Szélparkok és munkahelyteremtés Magyarországon
2012. szeptember 26. írta: pandava

Szélparkok és munkahelyteremtés Magyarországon

Az Egyesült Államok beli Natural Resources Defense Council készített egy izlésesen és részletesen kidolgozott tanulmányt a szélenergia munkahelyteremtő hatásáról. Elemzésüket egy átlagos, 250 MW-os (nálunk 20 MW-os az átlag) amerikai szélpark köré szervezték, a szélpark tervezésének első tollvonásától a kész park üzemeltetésig 14 munkafolyamatra lebontva.

3szelgep.jpg

Az elemzés annyira jól sikerült, hogy az egyes munkafolyamatokon érdemes egyesével is végigmenni, a tanulmány következtetéseit magyar vonatkozásban vizsgálni. A kérdés a következő: ha mi építünk itthon egy 250 MW-os szélerőművet, az nálunk mennyi új munkahely létrejövetelével jár?

Lássuk:

step1.png

A szélpark helyének kiválasztása, szélmérések, abból termelt energia becslése, meglévő közművek használhatóságának felmérése.  12 munkahely.

step2.png

Megvalósíthatósági tanulmányok, csatlakozási tervek elkészítése, finanszírozás kialakítása. 50 munkahely.

step3.png

A szélpark engedélyezése. Környezeti hatástanulmányok készítése. 18 munkahely.

Idáig a szélpark elkészítéséről volt szó, amelyet teljes egészében magyarországi cégek végezhetnek. Idáig 80 magyar munkahelynél tartunk.

step4.png

Az acéltornyok elkészítése 91 munkahely létrejöttével jár. Itt meg kell jegyezni, hogy ismereteim szerint amerikában a szélerőművek gyártása erősen széttagolt. Más cég gyártja a tornyot, más a gondolát, a lapátot, a generátort, stb. Emiatt a tanulmányban indokolt volt ezek szétválasztása. Nálunk viszont nincs szélturbina gyártás, a kb. 300 MW-nyi magyar szélkapacitás nagy része a dán Vestas cég gyártmánya. Természetesen lehetséges, hogy pl. a dán gyárba magyar cég is beszállít. Sajnos ilyenről nem sokat tudunk. Az LMP-s Jávor Benedek  a 4. szélenergia konferencián a Lakics Gépgyártó Kft-t hozta fel példának, amely a Vestas-nak gyárt generátorházakat 160 főt foglalkoztatva. Több konkrét példát nem hozott fel, valószínűleg nem is tudna.

step5.png

blade.jpg

Turbinalapátok elkészítése: 57 munkahely.

step6.png

Gondola és főegységeinek legyártása és összeszerelése:  91 munkahely. A Lakics kft. generátorházai ide tartoznak. A Vestas egy évben kb. 5 000 MW szélturbinát gyárt le, a többlet 250 MW-os magyar igény (tegyük fel hogy Vestas gépeket rendelnénk, és 1 év alatt kérjük leszállításukat) 5%-al növelné a termelést, azaz arányosan a Lakics Kft-nél is 5%-os munkaigény növekményt  tételezhetünk fel, azaz plusz 8 főt.

step7.png

Erőátviteli és erősáramú eszközök legyártása, 21 munkahely.

step8.png
Hajtómű, generátor gondolába építése. 10 munkahely.

step99.png

Kisebb részegységek legyártása, beszerelése. 162 munkahely.

step10.png
A már elkészült részegységek, tornyok, lapátok szállítása. Mivel ezek jellemzően túlméretes eszközök, amelyek speciális járműveket igényelnek, feltételezem külföldi cég végezné. 18 munkahely.

transport.jpg

step11.png
A szélpark helyszíni kivitelezési munkálatai. Útépítés, alapozás, tereprendezés. Ez mind magyar munkaerővel elvégezhető, tehát ez 273 magyar munkahelyet jelent.

foundation.jpg

step12.png

Szélgépek helyszíni összeszerelése. Ez speciális eszközöket és szaktudást igényel, de daruzni azért csak tud a magyar is! 100 magyar munkahely.

assembly.jpg

step13.png

A szélgépek villamos hálózathoz csatlakoztatása, elektromos munkálatok. Nagyrészt ezt is meg tudjuk csinálni, 45 magyar munkahely.

step14_.png

Üzemeltetés és karbantartás. Ez érdekes kérdés. Egy szélgép, egy szélpark működése teljesen automatikus, emberi beavatkozást nem igényel. Ugyanakkor szükség van egy projektcégre, aki elszámolásokat készít, elvégzi a könyvelést, stb., illetve megbíz valakit, aki a meteorológiai előrejelzések alapján a várható termelési-menetrendet elkészíti. Mivel az átlagos magyar szélpark mérete tizede a tanulmányban szereplőének, 10 projektcégre van szükség. Ami kb. 40 magyar munkahelyet jelent.

Karbantartás tekintetében, ki tudna jobb munkát végezni, mint maga a gyártó, illetve annak szerelő-karbantartó csapata? Tehát ez sem magyar, marad a projektcégenként 4 hazai munkahely, erre viszont a szélparkok teljes élettartalma alatt (20 év) szükség van.

A tanulmány szerint összesen 1079 munkahely jön létre. A 10 db 25 MW-os magyar szélerőműparkok hazai munkaerő piaci hatása pedig: 506 egy évig fennálló* és 40 tartós munkahely.

250 MW szélkapacitás évente kb. 650 millió kWh áramot képes megtermelni (a magyar fogyasztás 1,6%-a) amiért a magyar állam évente kb. 6,5** mrd forintot, a KÁT ideje alatt összesen kb. 65 mrd forintot fizet a szélpark beruházóinak. 

A 65 mrd forintért cserébe 40 tartós munkahely tényleg jelentős munkahelyteremtő hatás?

 

*A szélpark megvalósulása során feltételeztem, hogy mindegyik munkafolyamat 1 év alatt elvégezhető, így az utolsó munkafázison kívüli munkaerő szükséglet átmeneti, 1 éves időtartamra szól.

**a jelenleg működő KÁT, azaz kötelező átvételi ár rendszer alapján, ami ~10 évig garantálja az átlag kb. 24 ft/kWh-ás átvételt. Megjegyezendő, hogy Paks - Mátrai erőmű 12-14 Ft-ért adja az áramot. 

A bejegyzés trackback címe:

https://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr274800251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EXO 2012.09.29. 16:38:02

Szerintem az lenne nagyon jelentős, ha visszanéznénk, hogy a kijelentésekkel szemben valójában mennyire csökkent a zöld technológiák költsége.
Ugyanis a zöld támogatások "eladásakor" leginkább azzal szoktak jönni, hogy x éven belül 80%-ot csökkent vagy annyit fog csökkenni, de az ilyen jóslatokat szokták később elfelejteni. Szerintem ezt a projektet akár közösen is csinálhatnánk.

pandava 2012.09.30. 14:22:55

@EXO: nézd, ahogy korábban jeleztem, írhatsz ha gondolod...