaci, ez az áramszolgáltatónak veszteséget okoz. Az állam a veszteséget megtéríti, amelynek költsége 2011-ben 8,4 mrd Ft volt (KÁT_beszámoló 32. o.)! Az államnak honnan van erre pénze? Annyival nagyobb végfelhasználói villanyárat határoz meg, hogy ezt a fogyasztótól be tudja szedni.
Tehát évi kb. 8,4 mrd forint támogatás segítségével 66 munkahelyet hoztunk létre. Egy "szeles" munkahely fenntartása évi (8400/66) =
127 millió Ft-ba kerül a társadalomnak!
Ez pedig elképesztően nagy szám, kb. 100 minimálbéres teljes munkaerő költsége egy évre. Aktuális hír: "Idén is tízmilliárd forintot fordít munkahelyteremtő pályázatokra a Nemzetgazdasági Minisztérium. A pénzből több mint ötezer új állás jöhet létre, a vállalkozásoknak pedig tízezer dolgozó megtartásában segít." Ha a jobb PR hatás miatt túl is becsülik a pályázatok hatását, az azért látszik, hogy egységnyi ráfordítással más módon csaknem 100-szor nagyobb munkahelyteremtő hatást lehet elérni.
És mi lenne, ha ezt a pénzt az állam eleve el sem vonná az áramfogyasztóktól, a háztartásoktól? Ez esetben 8,4 mrd Ft-al több elkölthető jövedelme lenne az embereknek, a vállalkozásoknak, ez pedig ennyivel nagyobb fogyasztást jelentene, ennyivel több megrendelést a vállalkozóknak, azaz több munkát, nagyobb munkaerőigényt, több munkahelyet... Valószínűleg ezért állítja az American Enterprise Institute egy tanulmánya, hogy Spanyolországban minden egyes MW zöld kapacitás 5,3 munkahely megszűnését okozza.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság jelentése szerint 2012-ben a magyar szélparkok 662 000 tonna széndioxid kibocsájtását akadályozták meg. Tudjuk, ez kb. 8,4 mrd Ft-ba kerül évente (a KÁT 7-10 éves időtartalma alatt). E két adatból pedig meghatározhatjuk, hogy szélerőművekkel mennyibe kerül 1 tonna széndioxid kibocsájtásának megakadályozása. Az eredmény kb. 43,7 euró/tonna.
Ez olcsó vagy drága? Napenergiához képest olcsó, de ha például épületszigeteléshez hasonlítjuk, egészen más a helyzet. Az Energiaklub kiváló tanulmánya szerint Magyarországon mintegy félmillió lakást, házat kellene leszigetelni. A szigetelés csökkentené a a háztartások fűtési igényét, ezzel széndioxid kibocsátását és rezsiköltségét. Következésképp úgy csökkentenénk az ország üvegház-gáz kibocsátását, hogy közben a több pénz maradna a családok zsebében, és nem kevesebb, mint a szélenergia esetében! Az épületszigetelés mellett még számos, megtakarítással járó klímavédelmi beruházás vár megvalósulásra...
Összefoglalva: a hazai szélenergia közvetlen munkahelyteremtő hatása elhanyagolható, de még az sem kizárható, hogy nemzetgazdasági szinten több munkahelyet szüntet meg, mint létrehoz. Ráadásul ezt nem egy szén- vagy atomerőmű által finanszírozott (elfogult?) tanulmányból látjuk, hanem a Greenpeace és az iparági szövetség által készítettből.
Akkor mégis miért küzd annyira a Greenpeace, az LMP és még sok más szervezet a szélenergiáért?
Miért? Vagy talán most sikeresen félreértelmeztük a tanulmányokat? Mutassa meg valaki, hogy hol!