Harc az állami támogatásokért?! Megújulók vs fosszilisek
2013. március 17. írta: pandava

Harc az állami támogatásokért?! Megújulók vs fosszilisek

A világ kormányai 2011-ben 523 milliárd dollárt költöttek fosszilis tüzelőanyagok támogatására - adta hírül a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA). Ez idő alatt a megújulók csupán 88 milliárd dollárt kaptak, a fossziliseknek szánt pénzek hatodát. Hogy ez sok vagy kevés, egyáltalán összehasonlítható-e a két szám, ennek fogunk utána járni.


Először ez úttal is nézzük meg, hogy a környezetért, a klímáért legjobban aggódó, leginkább ismert szervezet, a Greenpeace miként értelmezi, illetve kommunikálja a támogatásokat. 2010-ben is megjelent egy, a támogatásokról szóló tanulmány, amit Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfelelőse így kommentált:

"...ez azért baj, mert ellentétes a legtöbb ország által elismert és vallott klímavédelmi célokkal. ... Pontos összeget a szennyező energiaforrásoknak nyújtott magyarországi támogatásokról az adatok elérhetetlensége miatt nem tudunk mondani, de bizonyos, hogy a szennyező energiaforrásoknak biztosított versenyelőny hazánkban szintén megegyezhet a nemzetközi átlaggal.

Nagyon sokan tesznek úgy, mintha a megújulóknak tisztességes versenyben kellene helyt állniuk a piszkos energiaforrásokkal szemben, vagy mintha a megújulókat már így is túltámogatná az állam. A New Energy Finance intézet felmérése bebizonyítja, hogy a szennyező energiaforrásokat világszerte rejtett támogatások sokasága tartja életben.

A Greenpeace szerint a megújulók terjedésének adminisztratív és bürokratikus akadályainak lebontására is szükség van. „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a megújulók térnyerése országosan több százezer új munkahelyet jelent és veszélyes energiafüggőségünk csökkentésében is kulcsszerepet játszik."" -
greenpeace.hu

Stoll_Barbara.jpgStoll Barbara, 2012-ben az Éva magazin "Inspiráló nők" díjának jelöltje
Fotó: (c) Horváth Ferenc József/Greenpeace

A Greenpeace álláspontja 2010 óta ebben semmit sem változott, ha lehet hinni a Greenpeace Hungary Facebook-os ismeretterjesztő tevékenységének:

gphungaryfacebook.pngGreenpeace Hungary Facebook komment 2013, március 5.

Miután megismerkedtünk a fosszilis támogatások hivatásos környezetvédők szerinti  értelmezésével, nézzük meg magát a tanulmányt.
Sajnos a dokumentum nem ingyenes, így csak másodkézből származó információval dolgozhatunk. Először lássuk, a 523 milliárd dollár hogyan oszlik meg az egyes országok között.

Global-Fossil-Fuel-Subsidies_nagy.png

Az első dolog ami feltűnhet, hogy "consumption subsidies"-ről, azaz fogyasztói támogatásról van szó! Az állam arra költ, hogy a lakosság egészének, vagy annak egy részének a piaci ártól olcsóbb legyen az üzemanyag, a benzin, a gáz, vagy a villany. Néhány éve még hazánkban is komoly gázár támogatásban részesülhetett a fogyasztók jelentős része.

"Még mindig nem késő igényelni a gázár-, illetve a távhőfogyasztási támogatást. Aki március 31-ig beküldi az igénylőlapokat, az január elsejéig visszamenőlegesen megkapja a támogatást. Február 15-étől módosult az öregségi nyugdíjminimum, így emelkedett a gázár-, illetve távhő-kompenzáció felső jövedelmi határa is. Február eleji adatok szerint eddig 1 millió 996 ezren kértek támogatást, s 1 millió 596 ezer család jogosultságát állapították meg. Negyven százalékuk a legmagasabb támogatásban részesül. Több mint húszezren kaptak elutasító határozatot a meghatározott limitnél magasabb jövedelmük miatt." Világgazdaság, 2007

Más országokban -mint a fenti grafikonon is látszik- még mindig komoly támogatások léteznek. Átszámítva Ukrajnában a lakosság köbméterenként ~20 forintot fizet a gázért, Venezuelában ~3,5 forint a benzin, Szaud Arábiában ez már jóval drágább, 26 ft/liter. Oroszország évi kb. 19 milliárd dollárt költ arra, hogy a lakossági áramár 4-22 ft/kWh között legyen.

Vegyük észre, 2011-ben azért költöttek el a világ államai 523 milliárd dollárt, hogy a lakosságnak, a fogyasztóknak OLCSÓBB legyen az energia, az pedig mindegy, hogy milyen forrásból származott.

Ugyanakkor a megújulók támogatására 2011-ben 88 milliárd dollárt költöttek el a világ kormányai, azért, hogy a megújulós erőművet építtető beruházóknak MEGÉRJE pénzüket ebbe fektetni.

Ennélfogva a Greenpeace azon kijelentése, hogy "Tizenkétszer több támogatás jut a fosszilis energiáknak, mint a megújulóknak*" véleményem szerint értelmezhetetlen és félrevezető. 88 milliárd támogatás ment a megújulós termelők támogatására, és az 523 milliárdból 0 milliárd jutott fosszilis termelők támogatására, versenyképességük növelésére, mert ezt a pénzt az energiafogyasztók kapták. Persze, mivel a fogyasztó emiatt olcsóbban jutott gázhoz, villanyhoz, meglehet többet is fogyasztott, ami pl. a gázszolgáltatónak valóban nagyobb bevételt jelent, de azért lássuk be, ha a Greenpeaces logikát követnénk, érdekes világnézetünk lenne! Ez esetben a támogatott lakáshitel nem a hitelfelvevőt, hanem elsősorban a lakás eladóját támogatná, az épületszigetelésre felvehető pályázati pénz nem a lakókat, hanem a szigetelésgyártó céget segítené, a súlyos beteg támogatott szívgyógyszere pedig nem a beteg gyógyulását biztosítaná, hanem a gyógyszergyártót profitját növelné!

De ez még nem minden. A Greenpeace kommunikációjából úgy tűnhet, mintha az egyes országokban azért nem versenyképesek a megújulók, mert az állam többet költ a fosszilisek támogatására, mint a megújulókéra.

Tudjuk, a modern megújulók használatában élenjáró országok, mint az USA 2009-ben 18,2 milliárd dollárt, Németország 2011-ben 17 milliárd eurót költött megújulós áramtermelésének támogatására, Olaszország 6,5, Spanyolország 2,6 milliárd eurót csak a napelemes áramtermelésre. És ezek az országok hol láthatóak a fenti grafikonon? Sehol, nincsenek is rajta, mert nem támogatják a fossziliseket!

Akkor mire alapozza Stoll Barbara véleményét?

"Nagyon sokan tesznek úgy, mintha a megújulóknak tisztességes versenyben kellene helyt állniuk a piszkos energiaforrásokkal szemben, vagy mintha a megújulókat már így is túltámogatná az állam. A New Energy Finance intézet felmérése bebizonyítja, hogy a szennyező energiaforrásokat világszerte rejtett támogatások sokasága tartja életben."

A tanulmányból épp az derül ki, hogy a fejlett országok esetében a fosszilisek egyáltalán nem, a megújulók pedig eurómilliárdos támogatásokat kapnak...

 

A tanulmányra vagy cikkre utaló link, amire Stroll Barbara hivatkozik, már nem él. Valószínűleg ez lehetett az, mivel a számadatok tökéletesen megegyeznek a Greenpeaces számokkal és még a címe is ugyan az.

 *a Greenpeace 2009-es számokról beszél

A bejegyzés trackback címe:

https://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr475124248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EXO 2013.03.20. 06:11:46

Még mindig jobb ha ő az inspiráló, mintha Anettka vagy Kiszel Tünde lenne.
Amúgy az önmagában nem egy elítélendő jelenség ha az állampolgárok aggódnak a környezetért, sőt civil tevékenység nélkül nincs igazi demokrácia. Ha viszont ezen civil szervezetek nem látják a realitásokat, akkor az iparnak lenne dolga azt elmagyarázni azokat, ha az ipar nem bír annyi pénzt rászánni dologra, hogy eloszlassa a kételyeket, akkor az alapvetően az ő hibája is.

EXO 2013.03.20. 06:15:12

Ebből a szempontból amúgy Aszódi is annyira balfasz képtelen közérthető,kézzelfogható érveket találni, mindig azzal jön hogy "méretezés....", amiből egy átlag állampolgár semmi mást nem fog fel minthogy át akarják baszni. Az a gáz, hogy a népesség felső 1%-ának szintjén beszél, a GP pedig olyan szinten amit bárki elhisz egy idő után

EXO 2013.03.20. 07:34:56

Mellesleg ha valaki nem beszél közérhetően egy széles tömegeket érintő témában, az nem csak azt jelenti, hogy az átlag ember képzetlen tájékozatlan, hanem azt is, hogy semmibe veszik. Márpedig veszélyes üzem élén miért legyen olyan ember aki meg sem próbálja elmagyarázni nekem hogy miről van szó? Innentől kezdve average joe teljesen jogosan ixeli be hogy zárják be paksot. Ilyenkor válik hátránnyá amikor valaki ugyan nagyon kvalifikált de fent hordja az orrát, ha átlag joe lennék, akkor egy ilyen üzemet én is bezáratnék.

Gábor Fazekas 2013.03.20. 11:47:57

@EXO:
Most nem tudom Aszódi mely nyilatkozataira gondolsz. Kevés esetről tudok, amikor széles nyilvánosság előtt ki lett kérve a véleménye (a híradó fél perces vágott anyagait ne vegyük ide). Egy Mindentudás Egyetemére emlékszem, ott érthető volt. De különben lefapadosítani egy számunkra is bonyolult döntési helyzetet average joe mérlegelési szintjére úgy, hogy tényleg mindent megértsen... Hát arra külön TÁMOP-os megbízást és médiafelületet illene adni, nem lehet csuklóból kirázni.
Az, hogy a gp megoldja közérthető kommunikációval egy dekoratív liba 5 perces tálalásában, nem követendő példa. Az effajta közérthetőség manipuláción alapszik, az állati ösztönök célzott kihasználásán. Máshogy nem is lehetne sikeres.
Valaki odaáll eléd, és olyasmiről kérdez, amiről nem is tudod, hogy micsoda, tudnál dönteni? Olyanra kell visszavezetni, amiről tudod, hogy micsoda. Na de hát ugyanezt csinálja egy mérnök is, a sokévnyi egyetem és gyakorlat is 1+1=2-re vezethető vissza. Csak neki ez az egész a fejében van. Ha el is tekintünk a gp rejtett hazugságaitól, mi mást lehetne várni egy 5 percbe sűrített visszavezetéstől, mint szelektív érveket?
A szelekció végrehajtása a kulcs. A gp a nyilvános cél szerint válogat, és félelmekre hat. Sajnos ezek többnyire valós problémák, és a legtöbb mérnök ezt tudja. Hagyja figyelmen kívül? Nem kéne. Úgy szelektáljon, hogy minden érvirány megfelelő súllyal kerüljön bele? Ezt kéne jobb híján, de 5 percben mindenre kitérni kutya dolog.
Össze is zavarja average joe-t, akinek vonzóbb lesz a gp egyszerűsége. Az átlagember menekül a komplex problémáktól. Szeretik a fehér hősöket és a fekete bűnöket, mert akkor van miben hinni, egy biztos pont, amivel nem kell foglalkozni. Én is sokszor menekülök előlük, épp elég az a tucatnyi, amit úgysem tudok megúszni. De akkor mit csináljon a mérnök? Hogyan kűzdjön a gp harsány és egyszerű ijesztgetése és utópiája ellen?
Sajnos egy kényszermegoldás a "trust me, im an engineer" típusú "méretezés" válasz. Különben abból mekkora pánik lenne, ha szépen kitárgyalnánk a lakossággal, hogy elméletben mire képesek az őket körülvevő energiaközművek. De csak elméletben, hiszen arról szól a szakmánk, hogy ne legyenek képesek rá.