Fukushima után: zöldülő Japán?
2013. július 20. írta: pandava

Fukushima után: zöldülő Japán?

Japánban 2012-ben 16 milliárd dollár értékben telepítettek megújulós áramtermelő kapacitásokat, 2013-ban 20 milliárd dollárra becsülik csak a napelemes beruházások volumenét. Hogy halad a Japán zöld fordulat?

2011. március 11-i földrengés, szökőár majd atomkatasztrófa fordulópont volt a japán energiapolitikában. Az atomenergia elleni tömegtüntetések közepedte a szigetország atomerőműveit szinte kivétel nélkül leállították, a döntéshozók pedig úgy gondolták, elérkezett az idő a korábbi atom-álmok helyett a megújulókra alapozni az áramtermelést.

nuclear.jpg

Gőzerővel hozzáláttak a törvényi szabályozás, a támogatási politika kidolgozásához, amelynek eredményeként sikerült világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb támogatási rendszert megalkotniuk. Az Japán állam a napelemes termelőknek 92 Ft/kWh, a szélerőműveseknek 50-125 Ft/kWh átvételi árat garantál (amely többszöröse pl. a Németországi átvételi áraknak).

E nagylelkű támogatás által garantált profit mágnesként vonzza a magántőkét. Példának okáért a válságot megelőzően a görög államháztartási adatokat kozmetikázó Goldman Sachs befektetési bank egyedül ~3 milliárd dollár értékben kíván a Japán megújuló iparba befektetni.  Egyes vélemények szerint 2013-ban Japán lesz globálisan a legnagyobb napelem-piac, előreláthatóan 19,8 milliárd dollár értékben fognak napelemes rendszereket telepíteni, amely becslések szerint 5,3 GW napelemes kapacitást jelent majd (Paksi Atomerőmű kapacitása: 2 GW).

Sokan, akik magukénak érzik a globális felmelegedés elleni harcot, a fenntarthatóság kérdését, örömmel fogadják a Japán megújuló-boomról szóló híreket. A lelkesedés érthető is, hiszen 19,8 milliárd elképesztően sok pénz, és ha még figyelembe vesszük a 2012-es 16 milliárd dollárnyi megújulós beruházásokat, akkor könnyen azt gondolhatjuk, hogy minden sínen van, jó úton haladnak a fenntartható, környezetkímélő, üvegház-gáz semleges ország felé. Sajnos a lelkesedés alaptalan:

japan-fossil-electric.jpgHavi áramtermelés Japánban
(Összehasonlításul Magyarország éves fogyasztása kb. 35 terawattóra)

Ha megvizsgáljuk a Japán áramtermelés módját, látjuk, hogy a lekapcsolt atomerűművek termelését kizárólag a konvencionális hőerőművekkel, azaz szén, olaj, gázerőművekkel pótolták. Az is jól látszik: hiába öltek sok-sok milliárd dollárnyi pénzt a modern megujulókba (szél, nap), annyira kevés áramot termelnek, hogy a grafikonon még nem is látszik a termelésük!*

Miért nem?

A közelmúltban jelent meg a hír: Brutális rekorddal sokkol a német napenergia-termelés. Egy felhőtlen napon volt olyan időszak, néhány óra, amikor a teljes német áramfogyasztás 40%-át napelemek termelték meg. E rekordot a németek kb. 33 GW napelem beépítésével érték el (amelynek beruházási értéke 100 milliárd euró feletti!), ami kedvező időjárási körülmények között rendkívül nagy teljesítményre képes, más esetekben viszont alig termel. Beszédes adat: 2012-ben a németországi napelemek 27,9 milliárd kWh áramot termeltek meg (összehasonlításul: Paks termelése évi kb. 14 milliárd kWh), ami a német fogyasztás csupán 5%-a.

Úgy tűnik, ahhoz hogy a megújulók érdemi hatást, érdemi kibocsátás csökkenést tudjanak kiváltani, dollár 100 milliárdok befektetését követelik meg. Mivel ez még Japánban sem valósult meg, fukushima következménye az energiaszektor növekvő szén-dioxid -és egyéb káros anyagok- kibocsátása, zöldülő Japán helyett egy "füstösödő", szennyezőbb országot láthatunk.

Nem kellene a reaktorokoat mihamarabb visszakapcsolni?

*felmerült bennem, hogy a modern megújulókat egyszerűen csak nem szerepeltették a grafikonon. Wiki szerint 2012 végén 7,4 GW napelem és kb. 3 GW szélerőmű mőködött az országban. Ezek átlagos termelése havi kb. 1-1,5 TWh, ami a grafikonon valóban nem látszódna.

A bejegyzés trackback címe:

http://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr435396482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.07.23. 13:13:57

A bejegyzés nagyon pontos. Japánban kevés értelme van a napenergiának, mert alig süt a nap. Az EU-ban is inkább a szélnek van értelme. Napenergiát sivatagban kell termelni...

pandava 2013.07.24. 08:49:10

@Dörnyei József: nem vagyok tisztában a Japán klimatikus viszonyokkal, de bizonyos, hogy tőlünk délebbre fekszik.

Ami a Japán napenergiában az igazán meglepő, az az ára: 20 milliárd dollárért 5 GW kapacitás nagyon-nagyon drága.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.07.24. 16:07:08

Japán klímája óceáni, nagyon sokat esik az eső és nagyon sokat felhős az ég. A föld ára az egekben van, gondolom, hallottál már a Japán ingatlanárakról.

molnibalage 2013.08.01. 10:20:05

Tehát egy rakás pénz elköltése után az eremény gyakorlatialg kimutathatatlan úgy, hogy a termelt áram 5-10-szer többe kerül. Hajrá...

Gábor Fazekas 2013.08.06. 16:47:07

@pandava:
Nem olyan sok az, 900 eFt/kWp. Mostanában itthon is van néhány nagy projekt, ami ilyen áron megy. Magam sem értem, az ember azt hinné érvényesül valami méretgazdaságosság a háztartási ajánlatokhoz képest, de nem mindig jön össze. Talán nem szoktak hozzá a sok kaszkádosítás okozta tervezési feladathoz, vagy csuklanak ekkora csekk aláírásakor.

@Dörnyei József:
Szeretik emlegetni ezt a sivatag dolgot, de jegyezzük meg, hogy ez egy tévhit. Hacsak nem az alacsony ingatlanárak miatt.
Mi van a sivatagban nappal? Sok fény. És még? Gatyarohasztó hőség. Mit csinál a meleg? Rontja a napelemek hatásfokát. Annyira, hogy itthon se nyárra esik a napelemek napi termelési csúcsa, hanem tavaszra-őszre. Pedig 3 órával rövidebbek a nappalok.
Ebből a szempontból sokkal jobbak a naphőerőművek.

Gábor Fazekas 2013.08.06. 17:01:52

Mondjak valamit? A zöldlobbi küldte az elemeket a japánokra, hogy végre ők is beálljanak a zöldkisfiú országok közé. :)
Viccet félretéve, ezek a támogatási és beruházási összegek felvetik bennem a kérdést, hogy meddig lesz még képes ez az iparág nyilvánosan bolondot csinálni magából. Sokkal jobban tetszik az a hozzáállás, amit ma olvastam a Sergey Brin által megtámogatott szintetikus hamburger projekt kapcsán. Egyelőre nyíltan drága és még az íze is rossz, de az ilyenek csiszolására vannak a kutatók és az unatkozó mágnások. Nem az előállítási változó költséget is épphogy fedező milliárdokról kéne hitegetni, hogy másképp nem javulna a termék, mert abból definíció szerint nem lesz K+F pénz. És persze addig nekünk élveznünk kell az íztelen húspogácsák garmadáját. :P

pandava 2013.08.08. 20:39:43

@Gábor Fazekas: bármeddig, amíg a közvélemény ezt jónak gondolja.

Jó dolog pedig a csirke nélküli csirkemell:)