A kapcsolt energiatermelés ellehetetlenítése Magyarországon
2012. november 12. írta: pandava

A kapcsolt energiatermelés ellehetetlenítése Magyarországon

Ha meleg vízre van szükségünk, ha fűteni akarjuk lakásunkat, munkahelyünket, akkor valamilyen energiaforrásra van szükség. Hazánkban ez az energiaforrás leggyakrabban a földgáz, amelyet kazánban, konvektorban tüzelünk el. Eme fűtőtestek átlagos hatásfoka 60-70%* körül van, azaz a földgáz hőenergiájának 100 egységéből 30-40 egység eltávozik a kéményen.

Ha nem a lakossági szektort nézzük, hanem a villamosenergia termelést, a földgázalapú erőművek reneszánszát figyelhetjük meg. A legolcsóbb, legegyszerűbb gázturbinás, vagy gázmotoros erőmű hatásfoka 35% körüli. 100 egység hőenergiából 65 elmegy a kéményen.

Mi lenne akkor, ha a kéménybe kiengedett 65 egységet felhasználnánk fűtési célra? A távfűtőművek 60-90 fokos előremenő forró vizet szolgáltatnak, ezt minden probléma nélkül szolgáltathatja egy gázmotoros erőmű veszteség hője!

cogen.jpg

Már látszik mit kellene tenni! A távfűtőművek hatalmas gáznyelő kazánjait le kell cserélni gázmotorokra!

A jó hír: megtörtént. Ma Magyarországon mintegy 1800 MW ilyen kapacitás működik, illetve létezik. 2008-ban a kapcsolt erőműművek a magyar áramtermelés kb. 20 %-át szolgáltatták, ezzel évente 3,4 millió tonna** szén-dioxid légkörbe kerülését akadályozták meg!

Most pedig a korábban megítélt állami támogatások megvonásával a kapcsolt erőművek ellehetetlenítése folyik. Sorra kapcsolják vissza az egyszerű gázkazánokat, sorra állnak le a gázmotorok és más kapcsolt-termelő egységek. 

Az alábbi cikk a portfolio.hu-n jelent meg 2012.11.09-én: 

A hő- és villamos energia együttes előállítására képes berendezések közel 80 százaléka teljesen kiesik a termelésből, vagy csak minimális óraszámban üzemel majd a jövőben az új jogszabályi előírásoknak és termelői távhőáraknak köszönhetően. Emiatt akár 2000 gigawattóra hazai termelésű áram is eltűnhet a rendszerből. Ez végső soron növeli az ország földgázigényét és az importfüggőséget, ami ráadásul ellentétes az energiastratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel is. A hazai erőműpark legmodernebb elemeinek száműzésével a magyar energiatermelés színvonala egy évtizedet lép vissza az időben - olvasható a Magyar Kapcsolt Energia Társaság közleményében.

"Az új távhőtermelői árrendelet és támogatási szabályozás bizonyítja, hogy a kormányzat nem számol a jövőben a kapcsolt energiatermelő kapacitásokkal - állítják a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakértői. A távhő számára termelő modern erőművek jó része leállni kénytelen a kedvezőtlen árhelyzet miatt, a termelést a gyengébb hatásfokú, öreg és környezetszennyező kazánok veszik át sok helyen. 

"Úgy tűnik, hogy az ígéretekkel ellentétben a kormány a pillanatnyi előnyökért teljesen ellehetetleníti a rendelkezésére álló, hazai kapcsolt energiatermelő kapacitásokat" - foglalja össze az új szabályozás alapján levonható tapasztalatokat Rudolf Viktor, a társaság elnöke. A távhőtermelők számára meghatározott támogatások megvonásával a kapcsolt energiatermelők versenyképtelenné váltak a kazános hőtermeléssel szemben. Ezzel ugyan a hőellátás nem kerül veszélybe, és a lakosságnak sem kell áremelkedéstől tartania, de az ország és a nemzetgazdaság jelentős veszteségeket szenved el, teszi hozzá. 

Az előzetes becslések szerint a villamos energiát és a távhőszolgáltatás számára ezzel párhuzamosan hőt is termelő berendezések akár 80 százaléka is leállhat vagy csak minimális egy-kétezer órát üzemel majd jövőre. Ezzel viszont akár 2000 gigawattóra hazai termelésű áram is hiányozhat a rendszerből. "2008-ban még 7800 gigawattóra áramot termeltek a hazai kapcsolt erőművek, tavaly már csak 5900-at. Ez várhatóan további 1500-2000 gigawattórával csökken a jövőben" - ismerteti a várható hatásokat a tagvállalatok visszajelzése alapján Rudolf Viktor. 

Ennek oka, hogy a rendeletek olyan árakat határoznak meg a kapcsolt energiatermelő létesítmények üzemeltetőire, amelyek nem lehetnek versenyképesek a kazános hőtermeléshez képest. Sok távhőszolgáltató így ez utóbbi technológiához fordul majd az idei fűtési szezonban, a kazánok viszont nem képesek az áramtermelésre, így azt a kevésbé hatékony hazai nagyerőműveknek kell előállítani, vagy külföldről kell beszerezniük a kereskedőknek, szolgáltatóknak. "Az előbbi az ország földgázigényét, míg az utóbbi energiaimport-függőségét növeli" - hangsúlyozza Rudolf Viktor. Mindkettő ellentmond a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott céloknak, hangsúlyozza ki. 

Az elnök emlékeztet rá, hogy 2011 első félévében - az utolsó olyan hat hónapban, amikor a berendezések még optimális óraszámban üzemelhettek - például a kapcsolt energiatermelők a jogszabályokban meghatározott szigorú referenciaszámokra alapozva is 17 százalékkal kevesebb földgázt használtak egységnyi áram és hőenergia előállításához, mintha azt külön-külön kellett volna megtermelni. Ennek klímavédelmi hatása is van - minden egyes köbméter megtakarított földgáz több mint 1,7 kilogramm széndioxid kibocsátásától kíméli meg a környezetet. 

Az új szabályozás kapcsán külön érthetetlennek tartják az MKET tagvállalatai, hogy amíg korábban a szabályozók külön bátorították a termelőket, hogy kapcsolódjanak be a rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtó erőművek körébe, ezt a lehetőséget most egy tollvonással veszik el tőlük. "A szabályozás egyik legérthetetlenebb pontja kimondja, hogy az áramértékesítés nyeresége és a rendszerszintű szolgáltatásokból származó nyereség negatív költségként, szerepel az elszámolásokban, vagyis ezzel a tétellel csökkenteni kell a hőértékesítés költségeit. A mi értelmezésünkben ez ellentétes a számviteli szétválasztást előíró, valamint a keresztfinanszírozást tiltó szabályokkal." - érzékelteti a bizonytalan jogszabályi környezet rejtette kockázatok mértékét az elnök. A konkrét példánál maradva elmondja: a kormányzat bátorítására az elmúlt években számos üzemeltető hajtott végre olyan költséges fejlesztést gázmotorjain vagy erőművein, amely révén azok rendszerszintű szolgáltatásokra váltak alkalmassá. Most ezen beruházások megtérülésére esély sincs. A tapasztalatok szerint viszont a rendszerszintű szolgáltatások ellátása üzemeltetési, karbantartási és műszaki kockázatot is jelent a cégeknek, hiszen a berendezéseket alapvetően nem ilyen üzemeltetésre tervezték."

*kazán hatásfok
**http://www.e-met.hu/?action=show&id=1701

A bejegyzés trackback címe:

https://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr524902521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EXO 2012.11.16. 13:59:20

Amúgy szerintem inkább az ország szénkészleteiből kellene szintézisgázt csinálnunk és azzal féláron bemutathatnánk az oroszoknak.