Megéri a napelem!?
2013. április 07. írta: pandava

Megéri a napelem!?

2013: A napenergia éve Magyarországon

solarpv3.jpg

Az elmúlt néhány évben számos ország bőkezű támogatási rendszert léptetett életbe a megújuló energiaforrások, köztük a napelemes áramtermelés elterjesztésért. Németország, Olaszország, Spanyolország hatalmas, 10-20 évre szóló,  évi kb. 20 milliárd eurós támogatási vállalásokat tettek. A hatás nem maradt el. Befektetők, vállalatok és számtalan háztartás Európa szerte több, mint félszázezer(!) megawattnyi napelemet telepített, csak Németországban 100 milliárd eurótól nagyobb értékben!

Happy_Solar_House_001-sm.jpg

A gyártók, a telepítéssel foglalkozó cégek dúskáltak a megrendelésben, érvényesült a méret-hatás, volt pénz, lehetőség kutatás-fejlesztésre, folyamatosan javult a hatékonyság, ezzel együtt pedig estek az árak. A dolgok persze nem úgy alakultak, ahogy azt a megújuló energia forradalmat elindító Németország szerette volna. Magától értetődően abban bíztak, hogy a napenergiában világviszonylatban is úttörő német  cégek majd folyamatos export megrendelésekkel fogják a német gazdaságot élénkíteni. Ehelyett egyre több ázsiai és főleg kínai vállalat lépett be a napelemes piacra. Gyilkos árverseny kezdődött, kereskedelmi háború, amelyet a németek és egész Európa is elvesztett, mert hiába voltak az európai napelemek jobb minőségűek, a kínaiak sokkal olcsóbbak voltak, és ma is azok. Számtalan cég csődbe ment, olyan nagy német vállalatok, mint a Siemens, vagy a Bosch (eurómilliárdos veszteség mellett) egyszerűen kivonultak a napenergia piacról. Az Európában telepített napelemek közül ma csak minden negyedik-ötödik európai gyártmányú.

solar-pv-price-cleantechnica (1).jpg2012-ben Németországban egy 1 kW-os napelemes rendszer kevesebb, mint 1800 Euróba került.

Eközben Magyarországon napenergia terén az égvilágon semmi sem történt. Csendben, tétlenül néztük, ahogy a magyar gazdaság méretéhez képest gigászi országok napenergiás programjai leszorították a napelemek árát. Sokak bírálták ezért a magyar döntéshozókat, hogy megfelelő támogatási politika nélkül a világ ebben elmegy mellettünk. Igazuk van, tényleg elment. Nálunk nincs szinte minden tetőn napelem, mint Németországban, de nem is kell a magyar háztartásoknak a napelemes támogatások költségét megfizetniük. És az sok lett volna? A megújulós áramtermelés finanszírozására a német háztartások "átállási adót" kénytelenek fizetni a villanyszámlán keresztül, amelynek értéke ma 15 Ft/kWh!

De most, hogy egykori árának töredékéért lehet napelemhez jutni, miért ne csatlakozhatnánk a napenergiát használó országok klubjához? Mindezt a háztartásokat terhelő átállási adó nélkül!

Lehetne? Vizsgáljuk meg!

Az egyik magyar napelemes rendszerekkel foglalkozó cég árlistája szerint, ma egy LG 2 kW-os, hálózatra visszatáplálós rendszer ára mindennel együtt, "kulcsrakészen" 1 607 185 Ft.

lg2kw.png

Tételezzük fel, hogy van ennyi megtakarított pénzünk. Ha felszereltetjük a fenti rendszert, évi 2300 kWh-al kell kevesebb áramot vennünk, ennyivel kisebb a villanyszámlánk, ennyivel több pénz marad a zsebünkben minden évben. És milyen más befektetési lehetőségünk van még? 1,6 millió forintért vehetünk pl. 2028-ban lejáró magyar államkötvényt, amelynek hozama most, a vásárlás pillanatában 6,0%. Melyik a jobb befektetés?

Először nézzük meg az egyes évek bevételeit:

penzaram.png

Ha pénzünket állampapírba fektettük volna, minden évben 96 ezer forint kamatbevételt tehetnénk zsebre (a grafikonon kék sáv), egészen 2028-ig, az állampapír lejártáig. Az 1,6 millió forintunkat akkor újra be kell majd fektetnünk a mostanitól valószínűsíthetően sokkal alacsonyabb hozamszint mellett. Így 2028 után jóval kisebb bevételre tehetünk majd szert pénzügyi befektetésünkkel.

Nem így a napelemekkel! A jelenlegi, kb. 46 Ft/kWh-ás villanyár mellett az évente termelt 2300 kWh áram 105 800 Ft-t jelent, amiből levonva a rendszer karbantartásának éves átlagos költségét, 16 720 Ft-ot, 89 080 Ft. megtakarításhoz jutunk (a grafikonon narancssárga sáv), azaz ennyivel marad több a pénztárcánkban. Ez az összeg kicsivel kisebb, mint az állampapírok éves hozama, ám az évek múltával, ahogy az áram egyre drágul, folyamatosan olvad a különbség. 2023 körül rendszerünk már többet fog nekünk megtakarítani, mint amennyit az állampapír befektetésen kereshettünk volna!

A fenti grafikon 2050-ig lett elkészítve. Mint minden előrejelzésnek, ennek az eredménye is a megválasztott paramétereken múlik:

  1. A napelemek kezdő termelése 2300 kWh/év, ami a napelemek degradációja miatt évi 1%-al, 23 kWh-val csökken.
  2. Bár a rendszer gyakorlatilag gondozásmentesen üzemel, néha szükséges karbantartás, a ~40 év alatt inverter csere(ék). A Greenpeace Energiaforradalom tanulmánya szerint ennek költsége 38$/kW évente (63. o), azaz 16 720 Ft/év.
  3. A jövőbeni áramárra igen eltérő előrejelzések születtek. Az Európai Bizottság szerint a megújulók széleskörű alkalmazása mellett 2050-re akár 100%-al is nőhet a háztartási áram ára, több atomenergia és szén-dioxid leválasztás mellett 43%-al. Az Egyesült Államokban már sokkal optimistábban látják a jövőt, a U.S. Energy Information Administration előrejelzése szerint -a nem konvencionális földgázkitermelés miatt (is)- 2040-ig csupán kb. 10%-al fog nőni az áramár.
    A fenti számítás során kb. 100%-os áremelkedés lett figyelembe véve, azaz a mostani 46 Ft/kwh-ról kb. 88-ig fog drágulni az áram 2050-ig. (évi 1,8% áremelkedés)
  4. A pénzügyi befektetésen elérhető hozam a jövőben nagy mértékben esni fog Magyarország EU gazdasági fejlettségéhez történő -remélhető- konvergenciája miatt. A 2028-ban lejáró állampapír következtében felszabaduló 1,6 milliós tőkénket már csak az akkor elérhető 3%, majd 2,5%-os kamat mellett fektethetjük be.

napma.png

Tanulság? Rövid távon a 6,0%-os magyar állampapír a jobb befektetetés, de csak akkor, ha pénzünket tartós befektetési számlán fialtatjuk, amivel elkerülhetjük, hogy a kamatadó elvigye bevételünk 16%-át! TBSZ számla nélkül rövid-; közép-; és hosszú távon is a napelem a jobb választás. 2050-re a pénzügyi befektetés összesen 2,5 milliós kamatbevételt hoz, a napelem pedig 3,9 milliós megtakarítást!

Összefoglalva: a magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminemű állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni! 2013-ban  Magyarországon a napelemes rendszerek  megközelítőleg a hálózati árammal azonos áron képesek áramot termelni. Ezzel pedig megvalósult a napelemesek régi vágya, szaknyelven szólva a "grid-parity".

Még mielőtt minden háztartást napelemek felszerelésére biztatnánk, le kell szögezni, hogy nagy mennyiségű napenergia befogadására a hazai villamosenergia-rendszer nem alkalmas. Az alkalmassá tétel pedig nálunk nem (vagy nálunk sem) alkalmazott műszaki megoldások és igen komoly anyagi ráfordítás mellett lehetséges csak, amelyet valakinek szintén meg kell majd fizetnie! Ettől azonban egyelőre nem kell tartanunk. A magyar háztartások sajnos jellemzően nem rendelkeznek megtakarításokkal, így tömeges napelemes beruházásokra a közeljövőben nem kell számítanunk.

Érdekesség képen nézzük még meg, hogy az 1,6 milliós rendszer német körülmények között hogy teljesítene. Németország a lakossági áram díja kb. 76 Ft/kWh, a német 30 éves államkötvények hozama ma 2,24%. Ezekkel a paraméterekkel:

lg2kwnemet.png

Messze-messze a napelem a jobb befektetés...

Akik esetleg napelem vásárlásra adnák fejüket, azoknak egy-két jó tanács: nem egy helyen találkoztam már olyan hirdetéssel ahol egy 2 kW-os rendszert a fenti árhoz képest fél áron kínáltak. Az ajánlatot alaposabban átnézve az nem tartalmazta a telepítés  és a hálózatra csatlakoztatás költségét. Egy másik ajánlatban olyan napelemet kínáltak, amelynek a márkájára interneten rákeresve semmit se találtam! Tartózkodjunk az ilyen cégektől. A napelemen pedig ne spóroljunk. Hiába adnak rá 20 éves teljesítmény garanciát ha a két éve piacon lévő gyártó cég csődbe megy. A napelemes piacon márpedig ez elég gyakori.



2013-04-10 

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY - reagálás a kapott kommentekre

A hozzászólók közül sokan felrótták annak hiányát, hogy az elemzésben nincs szó az állampapírba fektetett tőkéről. Való igaz, a napelemes rendszer élettartama végén ott állunk a leszedett, szemétre való panelek mellett üres zsebbel, míg ha állampapírt vettünk volna, lenne 1,6 milliónk. Na de mennyit fog érni 30-40-50 év múlva 1,6 millió Ft?

Senki se tudja, ahogy a számításban használt összes paraméter is csak egy becslés. Ha valaki más értékű paraméterrel számol, EGÉSZEN MÁS következtetést vonhat le. A fenti kalkulációban a legnagyobb hibalehetőség szerintem éppen az áram árában van. Évi 1,8%-al növekszik az áram ára? De hiszen ez kisebb, mint a mai magyar infláció! Akkor reálértéken egyre olcsóbb lesz az áram? Csak nem -gondolhatják sokan! Számoljunk csak akkor min. 4%-os éves áramár emelkedéssel! Ez esetben viszont az exponenciálisan növekvő napelemes megtakarítás mellett eltörpül a pénzügyi befektetés egyre csökkenő hozama, olyannyira, hogy az 1,6 millió forintos tőkerész már nem is igazán tényező!

A napelemek élettartalma kapcsán én kihangsúlyoznám a minőséget! Miért várnánk el egy rendszertől az évtizedes működést, ha a lehető legolcsóbb kínai szutykot vesszük meg? Japánban 1984-től működnek napelemes létesítmények, a gyártó pedig azt állítja: az eltelt 30 év alatt csupán 11,9%-ot romlott a rendszer teljesítménye*. Ha ezt elfogadjuk igaznak, túl merész lenne azt gondolni, hogy akár 50 évet is megélhet egy napelem? Ha az egykoron 2 kW-os rendszer már csak egy 1 kW-ot tud, talán kidobjuk a fenébe? Azt ne feledjük, a számítás szerint évi 16 ezer Ft. el van téve karbantartásra!

 *http://www.greenpowerco.com.au/portfolio/kyocera-solar-panels/

A bejegyzés trackback címe:

https://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr1005165399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandras 2013.04.07. 20:08:55

Akkor ez azt jelenti, hogyha mondjuk erre az állam adna egy kamatmentes hitelt akkor költségmentesen harmadára lehetne csökkenteni a villanyszámlát? 1,6 millió Ft X 3 millio lakás=4800 milliárd.
1,6 milliós hitelt 18 év alatt kell visszafizetni, hogy a évi 89 ezer Ft-ot megspóroljunk. Ennek kamata mondjuk piaci alapon 1,5 millió a 18 évre tehát ennyit adna az állam kamattámogatásként. Ez 250 milliárd Ft évente. Ez nem tűnik olyan nagy összegnek ahhoz képest, hogy harmadára vagy még kevesebbre csökkentené a háztartások villanyszámláját. De lehet hogy ennél kisebb támogatással is megérné+ a 300 ezer Ft Áfa per lakás -s a szerelők járulékai egyből visszafolyna a költségvetésbe.
Persze a napközbeni áramtermelést tárolni is kell valahol ehhez célszerű lenne egy tározós erőművet építeni. Ezek tudnak ekkora nagyságrendű energiát tárolni? Át tudnák hidalni a felhősebb napokat is?
Lehet hogy nem is kellene Paks II-őt megépíteni?

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.04.07. 21:02:23

Remek cikk. A napelemek ára lassan befektetési árba érkezik. Szerintem már most is megéri, a kamatok teljesen kiszámíthatatlanok, ráadásul nem vetted figyelembe az inflációs veszteséget a kamaton. A reálkamat max. 3%, azzal érdemes számolni. A befektetett berendezés gyakorlatilag nem inflálódik. (Annyit, amennyit veszít a teljesítményéből a napeleme az évek alatt)

pandava 2013.04.08. 17:53:07

@bandras: Helló!

És miért nem várunk még az állami támogatással még egy keveset? A zöldek szerint, (pl Greenpeace) tovább fog esni a napelemek ára.

3 millió darab olyan rendszer amiről a cikk is szólt, évi 3 millió x 2300 kWh = 7,9 milliárd kWh áramot termelne meg. Mindezt 4800 milliárd Ft-ból, ahogy számoltad.

A rosatom most jelentette be (sajtótájékoztatón), hogy ők 10 milliárd euróból, azaz 3000 milliárd forintból építenék meg a 2400 MW-os Paks II-őt. Az pedig évi 18-19 milliárd kWh-t termelne. Ez az ország fogyasztásának fele....

pandava 2013.04.08. 17:54:32

@Dörnyei József: Köszönöm! Az inflációt hogy érted? Hogy kellene figyelembe venni?

Segno 2013.04.08. 18:37:00

Ha lenne kézzel fogható támogatás, mondjuk az Áfa visszaigényelhetősége, vagy kamat támogatás, többre mennénk, mint a rezsicsökkentő kampánnyal.

bandras 2013.04.08. 20:50:28

@pandava:
Igaz ha így csökken az ár már nem is kell támogatás. Jól gondolom, hogy pár éven belül elindulhat egy hatalmas technológiai fejlődés a világban? Lényegében ingyen lesz az energia, legalábbis a mostani töredékére csökken, a nap és szélenergia elterjedésével. Ez szerintem az ipari forradalomhoz mérhető fejlődést indíthat el. Ez kihúzhatja Európát a válságból. Haza lehet hozni a termelést Kínából Kelet-Európába. A munkabéreink már lassan kiegyenlítődnek, lassan az energiaárak is, már csak a munkavédelmi, környezetvédelmi szabályozások miatt leszünk versenyhátrányban. Vagy csak álmodik a nyomor?

EXO 2013.04.08. 22:38:04

@bandras:
Ebbe azért még kalkuláld bele, hogy nappal pont nem vagy otthon, tehát be kell táplálnod a hálózatba.
A hálózati áramon kevesebb mint 50%-a a termelői ár, a többi rendszerhasználati díj és adó. Így ez csak akkor lesz 96 ezer forint megtakarítás, ha olyan létesítményhez csatolják a rendszert, ahol nappal kell áram.

EXO 2013.04.08. 22:42:18

A másik gondolat ezzel az ingyen energiával kapcsolatban: a napelem élettartama 30 év, szélturbina 30-40év. A gyártóknak is valahogy meg kell élniük. Mi lenne a gyártókkal ha pár év alatt átállnánk szél és napenergiára(mint ahogyan sokan vízionálják)? Csődbe mennének mert a terméknek hosszú az élettartama....
Senki nem épít fel gyártási kapacitást arra, hogy egy 30 éves élettartamú termékkel 5 év alatt ellássa a világot, majd 25 évre bezárjon. A lehető legrövidebb idejű átállás pont a gyártóknak nem érdeke.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.04.08. 22:42:53

@pandava: Érdemes 3% reálhozammal számolni és akkor már pozitív voltál. A reális az 1-2%-os reálhozam, mondjuk 1,5%.
Ha ezzel átszámolod a kalkulációdat, lehet, hogy simán megéri befektetés esetén.
Hitel esetén persze nem szabad ezzel számolni, de hitelre Magyarországon csak valami állami kedvezményes szerkezetben éri meg, pl. ha valaki kap a most felszabadított 2x250Mrd-ból és napelembe fekteti. Annak 2%-os a kamata.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.09. 10:59:20

@EXO: A 30 éves szélturbina élettartam sci-fi. Ennél sokkal gyakrabban kell velük törődni és fődarabot cserélni. Ausztriában mikor kint voltam kb. 10%-a az oszlopoknak folyamatosan üres volt. szerelgették lefele őket. Biztosan nem viccből...

ccactus · http://nivo.blog.hu/ 2013.04.09. 22:17:03

"rövid-; közép-; és hosszú távon is a napelem a jobb választás. 2050-re a pénzügyi befektetés összesen 2,5 milliós kamatbevételt hoz, a napelem pedig 3,9 milliós megtakarítást!"

No igen! De ha lekötöm a pénzt, 2050-ben még mindig ott lesz a kamatokon felül az eredeti 1,6 millió Ft-om is. A napelemet pedig pont akkor selejtezhetem. Nem is tudom, talán veszélyes hulladék..

Egyébként Németországban valóban rentábilis az alacsonyabb kamatok és az alacsonyabb napelemárak miatt. Nálunk viszont nem, a magas kamatok és a magas napelemárak miatt.

Ezzel nagyjából meg is magyaráztuk, hogy nálunk miért nem terjedt el, és a németeknél miért igen.

A vicc pedig az, hogy nálunk sokkal többet ki lehetne hozni a dologból, mert sokkal többet süt a nap.

A jövőben remélhetőleg még olcsóbb lesz a technológia. Ahogy a grafikonon is látszik, hat év alatt harmadolódott a költsége. Ha ezt meg tudná ismételni a következő hat évben, na akkor tényleg bomba üzlet lenne..

pandava 2013.04.09. 22:51:18

@EXO: így lenne logikus, de nem! Éves vagy havi elszámolás van. Célszerűen az éveset választva az a lényeg hogy egy év alatt éppen annyit termeljünk mint amennyit egész évben fogyasztotunk. Ha ez megvan, havi néhány száz ft lehet a következő évi (általány) villanyszámla.

5. oldal: www.enerea.eu/esemenyek/OENHarsanyiZoltan.pdf

pandava 2013.04.09. 23:17:50

@EXO: ohh, ezek a gyártók állandóan exponenciális növekedésre számítanak:) Ha meg az egyes nemzetállamok csökkentik a támogatási vállalásaikat, csak pislognak, hogy nem tudják kinek eladni a berendezésieket. Lásd napelem túltermelés...

pandava 2013.04.09. 23:34:46

@ccactus: jogos amit mondasz. De ha már félretesszük az állampapír hozamát, akkor úgy fair az összehasonlítás, ha a napelemek által be nem fizetett villanyszámla pénzt is félretesszük, lekötjük.

Arról sajnos nem sok információ van, hogy egy napelem 40 év után hogy viselkedik. De ha csak 50%-os hatékonysággal dolgozna, kidobnád?

deci-feles 2013.04.10. 08:55:02

A posztoló ehhez egyáltalán nem ért. Amit számolt az egy oltári nagy marhaság!

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2013.04.10. 08:57:34

Kisebb léptékekben kellene az ilyet elkezdeni. Először csak kötelezővé tenni, hogy pld a mobiltelefonokon napelemes öntöltőt kelljen elhelyezni, újonan liépített közvilágítás csak napelemes/ledes lehet, stb. És amikor már természetes a napelem mindenhol, akkor fogja mindenki saját maga is felszerelni.

asola 2013.04.10. 09:00:45

A cikk altal vizsgalt arajanlat szerintem nagyon draga.

Nemreg kertem ajanlatot egy 8kwp rendszerre egy profi cegtol es 4.5 millio forintos brutto vegarat adtak ki egy szepen formazott egyedi ajanlatban.

Ez minosegi Sharp napelemekkel es minden koltseget beleszamolva.

Azaz a cikkiro majdnem dupla arral szamol.

Mérges 1234 2013.04.10. 09:05:51

Ott hibázik a dolog, hogy az éves 1%-os degradáció nem igaz, a valóságban sokkal rosszabb a helyzet.

20 évútán lehet úból napelemet venni, tehát valószínű, soha nem jön ki az ember még csak nullára sem.

Ha álampapírban fektetjük a pénzünket, akkor a tökénk is megmarad, míg napelem esetén ott lesz a tetőn.

Én abszolut zöld energia párti vagyok, de a jelenlegi árakon ez még mindig nem éri meg.....

Mérges 1234 2013.04.10. 09:07:48

@newtehen (egyszerű mint a faék - de működik):

Mobiltelefon felülete kevés, a megfelelő mennyiségő energia megtermeléséhez. Közvilágítás esetén ugyanez a helyzet.

pesszi-pista 2013.04.10. 09:08:49

Az invertert a greepeace számítás szerint kb. 20 évente kell cserélni (310eFt/16eFt), és ha nem? És ha "csak" javítani kell valamit, ehhez a cucchoz ha kicsit is hozzá kell nyúlni minimum 15-25 eFt lesz a szakik munkadíja/ alkalom.

A háztartási energiahatékonyságot lehet fokozni jóval egyszerűbb és olcsóbb passzív módszerekkel is ami nem kíván karbantartást, pl. a lakások hőszigetelése, kisebb fogyasztású berendezések alkalmazása, stb.

Szvsz a PV napelem a "legdrágább" módja a megtakarításnak.

Azt még ide linkelhetné / beírhatná a posztoló hogy a 2300 Kwh kivett energiát hogy számolta ki.

Köszi.

lajafix1 2013.04.10. 09:09:51

@asola: méretgazdaságosság nem játszik be? 8 kwh már egy jó nagy istálló teteje lehet. :)
Megjegyzem a magyar ingatlanok szigetelése se tart sehol, felesleges évi x 100 milliárd forintos napelem támogatásokról álmodni.

napkollektorról van valahol számítás?

tede 2013.04.10. 09:11:20

Egy komoly számolási hiba van, nem számol a szerző a kamatos kamattal. Illetve jellemzően felül vannak tervezve a napelemmel elérhető megtakarítások és alultervezve a rendszer évenkénti karbantartási díjai.

Illetve a lényeg, amit már más is leírt, hohy 2028 -ra a napelem esetében lesz egy nulla közeli értékű valami, míg a másik esetben ott van a pénz.

Talán érthetőbb, amit mondani akarok, ha úgy mondom, hogy tegyük fel, az évenkénti kamatból megtámogatom a rezsit, annyival kevesebbet fizetek be. 2028-ban, amikor lejár az államkötvény, akkor a kezdeti 1,6 millió felszabadul, visszakapom, de mennyit érhet az akkor már 16 éves napelemes rendszer és vajon mennyi a karbantartási összege egy öreg rendszernek? Konstans vagy egyre növekvő? Inkább az utóbbi.

A harmadik dolog, hogy amikor további árcsökkenés várható, akkor befektetői szemmel érdemesebb várni.

Én nagyon számolom, hogy érdemes-e külsőleg leszigetelnem a házam és hasonló példa, hogy mindig ara jutok, hogy érdemesebb lenne azt a pénzt kamatoztatnom és abból kiegészítenem a rezsit. Jó, ha szuper exponenciális árdrágulást veszek, akkor megéri, de ezt a marketingesek szokták meg az ügynökök.

És még egy kérdés, hogy tényleg ennyire egyszerű a hálózatra kötni? Pl. az ELMU simán jóváhagyja akárhol? Amennyire a szolgáltatókat ismerem, ez meglepő lenne.

Sieg 2013.04.10. 09:17:38

Tipikus magyar mentalitás (önhülyítés) a kommentekben. A poszt éppen kiszámolta, hogy megéri tisztán pénzügyi okokból is napelemes rendszerekbe befektetni.

Sebaj, a reakció: az állam miért nem támogatja kamatmentes hitellel / ÁFA elengedéssel, stb. Vagyis hogy miért is nem fizettetjük meg a költségek egy részét mással, aki nem profitál belőle.

Off: "100 milliárd eurótól nagyobb értékben" = "100 milliárd eurónál nagyobb értékben"

Ad Dio 2013.04.10. 09:18:32

A napelem által megtakarított energia árát összehasonlítani az állampapír kamatával, olyan mint összevetni a Louis Armstrongot Sarka Katával. Mindkettő jó blúzban.

Apró különbség, hogy míg a napelemes rendszer 30 (valójában 15-20) év múlva egy rakás semlegesítendő környezetveszélyes szemét lesz, az állampapír tőkéje a futam lejártával visszajön (ok inflációval alacsonyabb vásárlói értéken). A napelemnél gyakorlatilag nincs maradványérték.

Másik probléma a mobilitás. A mai kor embere jellemzően költözködő típus. A napelemes rendszer meg nem az. Esetleg - esetleg - lehet árnövelő tényező, de egészen bizonyosan nem a bekerülési költsége erejéig.

Végül azért az is megérdemel egy szót, hogy az állampapír ugyan jó számítási alapnak, de azért a befektetések listáján akad ennél jobb is.

Én megújuló-párti vagyok, így ha megengedhetném magamnak, lenne valami kombi rendszerem. De azt hiszem az áramellátásra egyelőre nincs zöldebb (és olcsóbb) az atomnál.

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 09:22:11

@bandras: most is ad, LTP-nek hívják, csak persze előbb gyűjtsd össze az összeg nagy részét, nehogy gyors és hatékony legyen környezetvédelmi szempontból XD

Amúgy igen, lehet ennyi energiát tárolni, nem olyan bonyolult, csak akarni kellene. Nem úgy, mint PaksII-t, mert azt meg nem kéne' akarni:)

É2I 2013.04.10. 09:23:50

Egy dolgot nem számoltok ezzel a termeléssel. Ha mindenki termelne összedőlne a rendszerirányítás, kivéve, ha szigetüzemben üzemelne mindenki. De ahhoz meg nem termelhető gazdaságosan elég energia.

@bandras: "Persze a napközbeni áramtermelést tárolni is kell valahol ehhez célszerű lenne egy tározós erőművet építeni."

Ha ezt feltalálod, tuti tied a Nobel dij.

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 09:30:37

@pandava: 3 milliós napelemes rendszer = 1 milliárd kWh ára kb. 607,5 milliárd Ft. Paksifüles II = 1 milliárd kWh ára kb. 166,6 milliárd Ft.

Csakhogy a napelemből befolyt pénz egy része a lakosságé lesz, visszakapják azt, amit befektettek, ne adj' Isten még pár ember környezettudatos is lesz. Paksból viszont csak az államnak lesz pénze. Adózol, megvesznek belőle valamit, amiért megint fizetsz. Sokat. Ezt tartom fő különbségnek, ha pénzügyi szempontból nézzük azt, amit amúgy fenntarthatóság miatt kellene...

Rive 2013.04.10. 09:33:33

Eléggé az optimista oldalon mozog ez a számitás.

Ami már alőkerült: szigeteléssel, a fogyasztás optimalizálásával jelenleg jóval nagyobb megtakaritás érhető el, sokkal olcsóbban.
De: még a HMV is jóval 'megérősebb': a napelem csak sokadik a sorban.

Szintén előkerült, hogy az áram ára pill. termelői ár, rendszerhasználati ár, adó, resztli. Igazából ami 'jogos' megtakaritás, az a termelői ár és a rá eső adó. Hosszú távon mindenképpen várható, hogy efelé konvergál majd a dolog pénzügyi vetülete.

Szóval az efféle magvas megéri-e vagy sem itéletekkel én még várnék (állami szinten is).
Szigetelni jobban megéri.

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 09:35:19

@É2I: Már feltalálták. Nem is bonyolult, bár ahogy elemeztük anno, célszerűbb lenne magaslati viszonyok miatt Szlovákiában csinálnunk (vagy visszafoglalni:)

Van egy tározó a hegytetőn és egy a völgyben. A felesleges árammal csúcsidőn kívűl felpumpálják a vizet, mikor pedig hirtelen sok áram kell, szépen -mintegy mesterséges vízerőmű- leengedik a vizet. A gravitáció megteszi a dolgát, az áram pedig útközben turbinák segítségével képződik, a veszteség meg közel sem annyi, hogy ne érje meg...

Rive 2013.04.10. 09:40:39

@SAIAsaroltanitaivettangéla: "Paksból viszont csak az államnak lesz pénze."

Paks 1 azért elég jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy ésszerű szinten lehessen tartani a hazai termelői árakat. Ha ez nem olyan dolog, amiből a 'lakosságnak van pénze', akkor nem tudom, mi olyan.

Paks II prediktált termelői ára alacsonyabb, mint az üzemidejére eső jelenleg prediktálható 'mindenmás' termelői ár.

Megmégmás: a napelem csúcsidőben termel. Nem az atomerőművek versenytársa, hanem a menetrendtartó szenes és más erőműveké.

Pernahajder Viktor 2013.04.10. 09:41:23

Ezek a napelem panelek bírják a jégesőt?

Az Áram Ára 2013.04.10. 09:45:19

A számítás nekünk sem teljesen tiszta, alighanem ennél jobban ki van centizve a dolog. Ettől függetlenül ugyanakkor akinek sok pénze van, telepítsen napelemet, a többiek pedig induljanak a napkollektor irányába!
És végül egy kis adalék a cikk azon részéhez, ami arról szól, hogy mennyi napelemgyártó cég ment csődben, fogta vissza a termelését:
azaramara.blog.hu/2012/10/19/parazhatnak_a_panelgyartok

Csokonai Vitéz Műhely 2013.04.10. 09:50:11

Azt valaki megírná, hogy egy napelem előállítása mennyi energiát emészt fel? Mondjuk 1 kilowattosra vetített energiaigény, amíg a homokból vagy miből a háztetőre kerül, (gyárépítés, gyártás, raktározás, szállítás, szerelés, hulladékkezelés, stb) Ezt mennyi idő alatt termeli ki?

É2I 2013.04.10. 09:52:00

@SAIAsaroltanitaivettangéla: Persze, ezt ismerem. De ez nem egy valódi tárolás, mivel nagy energiát kell befektetni és ha végig gondolod csak az áram árán lesz megtakarításod. Ugyanakkor a tározó méretéig tárolhatsz energiát és ugye adott ország terepviszonya is játszik. De ugyan az, mint a napsütéses órák- vagy a szeles napok száma.
Valahol működik, valahol meg nem. Utóbbiak közt vagyonk gazdaságossági szempontból.

bandras 2013.04.10. 09:52:54

Találtam egy grafikont: vet.bme.hu/sites/default/files/tamop/vivem265/Images/image013.png

Ez szerint pont akkor fogyasztjuk a legtöbbet amikor süt a nap. Kérdés az hogy amikor csak szórt fény van a felhők miatt mennyivel termel kevesebbet a napelem? Ezt a különbséget át tudja hidalni egy szivattyús tározós erőmű?
Akkor is ha pl. egy hétig felhős idő van?

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 09:53:27

@tede: az elmü MÉG nem kötözködik ilyenkor.

Viszont a szigetelés-számításkor azt is vedd figyelembe, hogy az ingatlan értéke mennyivel több lesz!

Mi bő öt éve szigeteltünk az akkori legmodernebb technológiával, ami már csak azért sem lehetett a legolcsóbb, mert a helyi képviselő csinálta, és amiben benne van egy politikus... mindegy, nem lényeg.

A teljes beruházást egy bank meghitelezte, a fedezet lakásonként 1 kötelező, 4 éves LTP volt. Mára ez lejárt, még maradt is pénz, meg hát ugye az LTP mivolta miatt egy részét az állam állta az összes kiadásnak (persze nem a 30%, mint mondják, hisz ez előfinanszírozású volt, de kb. a 15%-át állambácsi fizette, ja...).

Összesen 600.000.- Forintot fizettünk lakásonként 5 év alatt, ebből lett egy tökéletes szigetelés, új ablakokkal, felújított lépcsőházzal, és maradt annyi, hogy most a rossz tetőcserepeket még kicseréltetjük.

Viszont a rezsink lecsökkent kb. havi 6-7000 Forinttal (5 év alatt 420.000.- Forint, tehát ha úgy vesszük, a kiadásaink máris csak 180.000.- Ft) az ingatlan értéke meg az ingatlapiaci válság ellenére nőtt 2-2,5 millióval (több szomszéd ki is használta, eladta). Pedig csak egy nagyvárosi, 12 lakásos (tégla) társasház 60 nm-ről beszélünk. Ezt is vedd figyelembe tehát.

Ja, és még valami: ha nem mindenki a pénzügyi részét nézné csak (és itt inkább az államokra gondolok, mint az egyéni, tényleg éhező emberekre), akkor lehet, hogy az unokáinknak is élhető maradna ez a bolygó még egy kicsit...

Rive 2013.04.10. 09:56:12

@É2I: szimplán tárolás oldaláról nézve ez igaz.

Rendszer szempontjából viszont kifejezetten hasznos lenne egy SZET. Némileg emelné a befogadható szeles termelést (mondjuk nem vagyok benne biztos, hogy jelen pillanatban kell nekünk több szél, sőt), segitene 'simitani' a jelenleg éppen csak megfelelő mód szabályozható hálózatunkat, valamint ha megépül Paks II, akkor a várható időszakos túltermelések dolgában is nagy segitség lehetne.

teddybear01 2013.04.10. 10:01:23

Komoly hibák vannak már az elméletben is.

Először is, a napelem csak akkor termel, amikor süt a nap. Ekkor pont nem kell annyi energia, kivéve ha légkondi van a házban. Viszont az pocsék hőszigetelést is jelen.
Ha visszatáplálós rendszere van mindenkinek, akkor energiatúltermelés van. Ha ilyen pocsék, ködös idő van mint most, úgy mindenki a hálózatot terheli le.
Következésképp, az energiaszolgáltatónak muszáj kiépíteni egy olyan gyorsan reagáló erőmű-rendszert, amely a házi erőművek kiesései ellenére képes folyamatosan a kellő mennyiségű energiát szolgáltatni. Ez még hozzájön a megújuló energia árához.

Nem értem, hogy miért hiszitek, hogy sok kicsiben gazdaságos lesz, ami nagyban már bukik.

Ad Dio 2013.04.10. 10:02:27

@Az Áram Ára:

"akinek sok pénze van, telepítsen napelemet"

Max nem lesz zöld. A komplex környezeti terhelésbe ugyanis bele kell számítani a berendezés megvásárlásához szükséges anyagiak előteremtését is. Ez simán hozzájön a képlethez. Végletekig egyszerűsítve: ahhoz hogy a fuvarozó cég főnökének a házán napelem legyen vajon hány km-t mennek az autói?

A napkollektor is csak használati melegvízre ad igazán jó eredményt. Fűtésre nem. Az egyedi fa verhetetlen.

Igazán zöld akarsz lenni? Kettő+egy tutti tippem van.

- igények csökkentése
- ésszerű beosztás
+1 szigetelés

Vegyél vissza az igényeidből. Ennél zöldebb hozzáállás nincs. 25 fok helyett jó lehet a 18 is. A helyiségeket temperáld a használati mód és idő függvényében (előszoba gardrób, hálószoba mehet 2-4 fokkal lejjebb. E két dolog még pénzbe sem kerül igazán. A plusz egy meg az emlegetett szigetelés. Az átlag magyar családi házon nagyon-nagyot tud hozni egy okosan kivitelezett szigetelés.

gézukácska 2013.04.10. 10:02:42

@Mérges 1234:
Ott a pont ! Amúgy nekem egy kereskedő mondta, hogy 15 év az élettartamuk a napelemeknek, tehát amire megtérül, akkorra pont ki is dobhatod, és akkor még hol van a tőkéd, ugye?
Lényeg: nem éri meg!!!

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 10:04:27

@bandras: napelemről nem tudok pontosan nyilatkozni, de a napkollektor szórt fény mellett is működik, és napi 3 óra (felhős) napsütés elég neki, hogy elérje a célját. Annyi meg a legvadabb időben is van...

Egyébként vegyük számításba azt is, hogy vannak már olyan hibrid rendszerek, ami napelem is, napkollektor is; 25%-os hatékonysággal működik (az átlag 10-12) és nem irreálisan drágák. Csak épp az USA-n kívűl még nem lehet kapni, s mivel gondolom, ennek piaci/szabvány okai vannak, darabig még nem is lesz a Tesco-ban sem XD

Rive 2013.04.10. 10:04:54

@bandras: nem tudja. Magyar viszonylatban a napelemes kapacitáshoz, illetve annak a VER által felvehető részéhez lényegében 100% (legvalószinűbben: fosszilis) tartalékkapacitás dukál (mondjuk ez más források tartalékkapacitásaival összekombinálható).

teddybear01 2013.04.10. 10:06:48

@SAIAsaroltanitaivettangéla: Paks 19 forintért adta az áramot tavaly, több mint 90%-os rendelkezésre állással.

A napelemek kb. 17%-os rendelkezésre állást tudnak, a szélerőművek meg olyan 30% körülit. Többszörös áron veszik át tőlük az áramot, mint Pakstól, ha tudnak egyáltalán termelni.

Piszok ésszerű.

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 10:12:09

@Ad Dio: Tökéletesen igazad van, mégsem fog sosem 100%-ban működni. Miért? Mert a legtöbb ember akkor sem ad le az igényeiből, ha nem teheti meg (még egy ignist hitelre főnök:). Ezt sosem fogom megérteni, én pl. tudatosan élek, mégis szerintem igényesebben, mint az átlag. Igen, "csak" 18 fok van itthon, de mivel időben kezdtem, s nem, mikor már nem tudom fizetni a számlát, most is egy csodaszép szexi pulóvert viselek, mert a spórolt pénzből megtehetem, hogy csini vagyok, na, ugye, hogy megéri gondolkozni? :Đ

teddybear01 2013.04.10. 10:15:15

@SAIAsaroltanitaivettangéla: Télen a napkollektor egyáltalán nem használható. A talajfűtés, vagy az artézi kutas+hőcserélős megoldás az egyedüli működő dolog.

Nappal még talán fűthetsz vele, de mi van éjjel, amikor aztán jön az igazi hideg?

Egyszer láttam egy hőtárolós megoldást. A pasi az egész ház pincéjét megtöltötte egy tárolómedencével, aminek a vizét nappal kollektorral melegíti fel és éjjel onnan fűt. De ehhez kellett egy több száz köbméteres hőszigetelt víztartály, meg egy csomó pénz.

Ráadásul még így is kell neki a kazán, ha hidegebb lesz az idő.

KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2013.04.10. 10:15:57

1. A napleme élettartama jó ha 20 év lesz, az inverter pedig a legtöbb szaki szerint 10 évente kuka.

2. Egyik barátomnak van fent, és idén novembertől alig termelt, mert nagyon szar borongós telünk volt.

3. A rendszer ára folyamatosan esik, 3-4 éven belül ennek fele lesz csak, érdemes várni.

4. Az inverterek ára azért ilyen magas, mert csak bizonyos tipusokat fogad el az áramszolgáltató, azaz eléggé kartelgyanús az egész.

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 10:20:04

@teddybear01: Nagyban már bukik? Mi? Gyere ki velem egyszer Nevadába, mutatok pár olyan dolgot, a napelemekkel kapcsolatban, hogy leesik az állad;)

A kérdés nem az, megújuló energia kell-e, hanem hogy az adott ponton mi az, ami megéri. Las Vegas-t és Reno-t éjjel már a nappal, napelemmel megtermelt árammal világítják ki (ráadásul nem túl hatékonyan ott vízgőz segítségével tárolják az energiát éjszakára), pedig az önmagában elviszi Pest megye összes fogyasztását. De az más szélességi kör, mint pl. Oslo...

Itthon pl. a geotermia az, ami verhetetlen, azt kéne ésszerűen használni, még ha most épp a napelemről is van szó... :)

Rive 2013.04.10. 10:21:48

@teddybear01: az nem napi, hanem évszakos hőtárolási projekt. Akiről tudok egy magyar szaki volt, aki csinált ilyen kisérleti projektet, de neki 'ingyen' volt hozzá a felszerelés - zöldtech árusitásával, szerelésével foglalkozott.

(Számszakilag amúgy a projekt eléggé buktára jött ki.)
(Elveszitettem valahol a vonatkozó honlap cimét, ha valakinek megvan, az igazán beirhatná.)

teddybear01 2013.04.10. 10:28:01

@SAIAsaroltanitaivettangéla: Nézd meg a villanyszámládat, és kezdj zokogni. Amit kifizetsz, annak jelentős része megy el az ilyen hobbierőművek támogatására.
Mert mindent a végfelhasználó fog végül megfizetni!

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.10. 10:30:43

@teddybear01: Télen nem használható? Húha, meglepne.

Faluház project, Óbuda (pedig tele van gyerekbetegségekkel): minden télen átlag 70.000.- Forintot spórol meg egy 50 nm-es lakás a távhő számlából egy másik leszigetelt panelhez viszonyítva a napkollektorok miatt. Azért erre nem mondanám, hogy nem használható.

A csomó pénzzel vitatkoznék, ha a rendszer jól van megépítve, s az épület szigetelt, akkor fele akkora pénzbeli ráfordítás elég ahhoz, hogy meglegyen a fűtés, mintha napelemet vennél (igaz, az áramot termel, ami sokmindenre jó).

Diopapa_sok 2013.04.10. 10:33:22

@Segno: "Ha lenne kézzel fogható támogatás, mondjuk az Áfa visszaigényelhetősége, vagy kamat támogatás, többre mennénk, mint a rezsicsökkentő kampánnyal."

Jah, ugyan annak a rétegnek szól a 10% rezsicsökkentés mint egy ilyen több millió forintos beruházás :) Segítek, a rezsicsökkentés a legszegényebb rétegnek (akar) segíteni, a napelemezés meg a pénzesokeszesemmi bölcsészkaron végzett értelmiségnek tetszik.

lavór 2013.04.10. 10:34:09

Pont akkora érdek van ebben is, mint az elektromos autóban.

teddybear01 2013.04.10. 10:35:14

@SAIAsaroltanitaivettangéla: Nem azt írtam, hogy nem használható, hanem azt, hogy ha nagy a hideg akkor nem elég, illetve hogy napsütés nélkül nem működik.

Rive 2013.04.10. 10:36:47

@teddybear01: Tényleg, ez a cég volt az. Kösz.
Viszont ezen a honlapon már vagy nincs fönt a projekt, vagy nem találom.

teddybear01 2013.04.10. 10:39:09

@Rive: Törölték, és az egész oldalt átszerkesztették. Lehet, hogy már a projekt sincs meg.

Blog.hu-s nickname 2013.04.10. 10:40:03

Ááá, parasztvakítás a cikk!!

Ha állampapírba fektetek, akkor a végén megmarad a TŐKE!!
Ha napelembe, akkor 30 év után ÚJRA be kell fektetnem... Kit érdekel az a kis kamatkülönbség.

Pár aprósággal - teljesítményvesztés - a cikk nem is számol... hülyeség ebben a világban 30-50 évre előre "takarékoskodni".

xGéza 2013.04.10. 10:52:37

A bőkezű német támogatási rendszer mellett szokták felhozni, hogy a támogatás mellett nő a forgalom, és a haszonból a gyártók tudnak fejlesztésre költeni. Én akkor már inkább magát a fejlesztést támogatnám, ami sokkal kevesebbe kerülne.

A napelemek legelterjedtebb tipusa 15%-os, a mai legjobbak 30%-os hatásfokkal dolgoznak. Tehát van mit kutatni, a jelenlegi hatásfok elvben még bőven növelhető. És ha most beruházok ilyen hosszú távon gondolkodna, bizonylehet, hogy 10 év múlva egy erkölcsileg elavult rendszerem lesz, mert kijön addigra egy új generáció.

laci_52 2013.04.10. 10:52:45

A cikk torzít és nagyon rosszul számol, lényeges dolgokat figyelmen kívül hagy.

"Tételezzük fel, hogy van ennyi megtakarított pénzünk"

Első bökkenő: hazánkban ma a népesség legalább 90%-ának nincs 1,6 millió megtakarított pénze.

"2023 körül rendszerünk már többet fog nekünk megtakarítani, mint amennyit az állampapír befektetésen kereshettünk volna!"

Kevesen fognak hosszútávra úgy befektetni, hogy előre tudja, talán tíz év múlva lesz rentábilis, és még ezzel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Kis hazánkban manapság aki befektet, már másnap látni szeretné a hasznot.

Az állampapír mégiscsak jobb befektetés: azt (igaz, veszteséggel) eladhatjuk, ha szorít a cipő. A beépített napelemekből viszont nem tudunk pénzt csinálni.

Télen, amikor nagy szükségünk van az energiára, nálunk alig süt a nap, ezért marad a jól bevált gázkazán.

Blog.hu-s nickname 2013.04.10. 10:55:27

@laci_52: Igen, pont ezt akartam még írni.

Ha valami miatt mégis szükség lenne arra a 1.6 millióra (vagy egy részére), azt állampapírból biztosan ki lehet (némi) veszteséggel szedni.
De a napelemből nem.

És mi van, ha költözni szeretnék az 50 év alatt... ??

benon 2013.04.10. 11:02:28

Jól látom, hogy az amortizáció nincsen a számításban benne? (!)

Paradigma 2013.04.10. 11:07:27

Jól hangzik ez a 2300 kWh/év, de gyanítom, ennek a 3/4-ét nyáron termeli, amikor olvadozik a tető és a nap nagy részében világos van. Havi lebontásban is megvan, mennyi energiát termel?

Flúgatlan 2013.04.10. 11:08:32

Jó lenne, ha igaz lenne a poszt, de nem az.

Ahogy sokan írták: élettartam, amortizáció terén túl optimista a cikkíró. Ilyen dolgokkal foglalkozó cégnél dolgozó ismerősöm azt mondta, amikor kérdeztem: 15 évnél többet ne várjak reálisan. Az alatt meg nem étrül meg.

Én csak azért gondolkozom sziget üzemű napelemes megoldáson, hogy kicsit függetlenedjek a központtól. Persze, ehhez aksik kellenek, ami szintén drága. Nekem az jött ki, hogy önmagában anyagilag nem éri meg, hanem csak azért, hogy "több lábon álljak", így egy vihar, üzemzavar, akármi esetén is tudjam a fontos cuccokat (fagyasztóláda, alapszintű világítás, stb.) üzemeltetni.

Szurkolok a cikkírónak, hogy mihamarabb igaza legyen. De szerintem nincs.

kelevaleez 2013.04.10. 11:10:26

szerintem még ennél is szebb a dolog.

kínából rendeltem elemi napcellákat (650 $, 1 kW), megérkeztek a többség nem is volt törött.

kicsit forrasztgatni kellett, de a cellák jelentős része napraforgó lett, egy másik részük meg tükörrel összegyűjtött fényt kap. nem a háztetőn van, kaptak egy külön helyet a ház feletti emelkedőn a napkollektor mellett, könnyű tisztítani, könnyű bizgerálni, egyszerű volt a telepítés.

első körben rákötöttem a világítási rendszeremet (12V, 5630 led mindenhol, három sima ólomaksi váltogatja egymást egy kis elektronikával).

utána rákötöttem a mélyhűtőládát és a hűtőszekrényt, egy inverteren keresztül (600W csúcson 900W tizenezer Ft).

aztán minden szoba kapott egy 14.4V, 12V, és 5V aljzatsort, a notebookoknak, tv-nek, tableteknek.

végül a kutak kapták meg a maradék cellákat, innentől, ha sütött a nap, felpumpálták a telek legmagasabb pontján elhelyezett víztárolókban, aztán az elektronika öntözött.

és slussz.

villanyszámlám annyi van ami az alapdíj, az elektromos sütő, és a mosogatógép fogyaszt.

a mosógépem melegvízbetáplálású, áramból 250-300W zabál, azt megkapja az invertertől.

nem táplálok vissza a hálózatba, egyszerűen ellátom magam.

és ha a feleségem meg tudnám győzni, hogy egy kis agregátort viseljen el, ha süt, vagy mosogat, komolyan kiköttetném magam a hálózatból.

ja az egész nagyjából ~400 000 Ft volt és persze némi munka.

ja cella még nem halt meg, pedig már 2 éve fut. na jó újraforrasztanom már kellett.

Blog.hu-s nickname 2013.04.10. 11:14:36

@benon: Jól! :)

+1 apróság!

A napelemből nyerhető energia, inkább elméleti, mind gyakorlati szám. Ha a tetőd jó szögben, jó irányban áll, nincs a közelben fa, vagy magasabb épület, nem ilyen az időjárás, mint mostanában, Szegeden laksz, nem Zabarban...

A napelem egyik nagy előnye, hogy függetlenné tesz. Mármint, tenne, ha beruházol 1 kis akksira is... Ez megér némi "nemmegtérülést" is, bár nem másfél millát (nekem).

Gera 2013.04.10. 11:21:19

Az a problémám, hogy az élettartam statisztikából eredő karbantartási költséggel csak nagy rendszernél lehet számolni, mert a kis rendszernél ez nem így néz ki, hanem úgy, hogy vagy nulla forint / év a karbantartás, vagy te vagy az, akinek az egy darab invertere tönkrement 2 évvel a telepítés után és hopp, elvitte három év megtakarítását egyben.

Blog.hu-s nickname 2013.04.10. 11:28:53

...és az 1,6 millás rendszerrel egy esetleges áramszünet esetén semmit sem érsz... mert vissszatáplálós... :)

Viszont "kelevaleez" rendszere igen tanulságos. Kedvet kaptam tőle!!

kelevaleez 2013.04.10. 11:34:09

@Blog.hu-s nickname: nagyon szívesen válaszolok, ha bármi kérdésed lenne a cuccal kapcsolatban.

egy "hátránya" van, én teljesen kimaradok a rezsicsökkentésből :))))))

tede 2013.04.10. 11:37:18

@Blog.hu-s nickname: a német példa már egyértelműbb. Ottani árak és kamatviszonyok között nem kérdés a napelem.

Nekem egyszintes házam van és a födém szigetelése nagyon megérte. Saját magam leraktam a padlásra a 15cm-es kőzetgyapotot, a kandalló környékén duplán, 30cm-t. Gyakorlatilag feleződött a fűtés költségem, most kb havi 20 ezer forintra (előtte volt 40e) jön ki vegyes fűtéssel, használok gázt és fát is. 110 nm2-re és a kisgyerek miatt 24-25 fok van még télen is a nappaliban, szóval nem fagyoskodunk.
Leszigeteltem a leghidegebb felületet és már visszahozta az árát 2 év alatt, abszolút megérte.

Na most, a ház oldalát leszigetelni lenne kb 1-1,2 millió és szakik szerint nyerhetek vele 20, maximum 30%-t, azaz a havi fűtésdíjam csökkenne 6e-el a legoptimálisabb esetben, évente 72e (havi átlagot számolok mindig az egyszerűség kedvéért).

Azért az látszik, hogy kínkeserves a megtérülés, hiszen az 1 milla kamatozna évi 60 ezret, pedig a szigetelésnek nincs igazán működési költsége utána, nem úgy, mint egy napelemes rendszernek. Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, de ha tisztán csak a kiadások oldaláról közelítem meg, akkor ez a helyzet, hogy nyerek 12 ezret egy szigeteléssel évente, ami nagyon nem baráti dolog. Sok változó van persze, lehet olcsóbban is szigetelni stb, de összeségében erre nem mondanám, hogy bombaüzlet és feltétel nélkül bele kell vágni. A ház értéke is nő, persze kérdés, hogy tudom-e érvényesíteni az eladási árban? Ha nem akarom eladni, akkor megint csak az van, hogy okés, nő az értéke, de nekem az közvetlenül nem jelent semmit.

Én egyszerüen szoktam gondolkodni, beszéltem már napelemes "szagértővel", de neki is mondtam, hogy nem a sok hókusz pókusz érdekel, meg a chart, hanem azt mondja meg nekem, hogy mennyivel lesz kevesebb a havi számlám és ehhez képes mennyibe kerül.

Ezzel ki lehet számolni egy éves nyereséget, ahhoz képest, ha a pénzt kamatoztatnám és ha a bekerülési költés mondjuk a 100-szorosa az éves nyereségnek, akkor el lehet felejteni az egészet. Az engem nem érdekel, hogy a házam többet ér meg a hasonlók, mert pl biztosítási díj is többe kerül, lehetnek váratlan események pl egy elromlás, szóval szerintem úgysem lehet mindenre felkészülni és forintra kiszámolni

Azt kell megnézni, mint pl az én tetőszigetelésem, bekerült 300e forintba és 50%-al ! csökkentette a fűtésköltséget, évi 200-240e megtakarítás. Persze ehhez kellett egy olyan ház (vásároltam), ahol nem csináltak semmilyen tetőszigetelést, szóval az 50% nem tipikus, de mindenkinek a saját helyzetére kell kikalkulálnia.

A 300e kamatozna évi 20e-t, a megtakarítás évi 180e körül van így, tehát nem kellett hozzá két teljes év, hogy megtérüljön, abszolút megérte.

Ha vesz valaki egy napelemes rendszert 1,5 milláért, ami kamatozik mondjuk 100e-t évente, megtakarít mondjuk 2300*46 = 105800, tehát tisztán a pénzforgalmat nézve évi 6 ezer forintot lehet megtakarítani, tehát 250 év. Minden más csak hókuszpókusz meg feltételezés meg a kockázatok teljes figyelmen kívül hagyása (pl mivan ha 10 év múlva valami drága alkatrész tönkremegy, mivan ha 4 év múlva a mostaninak a feléért lehet napelemes rendszert venni, rengeteg spekuláció lehet ellene is, nem csak mellette). Tudom, hogy nem számoltam az áram árának emelkedésével, de a másik oldalon nem számoltam a kamatos kamat hatásával, nem számoltam azzal, hogy pl a biztosítás drágább a házra,

Szerintem ilyen egyszerüen kell számolni, hiszen úgysem lehet mindent kockázatot és hatás számításba venni.

Ha a befektetésem 8-10 év alatt megtérül, akkor ok, vágjunk bele, ha nem, akkor inkább hagyjam a fenébe.

Egy olyan befektetés, ami tisztán a mostani körülmények között 250 év alatt térülne meg, mondanom sem kell, hogy szerintem abszolút őrültség kategóriája. Az meg, hogy a körülmények hogyan változnak a jövőben, erősen kuruzslás kategória, meg lehet próbálni kitalálni, de majdnem biztos, hogy nem úgy lesz, hanem valahogy máshogyan.

sárkányfő 2013.04.10. 11:39:59

Megújuló párti vagyok, de ma még Magyarországon jobban megéri szigetelni. Szigeteljetek fiúk...

A másik, hogy ha egy terméknek (bármilyen terméknek) zuhanórepülésben van az ára, akkor érdemes a vásárlással várni.

Ezzel együtt a tendencia nagyon szép. Ha az áresés (+hatékonyságnövekedés) akár csak fele ilyen ütemben folytatódik, Paks 2-re semmi szükség sem lesz (úgysem képes az ország megcsinálni, szóval ez tiszta haszon).

Kiszámoló · http://kiszamolo.hu/ 2013.04.10. 11:43:12

Azért tele van csúsztatással, például biztos hogy 2028-tól kisebb lesz a kapott kamat. Nem számol azzal, hogy a napelemek teljesítménye folyamatosan csökken.

Az sem biztos, hogy az áram ára ennyi marad, az USÁ-ban például csökken (kiszamolo.hu/az-energiaarak-az-egig-nonek/)

Az biztos nem igaz, hogy azt az áramot fogyasztjuk el, amit megtermelünk, ott pedig van különbség az átvételi és az eladási árban.

Az sem biztos, hogy a napelem hozza a megígért teljesítményt, hiszen az az időjárás függvénye.

Vagyis a cikk szerint a megtakarítás kamata biztos csak zuhan, az áram ára biztos csak nő, a szerelési költség biztos alacsony 30 éven át, a rendszer teljesítménye biztos állandó.

Nekem inkább az jön le a cikkből, hogy mégsem éri meg a napelem.

csuszi11 (törölt) 2013.04.10. 11:47:45

@laci_52: nem számít, hogy télen nem süt a nap. a villanyóra pörög visszafelé nyáron.
a bibi azzal van, hogy kishazánk nem támogatja a befektetést. akkor lenne igazán vicces a poszt és a számolgatás, ha nyugati módra vissza lehetne a rendszer árának 30-50%!!!!át hívni.
volt idő, amikor mo.-on is lehívható volt a rendszer 30-50%-a. aztán inkább kellett a költségvetést más irányba tologatni. mol eon 10%rezsicsökkentés stb.

jobb/baloldal nélküli komment lenne, leszarom ki szüntette meg, ordas nagy gyökérség.
saját szememmel láttam, ahogy bement a fószer angliában a barkácsáruházba, vett pár tábla napelemet, már kapta is az igazolást, amivel ment visszahívni a 40%ot.
és ez elég sok eu országban van így. lehet számolgatni nem 1.6 millával, hanem mondjuk 8 kilóval. mindjárt más a helyzet mi? de nem öcsém, nekünk másra kell elbaszni a zsetont. még jó hogy energiafüggésben szenved az ország.
vagy ha nem ez, legalább azt látnám, hogy innovatív fejlesztésekbe fektetik az adóforintokat: szél, geo, hőszívattyú, nap, hót 8, nem ilyen dzsentri 10% vagdosás, mert az kommunikálható a plebsnek...hányinger.

sárkányfő 2013.04.10. 11:49:34

Talán még nem hangzott el posztbeli összehasonlítás kapcsán az az információ, hogy a reálkamat soha nem lesz több 1-2%-nál.
Az ország államadósságától kétféle módon lehetne megszabadulni: elinflálással vagy kinövekedéssel. Utóbbira a magyar politikai elit képtelen, mint látjuk, momentán épp recessziót sikerült összehozni, azaz a gdp-arányos adósság még akkor is nő, ha netán nem veszünk el hitelt.
Ez az út tehát nem reális, marad az elinflálás. Mivel az adósság fele devizában van, ez ma még szintén nem éri meg, de folyamatosan cserélődik le a devizaadósság ft-ra, és egyre jobban megéri az inflálást.

Egy szó mint száz, az infláció a béna politikai elitünk miatt az egyetlen reális út, azaz 6%-os reálkamatról ne álmodjon senki, mert az mese habbal kategória.

Másik, hogy aki napelemre megy, az nagy részben függetleníti magát az államtól az energia tekintetében, ez se olyan rossz dolog.

Don Quixote de la Ferko 2013.04.10. 11:55:14

Parasztvakításnak kivalló PR cikk.

1600000 Ft induló.

20 év alatt 3 garnitúra aksi, ááá 200000+munkadíj
20 év alatt 1 garnitúra napelem ááá hasraütés 5-600000+munkadíj
Egyéb bedöglő szarok (be fog dögleni, úgy van tervezve, 10 év alatt kiszárad az összes kondi, és hazavágja a vezérlő tápját) 20 év alatt ááá 200000+munkadíj
20 év alatt induló beruházással, szervizzel, következő rendszerre gyűjtéssel ráköltök a rendszerre cirka 3 millát.
Ez a kezdeti beruházással, szervizköltséggel, következő rendszerre spórolással egyedül a gyártónak és a telepítőnek éri meg.
Havi számlám most 15000. Ennek a felét megspórolom, áremelkedéseket nem számítva (bár az úgysem lesz, mert orbánnak és a köcsög szavazóinak hála energiára lassan nem kell költeni) 20 év alatt elvileg megtermeli a saját árát.
Kurvára nem éri meg, de akinek van erre felesleges másfél millája, annak hajrá.

(Betagagyú matektrollok nyugodtan számolják ki 8 tizedesre, velük együtt tojom le)

sárkányfő 2013.04.10. 11:56:22

Egy dolgot nem értek. A posztban a német példa alatt ez áll:
"2012-ben Németországban egy 1 kW-os napelemes rendszer kevesebb, mint 1800 Euróba került."

Aztán jön a magyar számítás, amely szerint:
"egy LG 2 kW-os, hálózatra visszatáplálós rendszer ára mindennel együtt, "kulcsrakészen" 1 607 185 Ft."

Azaz a németeknél 2 kW = 3600 euró = 1.080.000 Ft
Nálunk ugyanez 1.600.000 Ft

Nálunk miért több mint másfélszerese a német árnak? Még ha levonom a 280e-s telepítési költséget, akkor is van egy bő 20%-os differencia a németek javára. Akkor már kimegyek németbe, és onnan hozom be a cuccot. Meg mint látom a kommentekből egy ügyes ember telepíti magának, szóval az az 1,6 milliós ár máris inkább csak 1,1 millió.

Na persze ez csak elméleti kérdés, én nem veszek semmit amíg zuhan az ára, minél tovább várok, annál olcsóbb lesz...

tede 2013.04.10. 11:57:50

@sárkányfő: A vicc az, hogy szigetelni sem érdemes mindent. Ezért kellenek (kellenének) szakemberek, akik megmondják, hogy mit érdemes szigetelni és mi az a része a háznak, amit maximum esztétikailag lehet szigetelni, de hasznot nem fog hozni.

Igazság szerint meg kéne nézni a ház hőleadását és a hidegebb felülelet vastagabban, míg a naposabb felületeket elég vékonyabb szigeteléssel ellátni, de ezt már a legtöbb szagértő sem csinálja, pedig így lehetne a maximális költség-hatékonyságot elérni.

Sajnos, az van, hogy amivel az ember pénzt tud megtakarítani, az mindig drága mulatság, néhány kivétellel. A szigetelés sem olcsó mulatság...

victor vacendak 2013.04.10. 11:58:14

eddig minden szakember, akit megkérdeztem a napelem élettartamáról azt mondta, hogy nagyon ritka az, amely megéri a 10 évet. Biztosabb, ha 6-7 évvel számolunk. Ebből már kiderül, hogy nem éri meg. És ez még csak a kollektor, hol van a rendszer többi része?

Don Quixote de la Ferko 2013.04.10. 12:01:05

Sokan keverik a fogalmakat.

Napkollektor = vízmelegítő. Rézcső, üvegcső, benne fagyálló. Hatékonysága , ára hasonló.

Napelem = szilícium áramtermelő.

Csak a pontosság kedvéért.

csuszi11 (törölt) 2013.04.10. 12:07:21

@Don Quixote de la Ferko:
ha így tisztában vagy a fogalmakkal, akkor én is ajánlok neked 2-öt
sziget rendszer
nem sziget rendszer.
fenti posztban nem szigetes van.

milyen akkuról beszélsz?
ettől még abban igazad van, hogy nem biztos hogy megéri. vagy csak egál. mondjuk sokan elsikkadnak afelett, hogy azért van környezeti hatása is, méghozzá jó.

ha támogatott lenne a kiépítés, gondolkodni se kéne. anyagilag, "zöldileg" is megérné a hülyének is. így álmodozzunk, hogy valaha lesz olyan az elitünk, hogy értelmes helyekre vándolrolnak az adóforintok.

Warlimont 2013.04.10. 12:19:35

Jol hangzanak ezek a szamok, csak a mai fogyasztoi tarsadalomban nem nagyon tudok olyan targyat, gepet, berendezest mondani, ami nemhogy 40 evig, de csak 4 evig megbizhatoan muködik. Plane ha azt a sz-r Kinaban gyartjak. :(

Szerintem a fenti okfejtes gyenge lancszeme, hogy tul optimistan iteljuk meg a ma felszerelt muszaki rendszer hosszutavu megbizhatosagat.
A gyartok pl vallalnak 40 ev garanciat a folyamatos alkatreszellatasra?
Es mi van, ha 15 ev mulva kicserelhetö minden teljes aron egy hiba eseten, mert a mostanit mar nem gyartjak, az ujabb verziot pedig direkt ugy tervezik, hogy ne legyen csereszabatos. (Lasd pl telefonok allandoan es muszakilag ertelmetlenul varialodo töltöcsatlakozoi)

igazi hős 2013.04.10. 12:30:45

@teddybear01: Ez a rendszer elég régóta "ki van építve", erre fizeted a villanyszámlád felét. Nem akarom fényezni a MAVIR-t, de egészen jól működik.
Ráadásuk a "túl sok áram" van a rendszerben régóta létezik. Az MVM már vagy 10 éve felmérte, hogy hol lehetne szivattyús-tározós erőművet építeni, de túl olcsó az import áram.

fesztiválozó · http://legyenrend.blog.hu 2013.04.10. 12:31:58

Tetszik a bejegyzés, bár én is inkább arra hajlok, hogy az atomenergia hatékonyabb áramtermelésre. Másrészt atomerőművet tudunk építeni hazánkban, azonban földgáz nem lesz csak úgy magától, pedig az utóbbitól való függőségünk szerintem sokkal aggasztóbb.

Ennek megfelelően érdekelne egy hasonló bejegyzés, számítás a geotermikus fűtési rendszerekről, illetve a melegvíz előállítás alternatíváiról.

zaza42 2013.04.10. 12:37:01

Én is hiányolom a jégesőt a képletekből.

Gera 2013.04.10. 12:38:09

@csuszi11: Az adóforintok értelmes elköltése a hőszigetelés támogatása, mert az egyértelműen megtérülő beruházás, amivel rendkívül komoly mértékben lehetne csökkenteni az ország energiafelhasználását. Oszt mégse támogatják igazán komoly összegekkel. Pedig ott ráadásul még a beépített anyagok komoly hányada is magyar,a támogatás jelentős része visszafolyik az államhoz. Ha majd a hőszigetelésben kimerültek a lehetőségek, akkor támogathatjuk az ilyen egzotikus, erősen kérdéses megtérülésű dolgokat is.

Rive 2013.04.10. 12:56:24

@Gera: "Az adóforintok értelmes elköltése a hőszigetelés támogatása..."

Ez igy elvileg OK, gyakorlatilag viszont magyarosch módra támogatással vagy támogatás nélkül megcsináltatni a hőszigetelést minimális pénzbeli, és jellemzően durva törődésbeli difi a vevő szempontjából.

Ha 'támogatás', akkor a legjobb az lenne, ha 'békénhagynák' és szimplán lenne az anyagra mittudomén 17% ÁFA.

Cyrrus · http://GaleriaEpites.hu 2013.04.10. 13:00:58

No, ez legalább jó irányba mutató kezdeményezés.
Hosszú távon sokakat kihúz(hat)na a nehéz helyzetből.

Luighi 2013.04.10. 13:18:45

Az egészben a "legszebb" , hogy egy ilyen (szerintem is soha meg NEM térülő) beruházással Te TÁMOGATOD az államot 340.000 Ft-tal (27%ÁFA) amit majd nyom nélkül elbaxnak segílykékre, vagy csak szimplán ellopják akarom írni el"közbeszereztetik". (Ha a 3000 MILLIÁRDOT (3000*1000*1.000.000 Ft-t !!!) sikerült nekik, nem lesz ezzel sem fennakadás...

Végül mindenkinek jó lesz. Csak neked nem.

Sarkvideken · http://sarkvideken.blog.hu/ 2013.04.10. 13:21:37

@pandava: "3 millió darab olyan rendszer amiről a cikk is szólt, évi 3 millió x 2300 kWh = 7,9 milliárd kWh áramot termelne meg. Mindezt 4800 milliárd Ft-ból, ahogy számoltad.

A rosatom most jelentette be (sajtótájékoztatón), hogy ők 10 milliárd euróból, azaz 3000 milliárd forintból építenék meg a 2400 MW-os Paks II-őt. Az pedig évi 18-19 milliárd kWh-t termelne. Ez az ország fogyasztásának fele...."

ezt úgy érdemes számolni, hogy egy 20-30-40 éves életciklus alatt mennyibe kerül a rendszer úgymint építés, üzemeltetés, szanálás (újrahasznosítás). de hogy ne csak egyszerű matekpélda legyen nézni kell a rendszer üzembiztosságát akár katasztrófa esetén, ill. azt is mennyire válunk más országoktól függővé úgy mint fűtőanyag, ill. nem elhanyagolható az energiatermelés rendelkezésre állása - amiben a napelemes rendszer önmagában kevés, ezért kiegészítő erőművekben (pl. gáz) is kell gondolkodni, ami ismét belekavar a számításokba.

ha fogadni kellene, hogy Németország, vagy Magyarország hosszútávú energiapolitikai (vagy akármilyen) döntése volt/van/lesz a jobb, kevesen tennének rá, hogy a németek hülyék.

tede 2013.04.10. 13:23:11

@Rive: Az ilyen egyszerű megoldásokat Brüsszel nem engedi, helyette inkább nekik az a jó, hogy pitizzél szépen a pályázati pénzekre és töltsél ki 100 oldalas tanulmányt, azt szeretik a vérbeli bürokraták, meg ugye ott, a pályázatoknál csurran cseppen a haveroknak is, mig az ÁFA csökkentése nem hoz ilyen "hasznot"

teddybear01 2013.04.10. 13:28:19

@igazi hős: Én azt próbáltam az illetőnek elmagyarázni, hogy a látszólagos olcsó házi erőművéhez a pénzt a többi fogyasztóval együtt ő fogja összedobni.

teddybear01 2013.04.10. 13:30:02

@fesztiválozó: Nézd meg Veresegyháza honlapját. Ott már évek óta működik egy, a semmiből kiépített termálvizes rendszer.

S'hark · http://nekedvan.blog.hu 2013.04.10. 13:32:14

@kelevaleez: Szia! Erről szívesebben olvasgatnék egy cikket, esetleg fotókkal, linkekkel, tapasztalatokkal, és statisztikákkal, mint egy ilyen elméleti síkú tanulmányról. Télen, mi a helyzet?

teddybear01 2013.04.10. 13:32:52

@Sarkvideken: A németek mostanában kezdenek azon gondolkodni, hogy mégsem kéne lebontani az atomerőműveiket. A japánok meg újra akarják indítani a meglevőket.

kelevaleez 2013.04.10. 13:39:34

@S'hark: nem vagyok író típus (viszont lusta), de bármilyen kérdésre szívesen válaszolok.

a világítás, tv, tabletek, hűtő télen is napelemről futott, kútból nem kellett sok víz, csak a wc-be és fürdéshez, azt bírta.

a napkollektor idén télen nem sok meleget adott, de az elgázosító kazán és a puffertartály (két köbméter ibc tartály, nagyrészt földben körbe 30 cm szigeteléssel) segített.

drágán talán nem éri meg telepíteni, de házilag ócsóért mindenképpen.

S'hark · http://nekedvan.blog.hu 2013.04.10. 13:41:31

@kelevaleez: esetleg a blogíró kollega megírná helyetted, ha már úgyis ezzel foglalkozik:)

Picurigor 2013.04.10. 13:46:11

Kicsit furcsának tartom, hogy a napelemes rendszerek megtérülését valaki a tetőszigeteléssel veti össze. Ez esetben ugyanis az almát hasonlítgatjuk a körtéhez és csodálkozunk, hogy a körte nem olyan szép piros.
A magyar házak, épületek energatikai minősége, hőtartó képessége elég gyenge, így természetesen sokat segít az utólagos szigetelés, hogy csökkentsük fűtésszámlánkat.
A napelemes rendszerek viszont elektromos energiát termelnek, ami abban segít, hogy csökkentsük az áramszámlánkat. A napelemek esetében tehát nem arról van szó, hogy megfogjuk az elszökő energiát, hanem hogy tényleg csökketnsük a hálózatról felhasznált mennyiséget.

A hozzászólások is bizonyítják, hogy a napelemek terén sokakban keverednek a fogalmak.
Amit ma általában ajánlani szoktak a felhasználóknak, az a hálózatra visszatermelő, háztartási méretű kiserőműnek minősülő napelemes rendszerek.
Ez azt jelenti, hogy a napelem a már meglévő villamos-energia hálózatba termeli vissza a megtermelt energiát, ezt egy ad-vesz mérő méri, és fizetni csak a felhasznált és a megtermelt energia különbsége után kell. Ezzel jelentősen csökkenthető az áramszámla. Számokkal azért nehéz dobálózni, mert minden felhasználó egyedi, tehát ilyen formán tulajdonképpen nincs két egyforma rendszer.
A napelem télen-nyáron termel, hiszen nem a hőt, hanem a fényt használja fel, így felhős időben is termel és adott esetben hatékonyabban termel egy szép februári napsütéses napon, mint egy júliusiban. Ezért szokták mondani, hogy egy kW-os napelemes rendszer 1100-1200 kWh-t termel meg évente, viszont az 1100 garantáltan megvan. Általánosságban azért elmondható, hogy a napelemes rendszerek árának csökkenésével ma már akár 6-8 év alatt megtérül a befektetés.

A sziget-üzemű napelemes rendszerek azok, ahol áramszünet esetén van lehetőség az akkumulátorokban tárolt energia felhasználására. Viszont sajnos az akkumulátorok bekerülési és főleg karbantartási költségei olyan nagyok, hogy ezt nem szokták ajánlani a felhasználóknak. nyilván egyedi esetekben erre is van lehetőség.

Az egyetlen hátráltató tényező, ami itthon gátolja a napelemes rendszerek elterjedését, az egyrészt a hazai politika hozzá nem értése, illetve függése az energialobbitól, másrészt maguk a szolgáltatók, akik nyilván nem érdekeltek abban, hogy egyre kevesebbet fizessenek a fogyasztók.
Ráadásul a villamos-energia hálózatot fejleszteni kell ahhoz, hogy elbírja az ingadozó termelést. Erre a földkábelek már alkalmasak, de sajnos ma még a légvezetékek az elterjedtebbek. Ehhez beruházásra kell ösztönözni a szolgáltatót, ami speciel erőszakolt rezsicsökkentéssel biztosan nem fog menni, hiszen a veszteségeiket a szolgáltatók a beruházásokon fogják megspórolni.

Magyarország a napsütéses órák számát tekintve kedvező helyzetben van, amit ki lehetne használni.
manapság népszerű tém az energiafüggőség csökkentése. Ebben segíthetne a napelemes rendszerek terjedése, illetve a nálunk hihetetlen mennyiségben hozzáférhető geotermikus energia, sajnos azonban kormányaink ezen források hatékony kiaknázását nem támogatják.

Talán majd egyszer...

S'hark · http://nekedvan.blog.hu 2013.04.10. 13:55:31

@kelevaleez: még egy kérdés.. a hóesés mennyiben befolyásolja a kollektorok és az elemek működését? minden 2 mm hó után takarítani kell?

Rive 2013.04.10. 14:01:25

@Picurigor: "Kicsit furcsának tartom, hogy a napelemes rendszerek megtérülését valaki a tetőszigeteléssel veti össze"

Az elég sajnálatos, tekintve hogy pénzügyi szempontból jellegüket tekintve semmi igazán lényeges különbség nincs közöttük.

ombie 2013.04.10. 14:02:57

Biztosítással nem számoltál. Mi van, ha elveri egy jégeső a napelemet, vagy 21 év után tönkremegy az egész? Vagy ha ellopják a cigányok?

kelevaleez 2013.04.10. 14:16:29

@S'hark: ahogy írtam, lusta vagyok, ezért a kollektorcsövek fölé fordul egy bortólemez, ha esik eső, vagy hó (akkor úgysem hoz meleget).

a napelemek meg lefordulnak a föld felé (ez is előnye a földi telepítésnek).

ettől függetlenül tisztítani sajnos kell. ha poros, meredeken zuhan a kapacitása. ezt persze lehetne automatizálni, de majd akkor, ha nagy leszek és lesz rá időm :)

P.bubus 2013.04.10. 14:17:27

A cikkben lévő mintapélda szerint is, a költségek közel 20 százalékát az inverter teszi ki.

Tudjuk hogy a klimaberendezések nagy áramfogyasztók, és a leghatékonyabb klimaberendezések az inverteres klimák, ahol az inverter a váltóáramot alakitja egyenárammá.

Ha mindkét inverter árát megspóroljuk, ha a napelem közvetlenül táplálja a klimát, az elég hatékony önszabályzó megoldás lehet. Úgy is akkor kell leginkább működni a klimának amikor hétágúsan süt a nap.

atesz 2013.04.10. 14:26:15

@kelevaleez: Nagyon tanulságos. Érdekelnek engem is a részletek. Annyira lusta azért nem lehetsz, ha ezt mind szépen megcsináltad :)

dr. Közbiztonság Szilárd 2013.04.10. 14:37:43

A cikk szemenszedett hazugságoktól hemzseg.

Elfelejti például a cikkíró, hogy a napelem sem bír 20 évnél többet, és 2050-ig egyszer le kell cserélni, de 2055-ig kétszer.

A bankbetéttel tehát simán jobban jár, aki valami komolyabb kötvénybe fekteti be.

dr. Közbiztonság Szilárd 2013.04.10. 14:39:03

@P.bubus:
Az inverter az egyenáramot alakítja váltakozó árammá (és nem váltóárammá).
Ami a váltakozó áramot alakítja egyenárammá, az az egyenirányító.

szita szita péntek 2013.04.10. 14:39:35

Tehát az energia és a napelemek jelenlegi árán számolva (karbantartás költségeivel együtt) a befektetés 17-18 év alatt térülne meg. Közben valószínűleg a technológia fejlődése miatt a napelem már nem érne semmit, lesznek modernebbek, jobbak. Ergó az ingatlanom értéke nem nő vele. Nem, nem hiszem, hogy ez egy gazdaságilag racionális döntés lenne.

teddybear01 2013.04.10. 14:41:24

A gond ezzel is az, hogy például a lakótelepekben élők nem nagyon használhatnak semmilyen módszert.

Ha távfűtés van, úgy hiába szigetelnek, mert a központ által leadott hőteljesítmény alapján számláznak, akár felhasználják azt a hőmennyiséget, akár nem.

A napkollektorral sem érnek sokat, mert a meglevő fűtés és melegvíz-rendszerbe nem építhető be.

Napelem. Túl kicsi a tető arra, hogy az egész ház energiaigényét kiszolgáló napelemmennyiség elférjen ott.

Szóval megint a panellakók szívnak.

teddybear01 2013.04.10. 14:43:13

@kelevaleez: Csináltál már valamilyen költségszámítást? Tudod, hogy amikor összeírod, mi mennyibe került? És mennyit dolgoztál még vele?

Csokonai Vitéz Műhely 2013.04.10. 14:56:32

Reméltem, hogy egy hozzáértő megválaszolja a kérdésem, de inkább utánanéztem.
A napelemek előállítása makro szempontból egyáltalán nem gazdaságos. Az EROEI (energy returned on energy invested) száma az USA-ban, ahol nagyobb hatásfokkal üzemelnek, mint itt, 4.8.
Szóval, egy egységnyi energiából, amit az előállításába beleölnek, 4.8 egységnyi energiát nyernek. Ez csak az előállítás, nincs benne a logisztika, szerelés, karbantartás energiaigénye. Egy 20 éves élettartamú napelemnél 4 évig csak az előállítási energiát termeli.
Kalkulálva az amortizációval, rendszerkiépítéssel, a magyar hatásfokkal az EOREI szám nálunk 3-3.5.
Szóval itthon 6 évig csak a beleölt energiát termelné. A földgáz és kőolaj EOREI száma 6-8.
És abból rohadt sok van, logisztikája teljesen kiépített, problémamentes. Sok környezetvédő és gazdasági szakember szerint a kiépítési támogatás nagy részét közvetlenül a kutatásra kellene átcsoportosítani egészen addig, amíg a az EOREI száma meg nem haladja a földgázét. És akkor lehetne komolyabban támogatni a telepítését. Ellene szól az is, hogy a rendszer sérülékeny, teljesítmény nem állandó. Az, hogy Magyarországon nincs támogatás, gazdasági szempontból nagyon is logikus lépés. Érdekességképpen: a brazil cukornádból előállított etanol EOREI száma 8 felett van.

Prefetch 2013.04.10. 15:01:06

Én az otthoni napelemzést nem tartom vonzónak az amortizáció miatt, ami itt szerintem alul van becsülve. Plusz valami költsége a visszatáplálásnak is van, mert nehezen szabályozható termelés.

A DC 12V + akkumulátor épületgépészeti kialakítását viszont érdekesnek tartom, nem is befektetési szempontból, hanem mint a hálózattól független szünetmentes táp, pl. egy aggregátorral megtoldva. Gond lehet a DC rendszerben, hogy az akku töltés hatásfoka nem túl jó.
Valaki egy kommentben említette is, hogy ilyesmi rendszert alakított ki némi munkával. Felteszem azért ahhoz, hogy a dolog pofás is legyen elég sok DIY hekkelés kell.

Én egy napkollektor + bojler nyári fürdésre típusú felállást szeretnék majd megvalósítani, csak ehhez is kell némi ügyeskedés, hogy jól karbantartható legyen és fitteljen a meglévő rendszerbe.

A nagyságrendi zöldülést én is inkább az igények/fogyasztás csökkentésében/optimalizálásában látom.

Az elektromos hálózatot pedig, csak rendszer szinten, nyílván a helyi adottságoknak megfelelően. Szerintem kívánatos, hogy itthon az atomenergia vigye a prímet, a tiszta, és jól szabályozható gáz mellet. A maradék 10-20%-ba lehet keresni az alternatívákat, szén(olcsó) , víz(ha van még), egyéb megújulók(szabályozás), mindenféle kapcsolt termelések, import-export.

A hőszigetelésről/fűtésről szívesen látnék hasonló, bejegyzést, ott is biztos ravaszak a mérések/számolások és több embert is érint.

Gera 2013.04.10. 15:01:30

@Picurigor: Prezentálj már ide egy ilyen 6-8 éves megtérülésről szóló számítást.

EgaMagE73 2013.04.10. 15:12:35

Az első, hogy ma Magyarországon tilos független áramtermelési technológiát bevezetni otthon, ezért kell inverter, amit külső áramforrás figyeléssel is vezérelt, mert ha a szolgáltató lekapcsolja az áramot az utcában szerelés miatt, akkor a tied sem termelhet, különben megrázza az áram a munkásokat ugye. Ugyan ez a helyzet a „nem kötöm a szolgáltató orrára a saját áramomat”, akkor meg független áramhálózatot kell építeni a házban, továbbá valamilyen áramtárolót is (Vegyi pl.). És ha szerelni kell, akkor megint ki kell kapcsolni. Ja és ha valami miatt kiszáll hozzátok a tűzoltóság és kiderül az áramkivét, akkor nagyon csúnya bírság és akár bírósági ügy is lehet a vége (a hivatásos állomány munkavégzés közbeni nem szándékos veszélyeztetése).
Szerintem a legfontosabb feladat ma az országban a mérhetetlen energiapazarlás csökkentése lenne, magyarán szigetelni mindent és mindenhol. Ezek után megtanítani az embereket az energiatudatos életvitelre. Ezzel olyan 30-50% energia megtakarítást lehetne elérni. Aztán erre a fogyasztásra vizsgálni meg a megújuló konverterek (nap, szél, víz, geoterma) hasznosítását-hasznosságát.
A pénzügyi részről. Ma senki nem kap állampapír oldalon 1Mft után 60e HUF éves kamatot, a kamatadó és az infláció miatt kb. 20e az éves kamatbevétel, amit még csökkenteni kell a tőke inflációkövetésével, ami ugye 2-3 % / év jelenleg, tehát 0 forint körül van a kamatnyerő…
A kereskedelmi napcellák ma olyan 20-23%-os hatásfokkal dolgoznak a napfényben érkező energiához viszonyítva, ezzel szemben a napkollektorok 50-60%os hatásfokával, ugyan arra a beeső napfényenergia mennyiségre vonatkoztatva.
en.wikipedia.org/wiki/Solar_cell
en.wikipedia.org/wiki/Solar_thermal_collector
Nem az a kérdés megéri e, hanem, hogy ki fizeti a számlát. Ha a jelenlegi pazarló módot folytatjuk, akkor a fűtőanyag beszállítókat támogatjuk, hiszen feleslegesen fűtjük a környezetünket, ugye orosz gázzal főleg. Tehát megy ki a pénz az országból feleslegesen.
Van egy nagyon komoly probléma a napcellával, mit a németek már tudnak, hogy ha sok van belőlük, az rettenetesen sztochasztikussá teszi a termelést a napfényes területek változása miatt. A német energiaeltoszó központban konkrétan a hajukat tépik a sok napcellás betáplálás miatt, mert nagyon durván ingadozik a termelés. Emiatt addig nem lesz komoly napenergia termelés ezen a bolygón, amíg normális villamos energia tárolást nem valósítunk meg (valakinek ki kellene már találnia egy használhatót és megbízhatót.). Kb. 48 órányi háztartási energiát képes eltárolni, kisebb, mint egy autó, és nem lehet drágább, mint 5000 EURO. nem robbanhat fel, ha megsérül, nem káros a környezetre, legalább 30 évig bírja nagyjából azonos hatásfokkal. Nézzétek meg, hogy az első sorozatú Toyota Prius-okat 2Mft alatt lehet megvenni. Azt senki nem írja oda, hogy a gyártó csak 10 évet vállal a felhasznált akksikra, és kötelező a cseréje, mert az autó elektronikája letílt. A csere olyan 1-2Mft között van, ha jól tudom. Szóval a Li-ion, Li-Po akksik sem fenékig tejfel, meg nem Kánaán, meg királyság. Tele van a youtube Li-Po akksik robbanásával.
en.wikipedia.org/wiki/Lithium-ion_battery

batteryuniversity.com/learn/article/how_to_prolong_lithium_based_batteries

www.origo.hu/auto/20090129-hasznalt-hibridpiaci-korkep.html?pIdx=1

EgaMagE73 2013.04.10. 15:13:16

folytatás:
Ha meleg víz kell, ne építs napcellát, mert a napkollektor olcsóbb és hatékonyabb. Kell hőtároló és egész napra van meleg víz otthon.
A fentebb említett új hibrid rendszerek is ezt használják ki, hogy a napcellával azt az áramot állítják elő, ami a szivattyúkat üzemelteti, és meleg vízben tárolják el az energiát.
Ezt mindig elfelejtik a nagy energiatárolásos vitáknál :)
en.wikipedia.org/wiki/Energy_density
Ha a táblázatot megnézitek, ott van feketén-fehéren, miért nem hatékonyak az akkumulátoros (technológiailag vegyi) technológiák.
Tede írta: „110 nm2-re és a kisgyerek miatt 24-25 fok van még télen is a nappaliban, szóval nem fagyoskodunk.”
Csak 22-23 fokra kellene levinni az a fránya hőt Tede, és máris 10-12%ot megspóroltál, 21-22 C- nél meg további 10%-ot mert a veszteséghőt is számold ide. Kialakítható 100-200e HUF-ból egy infra fűtés és le lehet vinni 19C-re a hőfokot, mert a hőérzet megmarad. Szigetelni kell a padlót is, mert arra is nagyon sok hő el tud menni, továbbá a meleg padló is növeli a hőérzetet.
Igen, ezek nem olcsó beruházások tudom. Lehet, hogy nem jön be 10 év alatt sem az ára, de ez egy olyan befektetés, amit meg kell tenni, ha van rá pénze valakinek. Pontosan ki kell számolni meddig lehet elmenni az adott ingatlannál, és akkor meg lehet nézni, hogy mit érünk el a dologgal. Ha egy kicsivel tisztább és élhetőbb jövőt tudok átadni a gyerekemnek (most 3 éves) nekem már megérte.

pandava 2013.04.10. 16:17:52

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY - reagálás a kapott kommentekre

A hozzászólók közül sokan felrótták annak hiányát, hogy az elemzésben nincs szó az állampapírba fektetett tőkéről. Való igaz, a napelemes rendszer élettartama végén ott állunk a leszedett, szemétre való panelek mellett üres zsebbel, míg ha állampapírt vettünk volna, lenne 1,6 milliónk. Na de mennyit fog érni 30-40-50 év múlva 1,6 millió Ft?
Senki se tudja, ahogy a számításban használt összes paraméter is csak egy becslés. Ha valaki más értékű paraméterrel számol, EGÉSZEN MÁS következtetést vonhat le. A fenti kalkulációban a legnagyobb hibalehetőség szerintem éppen az áram árában van. Évi 1,8%-al növekszik az áram ára? De hiszen ez kisebb, mint a mai magyar infláció! Akkor reálértéken egyre olcsóbb lesz az áram? Csak nem -gondolhatják sokan! Számoljunk csak akkor min. 4%-os éves áramár emelkedéssel! Ez esetben viszont az exponenciálisan növekvő napelemes megtakarítás mellett eltörpül a pénzügyi befektetés egyre csökkenő hozama, olyannyira, hogy az 1,6 millió forintos tőkerész már nem is igazán tényező!

A napelemek élettartalma kapcsán én kihangsúlyoznám a minőséget! Miért várnánk el egy rendszertől az évtizedes működést, ha a lehető legolcsóbb kínai szutykot vesszük meg? Japánban 1984-től működnek napelemes létesítmények, a gyártó pedig azt állítja: az eltelt 30 év alatt csupán 11,9%-ot romlott a rendszer teljesítménye*. Ha ezt elfogadjuk igaznak, túl merész lenne azt gondolni, hogy akár 50 évet is megélhet egy napelem? Ha az egykoron 2 kW-os rendszer már csak egy 1 kW-ot tud, talán kidobjuk a fenébe? Azt ne feledjük, a számítás szerint évi 16 ezer Ft. el van téve karbantartásra!

*www.greenpowerco.com.au/portfolio/kyocera-solar-panels/

Don Quixote de la Ferko 2013.04.10. 16:41:13

@csuszi11:

Alleluja. Látod, téged is idegesít, ha a szakmád szavait nem jól használják. Már ha a szakmád, és nem csak okoskodás.

"milyen akkuról beszélsz?"
Amiről már más is, oszt az nem zavart. Segítek, ha nem csak visszatáplálásra használod a termelt energiát, hanem a saját rendszeredben mondjuk a kisfeszültségű világítást így oldod meg, akkor biza kell akku.
Mondandód vége is bugos. Ha van támogatás, akkor az a pénz máshonnan van elvéve, arról már nem beszélve, hogy a támogatásos pénzen telepített rendszereket azok is megfizetik, akiknek még egy elem is nagy kiadást jelent, de az adójukat erővel behajtják rajtuk.

Mélyebb ez a téma, mint ahogy az látszik, és maradjunk abban, ha mindent összevetsz, marhára nem éri meg. Valakinek ki kell fizetni a révészt, ingyen nem szállít.

Parasztvakítás az egész, a sötétzöldek és a gazdagok beugranak neki, aki egy kicsit is gondolkodik az tisztában van azzal, hogy az életben semmi nincs ingyen, ha nem a bal zsebedből veszik ki, akkor a jobból.
Tökmindegy, a végeredmény egál.

Don Quixote de la Ferko 2013.04.10. 16:46:11

@EgaMagE73:

Lófütty. Keress rá a Neogen-re.
A kísérleti példányom már működik, most épül a végleges.
Ez lenne a jövő, csak ezt nem tudja állambácsi extraprofittal megterhelni (mert ugyi az azért tiszta a gondolkodó emberek előtt, hogy nem a multi, hanem az állam keresi ezen vastagra magát, csak a békemenetben botorkáló birkákat lehet 10%-al hülyíteni) oszt éppen ezért esély nincs a normális elterjedésére.

csuszi11 (törölt) 2013.04.10. 17:08:39

@Don Quixote de la Ferko:
másnál nem láttam. a posztban nem sziget rendszerről van szó, akkuról nem kell beszélnünk.
kár akkura költeni, amikor az óra pörög oda-vissza. nem felkészült még a technológia rá, se nem olcsó, se nem egészséges, se nem zöld, se nem hatékony. pörögjön az az óra oda vissza és akkor helyén van.

"Ha van támogatás, akkor az a pénz máshonnan van elvéve"
nem mindegy, hogy egy francia, német vagy angol adófizető pénzén fejlődik mo. energiahatékonysága, vagy az ingatag költségvetésünk terheljük rezsicsökkentéssel.
volt idő, amikor az eu komolyan melléállt az ilyen támogatási rendszernek, szerintem most is így lenne, így van, csak a mostani (mindenkori - kinek mi) elitnek vagy nem érdeke, vagy hülye hozzá.

szerintem egy fejlett rendszer úgy nézne ki, hogy napelem a tetőre, hőszivattyú a ház alá, szigetelés rá. eu támogatás lehív, magy.fejl.bank mellétesz, fogyasztó fizeti a hitelt ha nincs önrészre pénze (amit spórolt azt fizeti a hitelre). eredmény, rengeteg munkahely, döglődő ingatlanszektor örül, energiafüggés csökken, vállakozások örülnek, költségvetésbe megy vissza a zseton, fogyasztó örül, többet ér az ingatlan, látja hogy fejlődik, hitel lejárta után előrébb, beljebb van. win win, a révész pedig nyugati gazdag "barátaink".

de mivel ez komplikáltabb kommunikációt igényel (értsd választó hülye/ hülyének van nézve) vagy az érdekek mást diktálnak (értsd elárulják a rohadékok a választókat) - marad a rezsicsökkentés meg a stadionépítés... és csak éppen érintem kedves alkalmazottainkat a parlamentből.

Picurigor 2013.04.10. 17:10:38

@Gera: nem ígérem mára, de igyekszem.
Legkésőbb holnap.

csuszi11 (törölt) 2013.04.10. 17:11:21

@Don Quixote de la Ferko:
és brutál milliárdokat hagyunk benn az eu pénzekből évről évre, közben a csapból is az folyik, hogy az építőipar halálán van, hogy az energiafüggésünk "gázos", hogy csóró az ország. talán értelmes programokat kellene csinálni, és nem pofázni állandóan a semmiről. valami szakmai munka is folyhatna pöstön...magyar ugar...

Sirjeti 2013.04.10. 17:30:59

Cikk valóban pár ponton túl optimista, de a kritizáló hozzászólások 90% tipikus hozzá nem értő "fikagép" hsz.

Első urban legend: Napelem min 25 éves!! élettartamú. Gyártó erre ad garanciát, valóságban >30 év is lehet, ha nem veri el dinnye méretű jég.
Láttam személyesen működő 20 év fölötti példányt, nem levegő beszélek...

Második urban legend. Elveri a jég, vagy nem: Napelem edzett üveg borítású, ezért igen jól bírja a strapát. Szabványos teszt a napelemeknél, hogy 1 méter magasból ráejtenek egy 1kg acélgolyót. Ha kibírta, átment a teszten.

EROEI érték, mennyit termel élete során urban legendek: Bizonyítottan 10 fölött van az EROEI értéke a napelemnek, ergo jobb ma már a napelem EROEI-je, mint a palaolaj! Élete során több mint 10× annyi energiát termel meg, mint amit beleraktak.

Árak urban legend: cikkíró is eltolta pici, mert 1kWp ma 0,5 millió Ft kulcsrakészen idehaza értelmes cégeknél, nem noname napelemmel, inverterrel.

Kérem a kommentelőket, hogy ne keverjék a kollektort, és a napelemet. Ebből fakadóan az élettartam, és minden más kritika érvényét veszti, mert keverik a dolgokat.

Egy dolog biztos, sokan azért kapnak sikítófrászt a napelemtől, mert új, és más, ezért utálni kell. Villamos szakemberek is félinfóból mondják a tutit, ezért ordas nagy marhaságokat tudnak összehordani(pl élettartam). Pár év és az itt leginkább fröcsögő nickek fognak elsőnek sorban állni, ha lesz napelemes támogatás...

csuszi11 (törölt) 2013.04.10. 17:55:52

@Gera: idézem magam.
"VAGY HA NEM EZ, legalább azt látnám, hogy innovatív fejlesztésekbe fektetik az adóforintokat: szél, geo, hőszívattyú, nap, hót 8, nem ilyen dzsentri 10% vagdosás, mert az kommunikálható a plebsnek...hányinger."

ccactus · http://nivo.blog.hu/ 2013.04.10. 19:20:12

@pandava:

"A hozzászólók közül sokan felrótták annak hiányát, hogy az elemzésben nincs szó az állampapírba fektetett tőkéről. Való igaz, a napelemes rendszer élettartama végén ott állunk a leszedett, szemétre való panelek mellett üres zsebbel, míg ha állampapírt vettünk volna, lenne 1,6 milliónk. Na de mennyit fog érni 30-40-50 év múlva 1,6 millió Ft?"

Én úgy módosítanám a számítást, hogy kiszűrném az inflációt. Tehát az állampapír esetén nem a kamatot, hanem a reálkamatot venném számítási alapként, ami mondjuk 2%. A többi kamattal (tehát az inflációval) tőkésítem az 1,6 millió Ft-omat, így a futamidő végén megmarad az 1,6 millió Ft.

Ugyanígy az áramár esetében csak a reál-áramár emelkedést (tehát az infláció feletti emelkedést) venném figyelembe, mondjuk 1%-ot.

A lényeg ugyanaz, hogy a jelenlegi magyar viszonyok között pénzügyileg nem nagyon éri meg sajnos. Ehhez csökkennie kellene a kamatoknak.

Egyébként a te számításodból is az jön le, hogy nem túl nagy biznisz..

Blázser Bozsó 2013.04.10. 19:32:00

Ha a rezsicsökkentés a cél, és ha hagyományos gázkazánnal fűt valaki, akkor az első ennek (80-90% tüzeléstechnikai hatásfok) lecserélése kondenzációsra (107-108%) tüzeléstechnikai hatásfok).
Beruházás nagyjából 250 ezer forint.
Éves megtakarítás durván 19-28% a fűtés és használati meleg-víz előállításnál.

Durván ez évi 62 ezer. Azaz 4 év alatt megtérül. Utána már tiszta haszon... Az ezt következő 20 év alatt pedig pont kitermel egy napelemes rendszert... (vagy valami mást ebben az értékben). Az inflációval azért nem számoltam, mert nyilván a gáz ára is követné azt...

Hogy ma vagy hosszú távon megéri-e a napelem, az egy nagyon komplex kérdés. A villamos energia ára nem fix. Ha majd valamikor nagyon megéri a napelem, akkor nyilván mindenki azt fog venni, telepíteni, és ez a villamos energia árára is hatással lesz. Ami ennél is jobban meghatározza a villamos energia árát az a feltárandó palagáz (ára/mennyisége). Ki tudja hogy alakul... de egyesek szerint a gáz ára fele harmada lesz a mainak. A villamos energia ára nagyjából a "gázenergia" (kWh) árának a háromszorosa. Ez azért van így, mert gázból is állítanak elő villamos energiát (nálunk pl. a dunamenti erőmű)...

De ami a legfontosabb a politikai szándék. Ki tudja garantálni ma azt, hogy a tetőre kirakott napelem által termelt villamos energiát nem terhelik meg majd a 20-30-50 év alatt valamilyen adóval ?

Mert ha mindenki napelemmel termel majd, és az államnak nem lesz bevétele a gázon, villanyon, akkor szerintetek hány álmatlan éjszaka kell ahhoz, hogy a Matolcsy, és a hozzá hasonló géniuszok megvilágosodjanak, és ne rakjanak rá valami sarcot mire felébredsz?

pandava 2013.04.10. 19:44:24

@Sirjeti: "Árak urban legend: cikkíró is eltolta pici, mert 1kWp ma 0,5 millió Ft kulcsrakészen idehaza értelmes cégeknél, nem noname napelemmel, inverterrel."

Szerintem nem csak én, hanem mások is örömmel vennénk, ha megosztanád velünk mely cégekre gondolsz. Azóta az általam linkelt cég már 1,5 millióért kínálja a 2 kW-os rendszerét, de már nem LG napelemmel.

pandava 2013.04.10. 19:50:32

@ccactus: na, te teljesen másként látod a jövőt, mint én. Nálad az egész időszak alatt az állampapír hozza a 2 % reálkamatot, a napelem pedig éppen azzal az 1%-al termel minden évben kevesebbet, amennyivel reálban villany-áremelkedést vízionálsz.

Ez rendkívül pesszimista az én jövőképemhez képest, így pedig a nepelem marhára nem éri meg neked.

Pontosan ezért mondtam azt, hogy a paraméterek megválasztásától függ az egész.

A grid parity mellett pedig nem bomba üzlet, csak se nem jobb, se nem rosszabb, mint más:)

pandava 2013.04.10. 19:54:39

@Blázser Bozsó: "Mert ha mindenki napelemmel termel majd, és az államnak nem lesz bevétele a gázon, villanyon, akkor szerintetek hány álmatlan éjszaka kell ahhoz, hogy a Matolcsy, és a hozzá hasonló géniuszok megvilágosodjanak, és ne rakjanak rá valami sarcot mire felébredsz? "

ez a gondolat többeknél előfordul, de ez egyáltalán nem igaz. Ha minden háztartás annyi áramot termelne napelemmel amennyit elfogyaszt, a villamos hálózatot jobban igénybevennék a háztartások, mint valaha! Azt is valakinek meg kell majd fizetnie...

pandava 2013.04.10. 19:59:03

@teddybear01: "Ha távfűtés van, úgy hiába szigetelnek, mert a központ által leadott hőteljesítmény alapján számláznak, akár felhasználják azt a hőmennyiséget, akár nem."

Pedig a távfűtés a leginkább környezetvédő fűtési mód (lehetne). Tisztán geotermikus fűtést nem tudsz egyedi rendszerként kiépíteni, mert túl drága lenne minden kertben kilométeres kutat fúrni.

De a távfűtő műben, ami párezer háztartást lát el, ez már gazdaságos lehetne!

pandava 2013.04.10. 20:04:28

@Picurigor: "Kicsit furcsának tartom, hogy a napelemes rendszerek megtérülését valaki a tetőszigeteléssel veti össze. Ez esetben ugyanis az almát hasonlítgatjuk a körtéhez és csodálkozunk, hogy a körte nem olyan szép piros.
A magyar házak, épületek energatikai minősége, hőtartó képessége elég gyenge, így természetesen sokat segít az utólagos szigetelés, hogy csökkentsük fűtésszámlánkat.
A napelemes rendszerek viszont elektromos energiát termelnek, ami abban segít, hogy csökkentsük az áramszámlánkat. A napelemek esetében tehát nem arról van szó, hogy megfogjuk az elszökő energiát, hanem hogy tényleg csökketnsük a hálózatról felhasznált mennyiséget.

A hozzászólások is bizonyítják, hogy a napelemek terén sokakban keverednek a fogalmak.
Amit ma általában ajánlani szoktak a felhasználóknak, az a hálózatra visszatermelő, háztartási méretű kiserőműnek minősülő napelemes rendszerek.
Ez azt jelenti, hogy a napelem a már meglévő villamos-energia hálózatba termeli vissza a megtermelt energiát, ezt egy ad-vesz mérő méri, és fizetni csak a felhasznált és a megtermelt energia különbsége után kell. Ezzel jelentősen csökkenthető az áramszámla. Számokkal azért nehéz dobálózni, mert minden felhasználó egyedi, tehát ilyen formán tulajdonképpen nincs két egyforma rendszer.
A napelem télen-nyáron termel, hiszen nem a hőt, hanem a fényt használja fel, így felhős időben is termel és adott esetben hatékonyabban termel egy szép februári napsütéses napon, mint egy júliusiban. Ezért szokták mondani, hogy egy kW-os napelemes rendszer 1100-1200 kWh-t termel meg évente, viszont az 1100 garantáltan megvan."

Ez nagyon igaz, köszönöm hogy leírtad. De ami utána következik, azzal már nem értek egyet.:)

pandava 2013.04.10. 20:14:19

@sárkányfő: "Egy dolgot nem értek. A posztban a német példa alatt ez áll:
"2012-ben Németországban egy 1 kW-os napelemes rendszer kevesebb, mint 1800 Euróba került."

Aztán jön a magyar számítás, amely szerint:
"egy LG 2 kW-os, hálózatra visszatáplálós rendszer ára mindennel együtt, "kulcsrakészen" 1 607 185 Ft."

Azaz a németeknél 2 kW = 3600 euró = 1.080.000 Ft
Nálunk ugyanez 1.600.000 Ft"

Milyen figyelmes észrevétel:)

Valóban így van. A németeknél világviszonylatban a legolcsóbb az engedélyeztetés, a telepítés, hálózatra csatlakozás, stb. Gondolom ebben szerepet játszhat az is, hogy náluk csak felhúztak mára 30000+MW napelemet. Nem úgy lehet mint nálunk, hogy a napelemes cégek jó ha hetente kapnak egy megrendelést, és kénytelenek őt lehúzni.

cleantechnica.com/2013/02/17/why-german-solar-is-so-much-cheaper-than-u-s-solar-updated-study/

Sirjeti 2013.04.10. 21:09:54

Magam is napelemekkel foglalkozok, ezért bátorkodtam írni, hogy megáll 0,5 millió Ft/kWp az ár. Kulcsrakészen 1700-1800EUR/kWp-ért bármikor szerelek rendszert, ha nagyobb >5kWp, akkor még ennél is olcsóbb lesz.
Cégnevet ide nem teszek, mert burkolt reklám lenne. Privátban bárkinek adok segítséget/tanácsot/árajánlatot(ha megkapom a min. szükséges infókat)

szita szita péntek 2013.04.10. 21:34:41

@pandava: "Évi 1,8%-al növekszik az áram ára? De hiszen ez kisebb, mint a mai magyar infláció! "

Ezerféle képen lehet számolni - Te magad is e mellett érvelsz. Leírom hát az enyémet, ahol igyekszem a lehető legtöbb bizonytalan tényezőt egyszerűen kihagyni az egyenletből.

- Beruházás: 1.6 millió Ft
- Évenkénti megtakarítás: 105 ezer Ft
- Karbantartási költséggel nem számolunk
- Infláció és elektromos áram díj emelkedés nincs (vagy ha van hát kioltják egymást)

Ilyen bemeneti feltételek mentén a megtérülés 15 év.

Gyorsan feltúrtam a netet és azt találtam, h az 2000 és 2010 között az áram ára évente átlag 7%-ot emelkedett. Ugyan ebben az időszakban az átlag infláció 5% volt, hát az áram díja reálértékben évente 2-2%-ot emelkedett. Az egyszerűség kedvéért fogadjuk el, hogy ez így fog folytatódni. Így a megtérülési idő 13-14 évre csökken. (No persze ne feledjük, karbantartással nem is számoltunk!)

A kérdés tehát az, hogy 13-15 év múlva mennyit fog érni a telepített berendezés - hisz az a konkrét "hasznunk" a befektetésen.
- Mennyire használódik el a napelem közben?
- Mekkora a veszélye annak, hogy ez idő alatt hatékonyabb technológiák kerülnek piacra,
- illetve a fokozódó érdeklődés olcsóbb gyártást, telepítést eredményez?
- Az adott időszak alatt ha el akarom adni az ingatlanom tudom-e az árban érvényesíteni a beruházásom?
- Tudatlan vagyok elismerem, de egy komolyabb jégverés nem nullázza le esetleg az egészet?

Szerintem túl sok a kockázat és túl kicsi a várható haszon (ha van egyáltalán). Jó ideig messziről fogom kerülni ezt a fajta beruházást.

McFosh Tal 2013.04.11. 00:11:27

A fenti számítás akkor igaz,
- ha pontosan déli oldalra tudom felszerelni és nem dob rám árnyékot a nap felében egy szomszéd
- pont 35 fokba tudom állítani ( egy 60 fokos tetőn azért ez érdekesen nézhet ki)
- optimális az időjárás (idén pl. Januártól áprilisig aligha dübörögtek a napelemek a hó alatt)

Kicsit sok itt a ha, és a posztoló mindent rózsaszínben lat. Es mi van ha öt éven belül piacra kerül egy 40-50% hatásfokú rendszer (Usaban mar van 42%os prototípus), ami az évtizedes megtérülés helyett 5 éven belül megtérül?

Naés ha egy reggel Matolcsy Gyuri bá arra ébred, hogy a fene egye meg tegyünk már rá 18% SZJA-t a napelem által termelt jövedelemre (ne feledjük, kis hazánkban a bioetanolosokat, gazautosokat is megszivatták már az adókkal)

Baromság ez a megtérülés, azt se látjuk mi lesz holnap, nemhogy 20-25 év múlva...

McFosh Tal 2013.04.11. 00:44:46

Asszonya matek: 1,6 milliót oszt 89 ezerrel = 18 év (17,97). Hogyafakkba érné ez meg?

Ebből a pénzből A++ energiahatékonysagú háztartási gépeket és takarékos izzókat lehet venni, így el se fogyasztja azt az áramot amit a napelem visszatermelne. Ez egy úri huncutság, semmi több.

Az a paraszt meg amelyik bekajálja és erre veri el a pénzt, miközben az ezeréves villanybojlere meg a Hajdú mosogépe pörgetik a villanyóráját, meg is érdemli.

Picurigor 2013.04.11. 10:21:16

@Gera: bocs, hogy csak ma, de tegnap már nem volt időm.
Szóval: a Siel cég egy 3kWp-os napelemes rendszert bruttó 1.200.000,- forintért kínál. Ezzel a rendszerrel éves szinten átlagosan 3450kWh-t spórolhatsz meg. A lakossági áramárral számolva ez olyan 7,5 év megtérülés.
Ahogy mondtam korábban, minden fogyasztó más és más, ezért minden eset egyedi. Mindenkinél egyedileg lehet számolni, nincs általános érvényű megtérülési számítás.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.11. 11:17:21

@SAIAsaroltanitaivettangéla: Hihetetlenül balfék számítás. Nem számít azzal, hogy MIKOR kell az áram...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.11. 11:22:49

@SAIAsaroltanitaivettangéla: A hazai geotermikus potenciál egy mítosz, semmi több. Fűtésre jó, áramtermelésre nem.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.11. 11:46:11

@sárkányfő: A kínai cellagyártás már szépen tönkretette az európait. Ha kihal a konkuencia, akkor majd szépen árat emelnek ők is.

Az csak rózsaszín köd, hogy a napella technológia áresése drámai marad a jövőben. ~40 éve kutatóintézetekben és űrhajózásban volt fotovoltatikus cucc. ~20-25 éve PR beruházások és milliomosok szórakoztak vele. Még 20 év után vagyunk ott, ogy alaperőművekkel összemérve már csak 5-6-szoros áron termelnek, csak éppen olyan módon, hogy az összes megújolónak lefekszik a hálózat, mert nekik kötelező átvétel van. Ej...

Jelenleg ahol komoly mennyiségű fotovoltatikust tettek le, ott irgalmatlan kemény dotáció miatt tették. A cseheknél kb. 140-150 Ft/kWh átvételi árat állapítottak meg. Itthon egy kWh áram végfelhasználói ára kb. 40 Ft/kWh. No comment...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.11. 11:51:09

@sárkányfő:
en.wikipedia.org/wiki/Gemasolar_Thermosolar_Plant

Ez tükrös-hőtárolós, tehát éjszaka is van valami teljesítménye. 20 MWe névleges teljesítmény, az éves termelt áramra 110GWh-t ad meg, ami névleges teljesítménnyel éves 5500 órás üzemet jelentene. Ez mutat valamit arról, hogy még ennek a rendlkezésre állási mutatója nem túl jó. Pedig igencsek délen van... Kb. 260 millió USD-be fájt, tehát névleges teljesítmény 13'000 USD / kWe-be fáj a beépített teljesítmény. Ez 6-13-szoros fajlagos költsége egy fosszilis erőműnek, de még a teljesen elszállt árú és zöldbalfaszok által felhozott finn erőműnél is fényévekkel olcsóbb ennél, ahol a költségnövelésben az is benne van, hogy újfajta technológiáról van szó. HF megtalálni az adatokat és számolni.
Egyik fotovoltatikusra is számoltam egyszer a fenti paramétereket, ott 18-20 ezer USD/kWe telepítési költség jött ki és annak rendelkezésre állása eleve rosszabb, mert északai nyista.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.11. 11:55:43

@Sarkvideken: A németek az utóbbi években eszméletlen ámokfutást mutattak be energiapolitika terén, mert a szavazatokat ezzel lehetett mevenni. Aztán hamarosan majd eljön az, hogy ezzel vesztenek, mert az áram ára - ami eddig is Európában az egyik legmagasabb volt - fénysebesen kúszik felelé...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.11. 12:00:44

@pandava: Amen. Apró hiba, hogy a források nagy része a fogyasztóktól jellemzően messze van.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.11. 13:04:24

@molnibalage: Na, itt tart ma a napenergia úgy, hogy az elmúlt 40 évben saccra két nagyságrenddel lesznek olcsóbbak...

Nem értem, hogy honnan jön az a kincstári optimizmus, hogy még eggyel az lesz és az áram ára nem nő tovább, mert ez az előállítást is drágítja.

Még, ha ez meg is történik a kötelező átvétel marad amiatt, hogy teljesen szabályozhatatlanok vagy majdnem teljesen azok. Lefelé elvileg lehetna azzal, hogy forgatják a tükröket vagy a cellákat, de ez sem ingyért van. Ha meg áram kellene, de nap nem süt, akkor meg itt meg is hal a tudományuk...
Van helye a naperőműnek, csak nem a 30. szélességi kör felett...

SAIApontHU · http://saia.hu 2013.04.12. 01:14:22

@molnibalage: nem, nagyon nem mítosz. Ha érdekel, csak erre alapozva (persze egy kis gyógyfürdő-kultúrával és turizmussal) az országunk JÓLÉTI állam lehetne.
Ja, hogy a forrást nehéz ellopni, senkinek nem érdeke / amit el lehetett adni, megtették? Na ez Magyarország...

Na mindegy.

Azt írtad: csak fűtésre jó. Egyrészt nem, áramot is lehet meleg vízzel termelni, ne menjünk messzebbre, Paks is csak egy óriási vízforraló, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a témát. De a lényeg: jelenleg a lakossági környezetszennyezés egyik éllovasa a fűtési rendszer - persze, lehet vitázni államkötvényeken, de nekem ez, a környezettudatosság fontosabb.

A geotermikus fűtés "majdnem" ingyen van, és megújuló. Ez pl. remek dolog, és nem parasztvakítás (mint pl. az elektromos autó addig, amíg az áramot egy szénerőműből kapja:)

Wekerlei 2013.04.12. 04:12:23

@Kőmíves Kelemen:
Szakállas beruházási szabály, hogy csak olyan beruházásba szabad befektetni, aminek a megtérülése legfeljebb 8 év.
A napelemes villamos energiatermelés ettől még nagyon messze van.
Ma Magyarországon a napenergia hőtechnikai alkalmazása az ami egy tőkeerős magánerős lakóház építkezésnél racionálisan szóba jöhet fűtési és használati meleg víz előállításnál rásegítőként. Egy ismerősöm nemrégen épített be ilyen (fagyállóval működő, automatizált és 600 liter meleg víz tároló kapacitású) rendszert 600.000 Ft költséggel az átlagos méretű új családi házába és hároméves működésével (valamint az így elért gázszámla csökkenéssel) nagyon meg van elégedve.

Wekerlei 2013.04.12. 04:56:18

30 éve folyik a szánalmas erőlködés a félvezetős napelemek csillagászati áron történő eladására a technikai újdonságok után bolonduló pénzes embereknek. A fenti kalkuláció nagyrészt téves kiinduló adatokkal és senki által nem valószínűsített prognózisokkal manipulál.
Az én tapasztatalatom szerint nemhogy energetikai célra., hanem gyengeáramú készülékek áramforrásaként is csak korlátozottan alkalmasak a mai napelemek. Az autópálya melletti napelemes jelzőberendezések csak a vezetékes áram hozzávezetésének kiváltása miatt kerültek alkalmazásra, és nincs velük hosszútávú élettartam tapasztalat. Nevetséges 2.000.000 Ft-os beruházást várni olyan emberektől, akiknek a havi 10 - 15 ezer forintos villanyszámla kifizetése is gondot okoz.
Az élettartamot illetően: az általam 20 évvel ezelőtt vásárolt napelemes számológépek, fényképezőgépbe épített napelemes fénymérők, elektronikus rádiókészülékek táplálására szolgáló napelemes panelek közül már egy sem működik.

Wekerlei 2013.04.12. 05:26:01

@SAIAsaroltanitaivettangéla:
Gyere el velem Kuvaitba ott olyan meleg van, hogy nincs szükség télikabátra :-))))

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.12. 11:33:09

@SAIAsaroltanitaivettangéla: Ott kezdődik, hogy a forrás nem végtelen és nem is állandó. A németeknél volt már olyan erőmű, amit le kellett lőni vagy részben le kellett állítani.

A rendszer kiépítése irgalmatlan drága, szóval vezesd már le kérlek, hogy mitől lenne jóléti állam az ország csak attól, hogy olcsóbb a fűtés. Ha az egész országban ma hirtelen ingyenes lenne a fűtés még akkor sem lenne nyugati szemmel jóléti állam kishazánk. Ellenben a világ 80%-nál jobban él az átlagmagyar...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2013.04.12. 11:34:33

@SAIAsaroltanitaivettangéla:

A fűtés rohadtul nincs ingyen, nagyon komoly vízkezelési technika kell és vissza kell nyomni a vizet. A nagynyomású szivattyú gondolod ingyért van? Ingyért működik? És ez csak egy elem. A vízkezelő technikák egy része is durván drága.

A piac abba fektet, ami megéri. Ha olyan kurvanagy biznisz és jól tervehető lenne, akkor mindenki építené és adná a mai fűtésár feléért hiszen, ha "ingyen van", akkor a haszon így is óriási. Erről szó nincs. A MOL létesített egy kísérleti üzemet, ahol az eredeti hőteljesítmény kb. 15%-át sikerült asszem elérni. No comment...

Naki vagyok kerdojel 2013.04.14. 13:31:49

Lehet, hogy benéztem, de mintha azzal az összeggel nem számolt volna senki, amennyivel kevesebb áramot kell vásárolnom...

ccactus · http://nivo.blog.hu/ 2013.04.14. 21:19:07

@McFosh Tal:
"A fenti számítás akkor igaz,
-ha pontosan déli oldalra tudom felszerelni és nem dob rám árnyékot a nap felében egy szomszéd
-pont 35 fokba tudom állítani ( egy 60 fokos tetőn azért ez érdekesen nézhet ki)
-optimális az időjárás (idén pl. Januártól áprilisig aligha dübörögtek a napelemek a hó alatt)
Kicsit sok itt a ha, és a posztoló mindent rózsaszínben lat."

Saját tapasztalat: A pontos déli tájolás nem annyira fontos. +-20 fok simán belefér. Persze a pontos déli tájolás a legszerencsésebb, de alig észrevehető egy kis eltérés ettől tájolásban. Egyébként ha eltér, akkor inkább kicsit nyugati irányba térjen el.
Dőlésszög: erre kicsit érzékenyebb, de itt sem drámai.
Teljesítménynél általában éves átlagos teljesítményt adnak meg a gyártók, esetleg megbontva egy téli és egy nyári időszakra. Ráadásul minden területen elérhető az éves átlagos napsütéses órák száma. Persze ebben is lehetnek évek között eltérések, de hosszú távon (márpedig itt arról van szó) kiegyenlíti magát.

ccactus · http://nivo.blog.hu/ 2013.04.14. 21:21:59

@McFosh Tal:

"Ebből a pénzből A++ energiahatékonysagú háztartási gépeket és takarékos izzókat lehet venni, így el se fogyasztja azt az áramot amit a napelem visszatermelne."

Nyilván nem a 100wattos égőkre D kategóriás fagyasztóládára kell méretezni a napelemet.

Először gondoskodni kell az áramfogyasztás racionalizálásáról, majd ahhoz méretezni a szükséges napelem kapacitást, amely így olcsóbb lesz.

Tehát az energiatakarékos háztartás és a napelem nem zárják ki egymást.

ccactus · http://nivo.blog.hu/ 2013.04.14. 21:23:27

@McFosh Tal:

"Az a paraszt meg amelyik bekajálja és erre veri el a pénzt, miközben az ezeréves villanybojlere meg a Hajdú mosogépe pörgetik a villanyóráját, meg is érdemli."

Azért én szoktam irigyelni a néemt paraszokat az energiafüggetlenségük miatt.. ;)

Gábor Fazekas 2013.04.17. 00:09:01

Válaszolok néhány felvetésre. Nevekre már nem emlékszem, majd csak felismerik magukat.

Valaki írta, hogy februárban akár jobban is termelhet, mint júniusban. A gondolkozásra való hajlam örvendetes, viszont az állítás téves.
Konyhanyelven valóban mondhatjuk, hogy a fényből, és nem a hőből csinál áramot a napelem, bár már ez is zavarbaejtő kijelentés, mivel a Nap infra tartományú fény formájában melegíti a Földet. Na mindegy.
A pontos megfogalmazás úgy szól, hogy a napelem BÁRMILYEN tartományú BEESŐ fénymennyiségből villamos energiát tud termelni, viszont rontja a termelés hatásfokát, ha a napelemcella SAJÁT hőMÉRSÉKLETE magasabb. Mi történik februárban, mondjuk egy napsütéses déli órában egy júniusi déli órához képest? Kisebb lesz a cella hőmérséklete, így jobb a hatásfoka, viszont a téli Nappálya miatt sokkal kisebb lesz a beesési szög, így kevesebb fénymennyiséggel van ellátva. Lehetünk olyan marhák, hogy a február déli Nap irányába fordítva építjük meg a rendszert, de akkor jól lerontanánk az éves termelést. Mindjárt mondom miért.
Átlagos időjárás mellett egy február déli órában legfeljebb inkább csak a június délivel megegyező termelést tapasztalhatunk, ha épp nincs felhő. Viszont mivel februárban rövidebb egy nap, a napi termelés már csak a töredéke lesz. Ha havi termeléseket hasonlítunk össze, akkor átlagos időjárás mellett a tavasz (másodikként az ősz a felhők miatt) a legjobb, mivel alig rövidebb egy nap egy nyárinál, nincs még túl meleg, és a beesési szög is nyárihoz közeli.
Na persze valamelyik évben egész májusban pocsék idő volt az országban, téli termelési szintet eredményezve, úgyhogy meg tud így minket viccelni az idő. Óvatosan ám évi minimum termelés garantálásával.
Szintén ő írta, hogy a "légvezetékek" (igazi erősáramos szakember nem így hívja őket) miatt nem alkalmas a hálózat a megújulókra, a kisebbségben lévő kábelekkel minden probléma megoldódna. Hát nem! Őszintén szólva, 2 évnyi egyetemi tananyagot fel kéne vonultatnom, hogy minden sebet feltárjak, amiből ez az állítás vérzik, és ehhez semmi kedvem sincs. De ez nagyon fájt. Borzasztó nagy hülyeség. Kérem ne szennyezze többet senki a villamosmérnöki tudományokat ezzel a marhasággal.

Másvalaki kartellre gyanakodott invertereknél. Nos én az ELMŰ-nél töltöttem egy 6 hetes szakmai gyakorlatot, ami alatt háztartási napelemes rendszerek engedélyezésével foglalkoztam.
Kartellről tudomásom nincs, sőt inkább képtelenségnek tartom. Az elfogadható inverterek aszerint lettek kiválasztva, hogy a gyártók bevizsgáltatták-e az adott típust független akkreditált laborban 5 lényeges szabványnak való megfelelés szempontjai szerint. A vizsgálat nem olcsó, de egy minimális piaci jelenlét eléréséhez képest is minimális költség. Ha a gyártó ennyit sem kívánt befektetni a terjeszkedésért, akkor így járt. A kartellt pedig azért tartom abszurdnak, mert a gyártók tankönyvbe illően panaszolgatták be nálunk egymást az ügyeik előrehaladtával.

@pandava:
Mennyi fröcsögő, fel nem merülő kérdésekre is válaszoló rajongód van mostanság. :D

SolarE 2013.04.17. 12:20:56

@szita szita péntek: Üdv! 1.5M HUF-ért 3kW-os rendszert lehet venni, ami évi 3400kW körül hoz. Tehát 8,9 év a megtérülés. Jöhet persze borús év, de közel sem az általad említett 15 év... :)

Roden333 2013.05.03. 18:28:19

@Warlimont: A toltoknek a csatlakozoit igazabol egysegesitettek mini USB-sre. Kiveve a Iphonon. De ugye olyan meg nem vesz az ember :)

WildBear 2013.08.21. 14:42:08

A német példákból kiindulva az ökölszabály az az, hogy az adott napelem kWp teljesítményét 1000-el kell megszorozni, hogy az éves termelt energiát megkapjuk (kWh).
Tehát egy 2 kW-os csúcsteljesítményű napelem egy év alatt 2000 kWh energiát tud leadni.
(Másképp fogalmazva: évente 1000 "csúcsórát" számolhatunk).
Tehát a 3kW-os rendszer 3000kWh energiát termel, nem 3400-at.
Csak a pontosítás kedvéért írtam.

WildBear 2013.08.21. 14:49:21

Ami kérdéses még;
- a napelemes rendszer élettartama. Szerintem max. 10 év reális. Abból indulok ki, hogy szinte bármit veszek (mosógép, hűtő, számítógép), 10 évnél tovább semmi nem bírja.
- éves teljesítménycsökkenés; ez sem mindegy ! Lehet simán pár% nagyságrendű. Nehezen kimérhető (laikusnak), nehezen prognosztizálható.
- viharkár; reális? Lehet (érdemes?) biztosítást kötni a tetőre szerelt 1-2-3 millió forintos napelemekre ?

pandava 2013.08.23. 08:54:35

@WildBear: németország földrajzi elhelyezkedésénél fogva kevésbé napos, mint Mo. Sőt még Mo. egyes régiói között is van évi kb. 100 kWh különbség.

Én egy minőségi rendszer hosszú élettartalmában meg tudok bízni, lévén nincs benne mozgó alkatrész. A cikkben irtam is a japán példáról is. A számítógép szerintem pedig rossz példa. A számítógépek élettartalma pont hogy meghaladja az indokoltat. Nekem még mindig megvan a több mint 10 éve vásárolt CRT monitorom, amit ma másodlagos monitorként használok. Már réges régen túlhaladott az a monstrum de még mindig jó.

igazi hős 2013.08.23. 09:10:46

@pandava: "Én egy minőségi rendszer hosszú élettartalmában meg tudok bízni, lévén nincs benne mozgó alkatrész." Minőségi rendszernél valószínűleg a méretezés is megfelelő, de miből gondolod, hogy az egy kimondottan olcsónak szánt terméknél? Ha a kínai panel árával számolunk, akkor ne a japán panel megbízhatóságát vegyük. (A kínaiak is tudnának japán minőségűt gyártani, de az árban is hasonló lenne.)
A 12 éves autómban másodszor romlott el a klímapanel. Most én javítottam: 2 tranzisztor halt meg, kicseréltem egy kicsit nagyobbra, azóta működik. Viszont a ventilátor, amit vezérel még a gyári, pedig ugye az tele van mozgó alkatrésszel.

WildBear 2013.08.23. 10:46:22

@pandava: A cégünknél rendszeresen mennek tönkre a 4-5, max. 6-8 éves laptopok. Alaplaphiba, stb. A napelem ki van téve a -20 - +70 foknak, UV sugárzásnak, esőnek, hónak, szélnek, jégnek. Ráadásul a napelemgyártók közötti gyilkos árverseny sem a tartósságot segíti.

WildBear 2013.08.23. 10:50:18

@pandava: Itt is csak 1000 - 1200 között írják Magyarországra, tehát nem lehet alapból 1250-nek venni:
napelemrendszerek.hu/hun/gy.i.k.

pandava 2013.08.24. 12:18:59

@igazi hős: "de miből gondolod, hogy az egy kimondottan olcsónak szánt terméknél? Ha a kínai panel árával számolunk, akkor ne a japán panel megbízhatóságát vegyük."

Én nem kimondottan olcsóval számoltam. Mennyi volt az ára az LG rendszernek? 1,6 millió. Ugyanez a cég 2 kW-os rendszert most kevesebb, mint 1,5 millióért kínálja. A modulok típusa Asolar, amit történetesen magyar termék, Szolnokon rakják össze.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy van tartalék a fenti elemzésemben.

pandava 2013.08.24. 12:20:35

@WildBear: Meglehetősen nehéz ilyen szubjektíven megítélhető témában vitázni.

" Itt is csak 1000 - 1200 között írják Magyarországra, tehát nem lehet alapból 1250-nek venni:"

Akkor megnyugodtam, mert 1150-el számoltam:)

igazi hős 2013.08.24. 14:11:11

@pandava: távol álljon tőlem, hogy az LG-t vagy a magyar céget leminősítem, de tartósságban még egyik sem bizonyított. Nem véletlenül hoztál te is japán példát a tartósságra. Ez egyébként a karbantartásra és a csökkenő teljesítményre is igaz: az alacsony karbantartási költség és a kis teljesítménycsökkenés inkább a prémium rendszerekre jellemző. Érdekes, hogy különválasztva a 2000 előtti és utáni rendszereket látható, hogy bár a medián és az átlag is csökkent, a szórás viszont nőtt: megjelentek a budget gyártók.

Gábor Fazekas 2013.08.28. 06:26:36

Távol álljon tőlem, hogy a minőségről szóló vitát leminősítsem, de elég messze sodródtatok az objektív elemzéstől. ;)
Az még egy egész érdekes gondolat volt, hogy a kínaiak is tudnának japán minőségűt gyártani, de japán áron. Miért? Mert ez valóban akarat kérdése is. Meg másé is. A gyártó egy rosszabb pézügyi éve ugyanúgy hat rá, mint hogy elvonult a gyár fölött a fukushimai radioaktív felhő, vagy sem.
Lényegében mit tudunk magáról a gyártásról? Semmit. Csak országokra és vállalatokra vonatkozó, sokszor idejétmúlt, másik termékpéldányokból származó tapasztalatok és sztereotípiák állnak rendelkezésünkre. Nagyon tanulságos volt számomra apám számtalan szakmai története. Több mint 30 éve turkál elektronikai cikkekben, a legkülönfélébb termékek, nem kevés COCOM-listás kütyü is megfordult a kezében. Tervezés, építés, mérés, javítás, mindent csinált.
Talán a legfontosabb tanulsága tapasztalatainak úgy vélem párhuzamban van a globalizációval. Sajnos azt kell mondjam, tartós fogyasztási cikkeknél egyszerűen kidobhatjuk a műszaki-gazdaságossági gondolkodásunkat. Ennél fogva, az a véleményem nincs az a prognózis, ami akár a legfrissebb adatokból is képes lenne 10 évre előre megmondani, hogy mit várhatunk a gyártósorról most leguruló napelemektől. Legalábbis olyan pontossággal nem, mint szeretnénk. Olyan 10% hibasávon belül lenni esélytelen. Ez gond, ha például a jegybank 3%-os inflációs céljával vagy 7%-os hosszú állampapírhozamokkal próbálunk összehasonlítani itt dolgokat.
Na persze az egy külön téma, hogy a gazdasági prognózisok se hozzák a kívánt pontosságot. Elég a mostani válságra (befektetési alapok hozamai), a rezsicsökkentésre, vagy a forint korábbi 5% fölötti és mostani 2% alatti inflációjára gondolni.
Ezek után most mit kezdjünk a cikk címével? "Megéri a napelem!?" Ugyanennyire nehéz kérdés atomerőművek esetére is. A fentiek azt sugallják, hogy nem tudjuk biztonsággal megválaszolni. Legfeljebb trendeket fogalmazhatunk meg, amik követésével idővel átrendeződik annyira a piac, hogy a pontatlan jóslat is egyértelmű győztest talál.
Illetve van még egy elméletem. Ideje elkezdenünk elemezni a globalizáció harcmodorát is: marketing és lobbi. Vajon hol tartana ma a napelempiac ezek nélkül? Sehol. És azért tagadhatatlan, hogy a mérhetetlen piacbővülés hozzájárult az árak eséséhez, és a jövőben is hozzá fog. Csak hagyományos szemlélet szerint nem megérdemelten, mert maga a termék egy fos.
Megéri telepíteni napelemet? Minőségtől és más, "maradi" szempontoktól függetlenül, a mostani trendek alapján a jövőben meg fogja érni. Akik pedig most telepítenek, abban reménykedjenek, hogy a lobbi erős, így az áramátvételi rend és a hálózati viszonyok kedvezőek maradnak, javulnak. És hogy a szerencsés százalékban lesznek jégeső és hasonlók szempontjából.
Nos, hogy a vállalkozó is szóljon belőlem, tartós fogyasztási cikkekbe fektetni, akár csak rezsispórolási céllal is, minimum lutri, gyakran ökörség. A válság miatt pedig annyi tudatosság azért van most a fogyasztókban, hogy nagyon nehezen adnak ki milliókat, bármilyen ütős is a marketing. Elgondolkodtató kihívás ez egy vérbeli vállalkozó számára...
Gondolkodós napot mindenkinek! :)

pandava 2013.08.28. 18:58:57

@igazi hős: ami a bizonyítást illeti, tudom, hogy a világszerte telepített rendszerek átlagélettartalma talán az 5 évet sem éri el, de azért ne csináljunk úgy, mintha kizárólag nekünk jutna eszébe a kérdés: meddig fog ez működni???

Vannak országok, amelyek hozzánk képest csillagászati mennyiségben telepítettek napelemeket, és ha ők bíznak a tartósságukban, lehet nekünk is lehetne, főleg mert mi nem a gyakorlatból, hanem csak elméleti síkon filozofálunk a témáról:)

pandava 2013.08.28. 19:12:41

@Gábor Fazekas: látod ebben a bizonytalan világban ezért van szükség az államra, aki utat mutatva stabilitást hoz, és imígyen szól vala: sokasítsátok és telepítsétek fiaim a napelemeket mert én garantálom a tisztességes bevételt húsz esztendőn!:)

" Csak hagyományos szemlélet szerint nem megérdemelten, mert maga a termék egy fos."

Ilyet meg ne mondjál mert ez nem igaz. Nagyon jó dolog ez mindaddig, amíg van valaki, aki a túltermelésemet átveszi tőlem és visszaadja mikor épp szükségem van rá.

igazi hős 2013.08.28. 20:31:09

@pandava: "világszerte telepített rendszerek átlagélettartalma talán az 5 évet sem éri el" Nem tudom mennyire futott fel a telepítés, de bőven vannak 2000 előtt telepített rendszerek, amikből elég pontosan lehet extrapolálni a tartósságra. Viszont ezek _nem_ kínai, de még csak nem is koreai rendszerek. Nem vagyok se japán, se német fan, de gyártásminőségről ez a két ország jut eszembe.

"Vannak országok, amelyek hozzánk képest csillagászati mennyiségben telepítettek napelemeket" ... jellemzően hazai (német, USA) gyártmányokat?

Gábor Fazekas 2013.08.29. 07:45:05

@pandava:
Most komoly dilemmában vagyok, hogy összevesszek-e veled, korábban ennél már több éleslátást tanúsítottál. :D
Ismét utalnék a globalizáció harcmodorára: marketing és lobbi. Miért vannak országok, amelyek csillagászati mennyiségben telepítenek napelemeket? Leszámítva azt, hogy a lakosság (meg a kisvállalatok) mennyire környezettudatos, szerintem máshogy kell feltenni a kérdést. Mely országok telepítenek csillagászati mennyiségben napelemeket? Azok, melyeknek igen komoly érdekeltsége van a gyártásában is.
Ha az állami támogatottság okát keressük, szimpla ipari protekcionizmusról van szó. Elő lehet keresni, hogy egy pénzegység állami támogatás hány pénzegység adóbevételt generál közvetve vagy közvetlenül. Ezt a módját választották a beruházási és a k+f ráta magasan tartásának, lélegeztető gépes megmentésének.
Csoda, hogy ekkora paláver van a dömpingárak körül? Sőt, biztos vagyok benne, hogy EU-n belül, a cseh, olasz, stb visszakozás mögött is jelentős részben ez áll. Túl átjárhatónak bizonyult a piac, a helyi gyártók pedig nem voltak olyan erősek, mint a német napelemipar.
Na de hol tart ez az iparág? Lássuk be, még nem jutott túl koraszülőttsége életveszélyes krízisén. Igenis tartom magam ahhoz, hogy a termék egy fos. Nem tettem hozzá, hogy jelenleg, de remélem a mai technológiai fejlődési ütemek mellett ez magától értetődő. Két okból fos (vagyis most több nem jut eszembe).
Igen, nagyszerű, amíg valaki hajlandó eljátszani az éves szaldó elszámolást a rendszeremmel, így elmondhatom, hogy papíron nem fogyasztok nagyerőművi villanyt. Láttunk már példát rá, hogy egy állam kihátrált ebből a konstrukcióból? Persze, kiderült, hogy nem jár olyan jól, vagy sikerült ledobni a rabigát. Különben meg tekinthető piacérett terméknek az, ami a napszaki termelési dömpingjével agyonnyomja az áramtőzsdei árakat, majd a különbözetet adó formájában egyenlítik ki, hogy mindenki a pénzénél maradjon? Frászt. Ez keresztfinanszírozás, akinek nincs napeleme, az kártalanítja az áramkereskedőket és tartja el a napelemeseket. A pályázatból finanszírozott telepítések mögött is közvetve ugyanez történik.
A másik ok a perverz megújulós műszaki szemléletmód, az energiaközpontúság. A könyökünkön jön ki a szólam, hogy a természetben kvázi-végtelen fenntarthatóan felhasználható energia áll rendelkezésre, csak a ki kéne nyújtani a karunkat, hogy leszüreteljük. Ez eddig még belefér, de amikor nyíltan kimondják utána, hogy a mai értelemben vett hálózatra sincs ehhez szükség, kinyílik a zsebemben a bicska. Hol vagyunk mi még attól, hogy ne kelljen a hálózat? Elszigetelt tanyáktól eltekintve nem nagyon vállalja be senki se az üzemszerű szigetüzemet napelemmel. Nem csoda, nemrég utána néztem, három átlagos napi termelést elraktározni képes akkuteleppel megfejelt rendszer nagyjából kétszer annyi pénz, persze az akksik szinten tartása folyamatos fogyasztásként jelentkezik, és annak utána se néztem meddig bírják azok az akksik, de biztos nem 20 évig.
Tegyük fel, ezt elfogadja a hivatalos napelemes álláspont ennyi érvelés után. Azt azonban továbbra is sunyin fogadják, hogy amennyiben mégis szükség van a hálózatra, mégis milyen formában díjazzák, hogy azt ott valaki fenntartja, hogy rendelkezésre álljon. Mert ugye az éves szaldó elszámolás egy fontos eleme, hogy akár évi nulla kWh is lehet a számlázott fogyasztásod, miközben a termelésed legalább kétharmada "átveszi majd visszaadja" formában áll rendelkezésedre. Eme kis egyszerű matematikai művelet mögött tucatnyi műszaki szolgáltatást vesz igénybe a napelemes rendszered, hogy ez működhessen. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy akármilyen okos is az inverter, néha olyan tulajdonosok felügyelik, akik inkább ellentétei egy szakszerű erőművi üzemvitel megvalósítóinak.
Maradjunk annyiban a termék piacérettségéről, hogy mind az állami, mind a hálózati szereplő tűrésének pengeélén táncol, lobbi kérdése a sikere. Ettől még a lakosság számára lehet akár vonzó is a dolog, és erre lehet vállalkozások tömegeit építeni, de ennek semmi köze a termék minőségéhez. Közgázban ezt úgy hívják, hogy buborék. Fundamentálisan nem indokolt trendek és piactorzító beavatkozások fújják fel, majd azok legkisebb irányváltására is a piacon pánik tör ki, kipukkad. Hogy egy közeli példát mondjak, devizahitelezés. A túl bátor hitelkihelyezés és a globális piaci optimizmus fújta fel, majd a válság miatt a menedékvaluták felértékelődése és az ország sérülékeny pénzügyi helyzetének előtérbe kerülése pukkasztotta ki.
Mi a napelemiparág buborékának tűje? Az állami támogatások költsége és a szolgáltatók működési pénzügyi helyzete. Érdemes lesz figyelni, hogy lesz-e most tartós megtorpanás a napelemek árcsökkenésében, ugyanis friss hír, a német kormány adósságcsökkentésre hajaz, és lehet szemet szúr nekik, hogy 15(?) éve támogatják az ágazatot, és még mindig támogatásra szorul. Vagy hogy mennyire tudják majd pénzügyileg kezelni a német szolgáltatók atomerőműveiken leírt veszteségeiket. Izgalmas időket élünk! ;)
Meg is van a 4999. :D

igazi hős 2013.08.29. 21:16:29

@Gábor Fazekas: A megfizethető szigetüzemi működés a zöldenergia hívők szent grálja. Rendszeresek a "most már mindjárt lesz fajlagos árban/tömegben/térfogatban tízszeres kapacitású akku és akkor leválhatunk az áramhálózatról" típusú hírek. (Az elektromos autósok is ebben hisznek, tegyék nyugodtan. Fizikailag nem lehetetlen, csak még nem sikerült, de kellenek úttörők, hogy haladjon a világ.)

Ami a szabályozás költségét illeti: valóban úgy lenne korrekt, hogy a termelők nem fizetnek érte, de minden fogyasztó fizet.
Azaz ha napelemekkel termelek egy évben 3000 kWh-t és elfogyasztok 4000-et, akkor 1000 kWh árát kifizetem + mind a 4000 kWh szabályozás költségét. Mert a mostani helyzet szerint a hagyományos fogyasztók fizetik ki a visszatermelők helyett. Ez így igazságtalan, de amíg elhanyagolható a részarány (jelenleg 12 MW), addig nem érezhető a villanyszámlában.
Viszont ha a jelenlegi ütemben mennek lefele az árak (és nem megy a minőség, azaz a gazdaságosság rovására), akkor nincs messze, hogy a villanyszámla 2/3-ának a megspórolása is fedezze a befektetést. Ebben a pillanatban gyorsan el fog terjedni, de addig kell ez a fajta vagy más támogatás, hogy legyen egy kritikus tömeg, ami eltartja a rá épülő szolgáltatásokat (szerviz, tanácsadás). Ne irigyeljük el ezt a támogatást, szerintem még bőven megéljük, hogy nyereségbe forduljon az ügylet.

pandava 2013.08.30. 09:37:59

@Gábor Fazekas: :)

Neked igazad van, de nekem is!:)

Amikor a fentieket leírtad akkor kb. a gazdasági miniszter székébe képzeled bele magad –és én is mikor sok csúnya dolgot mondok a megújulókról- mert a nemzetgazdaság egészében nézzük az előnyöket hátrányokat.

Ellenben ha ebben a műszaki témában vállaltan analfabéta irodalmár nőismerősöd kér tőled tanácsot, hogy tegyen-e egy napelem rendszert a házára, akkor neki nem mondhatod azt, hogy a nagy mennyiségű megújuló áram mekkora problémát okoz a szolgáltatónál! Mit érdekli az őt? Miért is érdekelné a magánszemélyt? Miért érdekeljen ez történetesen engem, mikor a saját házamra szerelnék napelemet?

Hiszen a cikk szerint, azaz szerintem már megéri a napelem:)

Gábor Fazekas 2013.08.30. 11:23:34

@pandava:
Hát én általában úgy adok tanácsot valakinek, hogy nem csak a várható eredményt számolom ki neki, hanem a pozitív és negatív kockázatokról is tájékoztatom. Az az idő rég elmúlt, amikor bárki (akár egy szervezet) is társadalmi súlyának megfelelően vállal automatikusan felelősséget a társadalom jólétéért. Mindig sírni és lobbizni kell, hogy ilyesmi megtörténjen. Olyasmi pedig fehér holló számba megy, hogy egy szerződésbe valóban fix kondíciókat foglaljanak. Lásd egyes országok napelemes átvételi árainak megfaragása.
BÁRMILYEN befektetést is néz az ember, számolni kell a kockázatokkal. Elnézve pedig a MeTáR körüli huzavonát, meg úgy általában a kiszámíthatatlan és visszamenőleges törvénykezést, vagy a szolgáltatók államosítás felé hajszolását, stb, megnézném ki mer a napelemes rendszer telepítésének bármely fázisa után is 100% biztonsággal megtérülést jósolni.
Úgyhogy igen, beülök mindenféle székbe tanácsadás előtt, többe is, mint gondolnád. Hogy legalább segédfogalmam legyen róla, mi az, ami nem biztos hogy 20 évig úgy is marad.
Álljon itt egy példa a végén. Miért is érdekelje nőismerősömet a szolgáltató pénzügyi helyzete? Bizony az is kihathat a megtérülésre. Nem is kell szándékos szabotálásra gondolni. Tegyük fel, hogy 5 év múlva szép számban lesznek már napelemek bizonyos környékeken, ezzel szemben a válogatott megpróbáltatások diétára fogják a szolgáltató karbantartási és beruházási keretét. Mi kell a napelemek megtérüléséhez? Hogy napközben a hálózat elhordja a túltermelést. Viszont ha nincs elég jól karbantartva, több lesz az üzemzavar, ami alatt az invertereknek le kell kapcsolniuk. És ha nem valósulnak meg bizonyos beruházások, a hálózat nagyobb számú napelem déli csúcstermelésére jelentős feszültségemelkedéssel fog válaszolni, ami könnyen elérheti az inverterek lekapcsolási feszültség-határértékét.
Mindössze két példa. A kockázatok fontosak, és jó messze tudnak gyökerezni. ;)

@igazi hős:
Hát eonokat el lehetne vitázni arról, hogy hány MW legyen a határ, igazságosság, ágazatösztönzés, nemzetgazdasági előnyök, konzisztens törvényi szabályozás, minden kutyafüle felmerülne itt. Vajon mekkora megtérülés fölött lesznek hajlandók elfogadni az érdekeltek a támogatás kivezetését, hogy végre kis hazánknak is nyereséges legyen az egész? Gőzöm sincs, de egész biztos mókás sárdobálás lesz belőle. :)
Elirigylés. Szerintem válasszuk ketté, miről beszélünk. Az, hogy a telepített rendszerek egyes elemei 90%-ban importáruk, szerintem nyugodtan elirigyelhetem. Az azokat közvetítő hazai vállalkozók, valamint a maradék 10% gyártói már más kérdés. Velük szemben esetemben nem jó szó az elirigylés.
Fogalmazzunk inkább úgy, hogy nem tartom jó felhasználásnak a támogatást. Sajnos a magyar gazdaságnak a napelemek terjesztése egy zabhegyezés. Alacsony hozzáadott értékű. Más szóval lehetne valami hasznosabbra is fordítani ezeket az összegeket.
Most nem fogok konkrétumokat sorolni, de vázolom az elvet. Mire hivatott a napelemek támogatása? Csökkenteni a lakosság energiafüggőségét és vállalkozások napelemes irányú megélhetését biztosítani. Nos, valóban a támogatások felhasználásának legjobb módjai közé tartozik így könnyíteni a lakosság terhein? Illetve kétlem, hogy ha még a hazai napelem-dili kezdetén nemet mondott volna a kormány, ma az erre épülő vállalkozások nem találtak volna más elfoglaltságot, pláne hogy valamit azért kell támogatni.
A jövőre nézve kicsit érdekesebb lenne a helyzet. Abban a "pillanatban", hogy támogatás nélkül is megél a napelem, a telepítésére nyíló piaci rés vákuuma nem semmi kavarodást csinálna a magyar piacon, vér folyna a frissen alakuló szakmában. Bár ki tudja, a korábbi, tegyük fel hatékonyabb támogatásfelhasználás talán több erőt hagyna a hazai zsebekben ahhoz, hogy (akár gyártásban is) magyar dominancia alakuljon ki. Ezen annyira még nem filóztam.
Ez azonban csak ábránd, egy kormány se döntené össze nyíltan a már megalakult magyar napelemes szakmát. Sunyin talán igen, de az ilyen félmegoldások után sosem lehet tiszta lappal indulni.
Csak nehogy az legyen, hogy kitalálom hogyan lehetne piaci alapon ezt jobban csinálni, nekiállok, és egyszerűen kiszorítom a többi vállalkozót. ;)

igazi hős 2013.08.30. 15:22:07

@Gábor Fazekas: Hogy jól vagy rosszul hasznosul ez a támogatás abba nem mennék bele, szerintem sokkal kevésbé hatékony támogatásokat is ad az állam. (Hogy csak a rezsicsökkentést említsem, ami tökéletesen kontraproduktív.)
Ami a hirtelen megjelenő piaci hátteret illeti: a frissen megjelenő cégekben nem lesz bizalom, pedig egy hosszútávú befektetéshez az is kell. Ezért kell, hogy már az igazi bumm előtt legyen piac, ami tisztul az idők folyamán, például ilyen listákkal:
www.utajovobe.eu/hirek/energetika/3755-napelemet-raknal-a-hazra-ezekkel-a-cegekkel-vigyazz
A fontos/nagyértékű dolgokat igyekszünk ismert partnerekre bízni, egy 2-3 milliós rendszer pedig a legtöbb embernek nagyértékűnek számít.

Gábor Fazekas 2013.09.03. 07:48:54

@igazi hős:
Nos valóban, a bizalom fontos. Bár abban nem vagyok biztos, hogy a piac tisztulásának egyetlen módja az idő múlása. Sőt, abban sem vagyok biztos, hogy ez egy biztos mód a tisztulásra.
Arra például kíváncsi lennék, hogy miféle közvetítő vállalkozások révén ömlött be Európába az a sok kínai napelem. Nagyon érdekes kérdéseket vetne fel márkák és vállalkozások ára, minősége és a bizalom kapcsán.
u.i.: Remélem a rezsicsökkentés alatt csak a távhőt, a vizet és hasonlókat érted, mert a villany és a gáz egy fitying állami támogatás nélkül lett 10%-kal megvágva.

@pandava:
Najó, most már kieresztettem a gőzt. Azt még azért tegyük hozzá, hogy olyan tanácsadás alapját képező cikket, amiről én beszélek, sokkal nagyobb munka volna hitelt érdemlő pontossággal megírni. Én se vállalkoztam még rá.
Tőled sem kérném számon, de az említését azért hiányolom. Ezt írod:
"A fenti kalkulációban a legnagyobb hibalehetőség szerintem éppen az áram árában van."
Inkább csak ezen a ponton változtatnék a fentiek szellemében, mert ez csak a legszembetűnőbb. Egy vastagbetűs megjegyzés kéne, hogy a paraméterek döntő többsége nem csak hogy becslés, de igen komoly szórásnak is ki van téve, méghozzá nem is olyan valószínűtlen politikai-gazdasági-klímahelyzeti-stb szcenáriók bekövetkezése esetén.
Hogy miért? Fordítsuk meg az 1,6 milliós állampapíros példádat. Legyen a napelem 25 éves hitelből finanszírozva. Az a poén, hogy manapság már kevés a fix kamatozású hitel. És mindössze 1% kamatváltozás 2-300 ezer forintot jelent a visszafizetendő összegben. Jegybankunk 4 hónap alatt megcsinált most 1% változást, és ez még egy mérsékelt ütem volt.
A profik tudják, hogy a pénzpiacon nem létezik hosszútávú befektetés, hosszú távon csupán egy nagy rakás kockázatot lehet vállalni pénzpiaci befektetéssel. Ezért van minden állampapírnak, a 15 évesnek is másodpiaci forgalma. A legkisebb makrogazdasági adatra, egy fogyasztói hangulatindexre is gazdát cserél pár milliárd forintnyi 15 éves papír, ahogy a befektetők átértékelik azok belső értékét.

igazi hős 2013.09.03. 09:10:15

@Gábor Fazekas: "a piac tisztulásának egyetlen módja az idő múlása" Nem az egyetlen, de amikor olyan termékről szó, aminek nagyon hosszú az élettartama (és persze a garanciája), akkor számít, hogy a cég fél éve vagy 10 éve van a piacon.

"Remélem a rezsicsökkentés alatt csak a távhőt, a vizet és hasonlókat érted, mert a villany és a gáz egy fitying állami támogatás nélkül lett 10%-kal megvágva." Nem, pont az áramot és a gázt. Az állam most elvesz a piaci szereplőktől egy valag pénzt, pontosan annyit, amennyit gondol, és egy részét odaadja a fogyasztóknak egy abszolút rossz szisztéma szerint. Ezt hívják rezsicsökkentésnek, és ez jelenleg rontja az energetikai befektetések megtérülését, azaz kontraproduktív. (Én tavaly szigeteltem le a padlást, tavalyelőtt cseréltettem kazánt, így csökkent a gázszámlám 30 %-ot. Viszont a gázár csökkenésével egy-két évvel kitolódott a megtérülés. Ha nem magánszemély vagyok, hanem befektető, akkor elgondolkodom, hogy érdemes-e ebbe pénzt rakni.)
Ha ehelyett az elvett pénzt értelmesen osztaná szét, akár rászorultsági alapon, akár úgy, hogy energetikai fejlesztéseket támogat, akkor az értelmes támogatás lenne.

Gábor Fazekas 2013.09.03. 16:40:54

@igazi hős:
Rezsicsökkentés: ja értem. Bár én ezt nem állami támogatásnak hívnám.
Tisztulás: elég baj az, hogy egy a jövőre vonatkozó bizalmi kérdésben egy múltat jellemző paraméter számít. Érdemes utánanézni a Lehman Brothers történelmének, és ahogyan véget ért 2008-ban. Fuld történelmi büszkeségből eredő arroganciája szemet gyönyörködtetően csúfos véget vetett a nagy múltnak.

pandava 2013.09.03. 18:17:03

@Gábor Fazekas: nem tudok azonosulni a problémáddal.:)

Németországban egy lakosnak nem kell szarozni az általad említett kockázatokkal, mert olyan drága az áram és olyan kicsi az alternatív befektetés hozama, hogy tuti megéri.

Magyarországon ha valaki kap pl. uniós támogatást napelemre, akkor sem kell szaroznia. Aki nem kap, és csak az anyagiakat nézi, tuti nem épít naperőművet, hiszen jövőbeli dolgok alakulásától függ az ő megtérülése.

Aki meg mégis épít, mert ő ezzel akar tenni a fenntarthatóságért, nem foglalkozik a fentiekkel, mert szubjektív érvek vezérlik.

Gábor Fazekas 2013.09.03. 19:10:56

@pandava:
1. Kissé sarkított alaptípusok ezek. :)
2. Ha itthon beruházási támogatás nélkül nincs szarozás, de vásárlás sem, akkor micsoda a cikkben vázolt számításod, amit a grid-parity megvalósulásaként foglalsz össze? Nem ugyanazon a véleményen vagyunk akkor, hogy bár a várható érték grid-parityt ért el, túl sok a kockázat, és ezt is oda kellett volna írni a cikk végére?

Más téma: tudja valaki, hogy kihasználják-e még a napelemek gyártásánál azt az engedményt, hogy veszélyes nehézfémeket is tartalmazhat a berendezés? Ami minden más elektronikai berendezést súlyt? Csak eszembe jutott a fenntarthatóságról...

pandava 2013.09.03. 19:15:11

@Gábor Fazekas: de a grid parity nem azt jelenti, hogy éppen annyiért állítja elő az áramot mint amennyiért a konnektorból kijön?
Azaz itt még nulla a haszon. Tehát a haszonelvű nem épít, de a földanyát féltő már építhet, neki nem kell a haszon.:)

Gábor Fazekas 2013.09.03. 21:26:55

@pandava:
A kerek számok utópisztikus világában valóban azt jelenti. Viszont ha így nézzük, akkor a napelemesek elég nagy hülyék voltak vágyakozás közben. :D

igazi hős 2013.09.03. 22:55:36

@Gábor Fazekas: Miért nem támogatás az állam által megszabott, a piaci alatti ár a fogyasztónál? Akkor a termelőnél a piaci feletti átvételi ár sem az? Attól , hogy nincs benne "állami" pénz? e hét az államnak egyáltalán nincs pénze, csak nekünk, akik többet fizetünk az áramért, hogy nyereségesebbek legyenek a biomassza erőművek és akik többet fizetünk minden áramigényes termékért, hogy elmondhassák, hogy milyen fantasztikusan csökkentették a rezsinket. De hagyjuk a politikát.
A történetén kívül milyen hátteret tudsz laikusként megnézni egy cégről? Persze, hogy egy százéves cég is bedőlhet, de ma Mo-n, különösen az építőiparban nagyon jellemzőek az egynyári cégek, akiken 10-15 éves garanciát nem fogsz bevasalni.

igazi hős 2013.09.03. 22:56:51

@igazi hős: Errata: "e hét" helyett "De hát"

Gábor Fazekas 2013.09.03. 23:56:51

@igazi hős:
Nem az "állami" résszel van a gondom, hanem a "támogatás" résszel. A támogatás valamilyen könnyen kontrollálható, célzott stimulációt jelent számomra. A rezsicsökkentés viszont csak szeretné élénkíteni a lakossági fogyasztást vagy állampapír-vásárlást, valójában a szakpolitika céljait nem kényszeríthetik ezen állami újraelosztás alanyaira. Ja és ha már alanyoknál tartunk, a profitkivitelt szerették volna csökkenteni, de nem tudják megakadályozni, hogy helyette az energetikai beruházások csökkenjenek.
Én ezt inkább állami piactorzításnak hívnám. Najó, a támogatás is piactorzítás. Nyelvész lelkűek tökéletesítsék a nomenklatúrát.

Gábor Fazekas 2013.09.12. 00:13:54

@pandava:
Ó, mily időszerű fejlemény! Nos, mit kell akkor javasolnom napelemben gondolkozó barátnőmnek? :D
www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_van_rogan_uj_otlete_igy_lehet_meg_olcsobb_az_aram_es_a_gaz.564203.html

pandava 2013.09.13. 19:09:38

@Gábor Fazekas:
Szerintem abból a pénzből el kellene menni a nagy napelemes nemzetekhez tanulmányútra, ami gyakorlatilag Spanyol, Olasz és Német nyaralásnak felelne meg.:)

Amúgy pedig te füllentesz.:)

Gábor Fazekas 2013.09.15. 04:30:11

@pandava:
Najó, fogjuk rá, hogy a tanulmányutat még értem, de milyen füllentés? Nem kell ám fennakadni a részleteken. ;)

Martinicske 2013.12.19. 14:46:02

Én még csak most jutottam el a cikk elolvasásáig.

Őszintén én nem csodálom, hogy nálunk nincsenek tele a tetők ilyenekkel.

Ahol pl. a ház nincs hőszigetelve megfelelően ott azt előre kell sorolni, mert messze hamarabb megtérül és ahogy látjuk rengeteg ház nincs beszigetelve, amiből látni mennyire nincs pénz.

pandava 2013.12.21. 10:26:04

@Martinicske: no, egyetértünk!

Tekintve hogy e cikk már majdnem egy éves, csoda hogy nem felejtetted el elolvasni:)

Martinicske 2013.12.21. 11:43:04

Most olvastam, éppen azért mert az utóbbi időkben sokat foglalkozunk vele min hogy lehetne spórolni, környezettudatosan hosszú távon mi érni meg, mi nem.

Én arra jutottam, hogy a leggyorsabban a tetőszigetelés térül meg, aztán a külső hőszigetelés és az ablakcsere, ha ez is megvan akkor egy vegyes tüzelésű kazán bekötése a rendszerbe, utána egy hővisszanyerős szellőztető és akiknek ez már mind megvan akkor lehet(ne) gondolkozni, hogy hőszivattyú, szélkerék, vagy napelem és számolgatni akarjuk-e, vagy inkább vállalkozunk, gépet veszünk, befektetünk ha még van mit.

Viszont ha a vidéki településeket járom ezeket a dolgokat a legtöbb helyen nem látom megvalósulni, így érthető ha nincs napelemmel beborítva a tetők többsége.

És igaz valóban, egy év alatt sok minden történt. Ha más nem a rezsicsökkentés is alaposan felülírta a számításokat, még jobban visszaveti az ilyen beruházásokat.

bélaybéla · http://odamondogato.blog.hu 2013.12.21. 14:04:15

"Viszont ha a vidéki településeket járom ezeket a dolgokat a legtöbb helyen nem látom megvalósulni, így érthető ha nincs napelemmel beborítva a tetők többsége."
Nincs bizony, mert az állam inkább uzsorás zsidó bankároktól vészen fel horribilis kölcsönt, hogy atomerőművet építsen magának. Majd pedig eladván nekünk az ebben keletkező áramot fizeti, fizetteti a törlesztőrészleteket évtizedeken keresztül. Holott, ha elengedné a napelemek és a beruházás Áfa-tartalmát, akkor az emberek, kisvállalkozások a saját beruházásukban , saját pénzükből ugyanannyi, ha nem több áramot termelnének meg az országnak, mint ez az atomerőmű. Na de akkor ki fizetné a tőrőlmetszett elvtársaknak a kamatokat ? Senki, mert az áramukra nem lenne szükség, mindenki magának megtermelné, ami neki kell.
Ilyenről pedig szó se essék, mert akkor ezen metélt kiválasztottaknak kisebb lesz a profitjuk !

pandava 2013.12.21. 17:45:37

@Martinicske: "Viszont ha a vidéki településeket járom ezeket a dolgokat a legtöbb helyen nem látom megvalósulni, így érthető ha nincs napelemmel beborítva a tetők többsége."

Ez logikus gondolkodást tükröz. Kár hogy az emberek egy része, illetve a közvéleményt formálni igyekvők mér kevésbé ilyenek. Látod mennyien csépelik a szájukat valami állami napelem programért.

Látod, bélabá, -akit lassan kinevezhetnénk a blog bolondjának:)- sem látja át logikádat.

pandava 2013.12.21. 17:51:42

@bélaybéla: na barátoskám! Azt gondolom eddig elegendő teret adtam itt neked, hogy kitartóan bizonyítsd műveletlenségedet. Ez a zsidó bankározás nekem már sok. Szerintem elég sok olyan fórum van, ahol kedvedre kifejtheted, hogy a körülmetéltek társasága mi mindenért felelős. Ez nem az hely. Mostantól kedvem szerint moderállak vagy kitiltalak, szó nélkül.

Gratulálok, az első ilyen ember vagy e blog életében.

pandava 2013.12.30. 11:01:29

@molnibalage: nagyon gáz szegény ember. Kb. 8 alkalommal kellett moderálnom őt, 3 felhasználónéven. Egyet csak azért regisztrált, hogy ide beírhasson, a másik nevével viszont vagy 1000 kommentje van.

Az ilyet már csak szánni lehet.

Gábor Fazekas 2013.12.31. 10:29:20

@pandava:
Á, pedig végre elkezdett izgi dolgokról írni. :D
A legtöbb "racionális rasszistát" és egyéb összeesküvés-elméletgyártót nagy érdeklődéssel szoktam olvasni. Megérteni egy ilyen torz gondolatmenetét/elmét egy igen kifinomult formája a politikai önfejlesztésnek, pláne hogy a rágalmazottak kultúrájáról is sokévnyi saját tapasztalat áll rendelkezésemre. Az, hogy szembemegy egyszerű műszaki tanokkal, nem elemezhető, csak téves, de hogy milyen szubjektív nézőpontokat kreál valaki és milyen módon ragaszkodik azokhoz, azzal már sokmindent lehet kezdeni.
Hogy maradjunk a megújulóknál, egy másik fórumon olyan példányra akadtam, aki összehozta, hogy az E.On gátolja Paks bővítését. Mert hogy szerinte amióta áramtőzsde van, azóta 3,5 (bezony, három és fél) forint az importáram, de hiába, mert a németektől jön, az MVM után meg újra németek adják el szegény kifosztott népnek 12-szeres áron, csak E.On Hungária néven. Azonban ezt csak addig tehetik, amíg német import van, tehát ezért kell Paks, mert akkor nem lesz import, nem lesz 12-szeres ár. Meg odakeverte még, hogy azt is ők akadályozzák meg, hogy tárolhassuk a csúcsszeles-csúcsnapos ingyen megújulóáramot, és hogy a tőzsdén is akkor volt a legolcsóbb az áram, amikor az anyaországi főnökeik nem voltak hajlandók visszafogni ingyenáram idején a hagyományos erőműveket, ezért a lengyelek kapták az ingyenáramot, így mi meg mellékesen a környék legolcsóbb áramát, a bősi vízerőműét megkaphattuk. És persze ki nem maradhatott a rendszerhasználati díjak nem rendeltetésszerű használata, kiszivattyúzása sem, az örök fűszer faji útra tereléssel. Most őszintén, hát nem aranyos? Kissé labilisnak érzem Kirchoff bácsit és a tőzsde fogalmát, de amúgy szépen összecseng az egész, nem? :D
Bár számomra már kissé sablonos. Meg van rá a jól bevált definícióm: fát ültet magának, hogy ne is lássa tőle az erdőt. Újabban inkább statisztikába rendezem őket, hogy tudjam hogyan lehet nyerni a következő választáson, vagy hogy milyen típusú civil szervezet tud beborítani egy erőműberuházást. No sebaj, legalább kevesebbet kell átgörgőznöm itt.

pandava 2014.01.01. 21:38:31

@Gábor Fazekas: Na, szerintem egy átlagos, ahogy írod: "racionális rasszista" és egyéb összeesküvés-elméletgyártó még nem torz elme, vagy hasonló csúnyaság. Jónéhány ilyen "alternatív-valóság" teljesen jól, és hihetően van felépítve, az általuk kínált egyszerű, könnyen befogadható "így működik a világ" magarázat sokaknak vonzó lehet.

Régen az égiekben hittünk. Ma a háttérhatalomban:D

Gábor Fazekas 2014.01.03. 14:58:07

@pandava:
Bizonyos szempontból meg a tényleges valóság a legegyszerűbb. Hosszú távon, mert univerzális módszerekre épül, amik ismerése megkönnyíti és kiszámíthatóbbá teszi az egész életet. Amiben egyszerűbbek az alternatívák, az a megszokás. Őseink is [valami]-ztek, könnyű utánozni őket ész nélkül. Ez az a pont, amikor az emberiség megáll a fejlődésben, az egyén pedig önként kiszolgáltatja magát a világ zord körülményeinek és úton-útfélen meglepődik, csalódik.
Pedig ösztönös igénye az embernek az előrelépés. Tanulás, gazdagodás, családalapítás. Nem ma kezdődött az alternatívákra alapozott szembenállás, az eltelt idő több mint elég bizonyosság, hogy a modellel nem lehet semmire sem jutni. Aki előre akar jutni, annak új után kell nézni. Aki görcsösen ragaszkodik a régi szólamokhoz, sutba vágja saját fejlődésének egyik lehetőségét. Jólvan, nem kötelező lejönni a fáról, a papucsállatka is boldog egysejtűként, csak ő nem csodálkozik, ha az ember a medencéje algátlanításával papucsállatka-armageddont is okoz.
Egy papucsállatka hőbörgése viszont komolyan sérült öntudatot jelez. q.e.d.
Sokan ma is hisznek az égiekben, de hál'istennek a többségük azért két fohász között orvoshoz is elmegy mindenképp, ha valami nyavalyából ki akar gyógyulni. ;)

marikaneni 2014.01.03. 20:08:13

@Gábor Fazekas: "de hál'istennek a többségük azért két fohász között orvoshoz is elmegy mindenképp, ha valami nyavalyából ki akar gyógyulni. ;) "
Ezt a "de hál'istennek"-es mondatot ugyanolyan joggal meg is lehet ma már fordítani, méghozzá tudományosan is igazoltan :
A többségük azért két orvos közt elmormol egy fohászt is, ha valami nyavalyából ki akar gyógyulni.

Gábor Fazekas 2014.01.04. 02:38:17

@marikaneni:
Nem tudok olyan statisztikáról, ami hosszabb távú trendet mutatna ebben. Egészségügyi rémhíreket meg hallottam én minden korból. Ettől függetlenül elmés mondatfordulat. :)

marikaneni 2014.01.04. 19:08:55

@Gábor Fazekas: . "Angliában egy szakértői becslés szerint a felírt gyógyszerek ötöde kizárólag a beléjük vetett bizalom révén fejtik ki jótékony hatásukat. Semmi meglepő nem lenne abban, ha az imádságban kért szentek, nem beszélve magáról a Teremtőről, legalább olyan erős placebóként működnének, mint egy levél értéktelen keményítőport tartalmazó pirula vagy a tudomány álláspontja szerint saját hatás nélküli homeopátiás szerek."
index.hu/tudomany/2013/06/02/jezus_haver_meggyogyit/

Gábor Fazekas 2014.01.05. 03:39:12

@marikaneni:
Bocsánat, nem fogalmaztam az előbb egyértelműen. Arra nem látok hosszabb távú trendet, hogy ma MÁR az orvoshoz járás több imádságot indokol, mint régen. Ahogy írtad: "ugyanolyan joggal meg is lehet ma már fordítani". Bár nem a placebó hatásra gondoltam. Viszont annál se valami könnyű a dolgunk, feltételezem azért lett ebből hír, mert ilyen jellegű felmérés se volt túl sok, pláne nem valami kronológia felállítására alkalmas sorozat.

pandava 2014.01.05. 18:22:36

@Gábor Fazekas: "Bizonyos szempontból meg a tényleges valóság a legegyszerűbb. Hosszú távon, mert univerzális módszerekre épül, amik ismerése megkönnyíti és kiszámíthatóbbá teszi az egész életet. Amiben egyszerűbbek az alternatívák, az a megszokás. " nem hiszem.

Ez a természeti népekre igaz, ahol a természet törvényei szabják meg az emberek mindennapjait.

A miénket is korlátozza, de nem ez szabja meg alapvetően. Mi a magunk alkotta világban élünk, mindennapjainkat az embertársainkkal kialakított viszony szabja meg (pl. kirúg-e a főnök), amely szubjektív ás változó. Egyes politikához közel álló cégeknél pl 4 évente teljes tér és dimenzióváltás történhet:D Ami eddig jó vot, utána már totál rossz.:)

marikaneni 2014.01.05. 21:16:14

@Gábor Fazekas:
Régen ez nem vált ketté, mint manapság.
Fel sem merült egy középkori betegben és orvosban, hogy mérlegelje, mennyire indokolt vagy nem az imádság. Az orvos is tudta, hogy "medicus curat natura sanat", és itt a "natura" alatt , mögött közvetve vagy közvetlenül az Istent gondolták el.
Ez az egység kezd visszatérni újólag, amikor felismerik a hit, a csodás gyógyulások révén ennek létjogosultságát.

Gábor Fazekas 2014.01.06. 13:30:24

@pandava:
Na várj. Ezek szerint ennyi embernek egy rugóra jár az agya, ennyien élik ugyanazt az életet, hogy ugyanazt a baromságot alkotják maguknak? Nem furcsa ez egy kissé? Ha valaki venné a fáradtságot, és a kirúgása mögé nézne rendesen, annyi mindent találhatna, amit okolhatna. Mégis a többség mindig ahhoz a néhány trendi jelszóhoz nyúl. Vagy tévedek? Jó persze, az egyszerű, könnyen befogadható magyarázat a menő, mert kényelmes, nem kell újat kitalálni, kéznél van. Nem ez a megszokás?
Az elégedetlenség pillanatnyi forrása hosszú távon irreleváns, mindenki mindig elégedetlen valamiért. Lényeges viszont az űr betöltésére alkalmazott sablon forrása. Annak is származnia kell valahonnan, és ha az nem szájhagyomány, akkor be kéne látnunk, hogy igazuk van a racionális rasszistáknak, és akkor ez egy értelmetlen beszélgetés. ;)

pandava 2014.01.06. 16:52:07

@Gábor Fazekas: szerintem nem értesz. Pl. számos olyan munkahelyet tudok, ahol a munka, a megrendelés megléte nem függ a munkavégzés színvonalától (pl. egészségügy) . Itt a főnök nem azért szeret(het) téged mert marha jól végzed a dolgod, hanem mert marha jól alkalmazkodsz hozzá. Hiába vagy te ász a szakmába, kib*sz a picsába mert beszólsz neki, hogy szakmailag nem korrekt. Egy kolléga meg totál dilettáns, de nyal a főnöknek, ezért ő a kedvenc, a legjobb munkaerő.

Erre utaltam, hogy nem a valóság (pl. egy szakma) ismerete visz előre, hanem a helyezkedni, a nyalni tudás.

Egy társadalomban mennél igazabb ez, annál több energia megy el ilyenre produktív munkavégzés helyett, azaz így válik egy ország sikertelenné.

pandava 2014.01.06. 17:11:14

@marikaneni: azért ne vidd túlzásba a szenteskedést.
Akik betegek és imádkoznak azok azért teszik, mert tehetetlennek és sokszor reménytelennek érzik helyzetüket, és még kétségbe is vannak esve. A hit sokat segít. A hit egy gondoskodó teremtőben, aki segít ha baj, van megnyugtató. Nem kell más, csak hinni, meg egy pár ima. Olyan ez mint a patikus. Odaadom az ötezret, kapom a gyógyszert. Elmondok 5 miatyánkot, kapom a gyógyulást. Istent zsibvásári kufárnak nézik, aki ad valamit, valamiért.

Az igazi hit nem ilyen. Ahhoz fel kell nőni, sajnos az nem adatik meg bárkinek.

Gábor Fazekas 2014.01.07. 07:40:35

@pandava:
Jólvan, most már értem, de te sem értettél akkor előtte. Azt a bekezdést nem általánosságban írtam, hanem még az összeesküvés-elméletekre. Arra nem igazán passzol a példád.
Egyébként az utolsó mondattal egyet értek, de az előtte lévőt nem tudom mennyire szó szerint vegyem. Mert akkor az nem igaz. A legostobább, kedvenctartó főnök is fejéhez kap (vagy a körmére koppint az ő főnöke), ha a legjobb szakembere belengeti, hogy inkább lelép jobb fizetésért. Egy ilyen blöffhöz nem kell túl nagy helyezkedés, de be fog jönni. Talán nem is blöff.
Aztán ha az illető le akarja fedezni magát, legyen úgy jó szakember, hogy közben kerüli a közvetlen felelősséget. Ugyanúgy meg fogja kapni a pánikszerű fizetésemeléseket. Ez már nevezhető helyezkedésnek, de nyalásnak nem.
Ilyen módszerekhez kell a szakmád, meg némi emberismeret. Egy régi vágású szakember persze az utóbbit nem tartja mérnöki vonásnak, de én nem vagyok a szakbarbárság híve. És szerintem te is azért tudsz blogot írni, mert nem vagy szakbarbár. Gondolom nem is bánod. Ezen kívül különös gondolatnak tartom, hogy az emberismeret ne lenne valóság. Képtelenég lenne nélküle társadalmilag elfogadottá tenni a mérnöki tevékenységet.

pandava 2014.01.08. 16:44:45

@Gábor Fazekas: "A legostobább, kedvenctartó főnök is fejéhez kap (vagy a körmére koppint az ő főnöke), ha a legjobb szakembere belengeti, hogy inkább lelép jobb fizetésért."

Ez lehet, de a dolgozók elsöprő többsége nem a legjobb szakember, vagy munkaerő. Csak simán jó, ahogy sokan mások is. Őérte is kapja a koppintást a főnök?

Én nem vagy szakbarbár, csak simám barbár:D

Gábor Fazekas 2014.01.08. 19:25:19

@pandava:
Persze, én hoz kaja, asszony rak tűz, ungabunga!
És hogy hol van a koppintás-threshold, azt nem tudom, meg osztályozni is kéne a koppintásokat körmök száma és elszíneződés mértéke, árnyalata szerint, meg... Szóval nem húznék én éles határt ezekre, szerencsére/sajnos nem bináris a helyzet. :)

pandava 2014.01.10. 14:13:39

@Gábor Fazekas: nem én hoz kaja, hanem asszony hoz sör!:D

pandava 2014.01.10. 14:17:41

@pandava: na de elég és bocsánat a hímsovinizmusért! Elvétve azért lehet nő olvasója is e blognak.

Gábor Fazekas 2014.01.15. 11:40:49

@pandava:
Persze nyilván írásban, pár komment alapján annyira nem jön át, hogy mi ezt nem gondoljuk komolyan. Hölgyek, akik személyesen ismernek, természetesen tudják mennyire tisztelem a nőket. Illetve készséggel emlékezteti erre őket a nadrágszíjam. :D
Na viccet félretéve, közelít az ihleted az új orosz szerződéssel? Részemről nem is tudom miért lepődtem meg a tegnapi híreken. Botor dolog, várható volt ez az eljárás...

Safi74 2014.06.26. 12:37:37

Úgy látom, hogy egy kicsit megállt a kezdeti lendület a napelemmel kapcsolatban, pedig a témának több mint érdekesnek kellene lennie. 6 hónapja kezdtem el megújuló energiák irányába terelgetni a vállalkozásomat, és a következőket találtam: 2,88kw-os rendszert br. 1,270,000 ft-ért tudok kínálni, szereléssel együtt, és olyan hitellehetőséggel amelyben a törlesztőrészlet havi összege megegyezhet a jelenlegi áramszámla összegével. Sajnos az elmúlt évek történései miatt a hitel szótól mindenkit a rémület és az undor fog el, no de sebaj lesz ez még így se. Jó agyalást mindenkinek.

beaver81 2015.05.07. 08:42:35

A magyar ember szeret megtérülésekben gondolkodni.
Miért csak a napelemmel kapcsolatban gondolkodnak az emberek megtérülésen és pl. azon nem gondolkodnak, hogy hőszigeteljük-e a házunkat vagy sem? Mikor térül meg a Porotherm 38-as tégla a Porotherm 30-assal szemben?
Nem lennék meglepődve, ha szintén ~ 10 éves megtérülés jönne ki, mint ahogy a napelemek esetén is.

Azt sem kérdezik meg az emberek, hogy mikor térül meg az otthoni kiskertes zöldségtermelés ahhoz képest, ha bemennénk a boltba és megvennénk, beleszámolva a munkaidőt, vizet, eszközöket amik ehhez kellenek. Egyszerűen csak csinálják az emberek, mert önellátóak szeretnének lenni egy bizonyos fokon, minél kevesebb cégtől/hivataltól függeni. Én kiszámoltam: Nem éri meg, de a krumpli ára akármikor felmehet ad abszurdum a háromszorosára, de az én kertemben továbbra is ugyanannyiért terem meg.

Magas a villanyszámla/gázszámla? Gondolom igen.
Tegye fel mindenki magának a következő kérdéseket: Mit tettem annak érdekében, hogy segítsek magamon? Mit tettem annak érdekében, hogy független, szabad ember legyek és ne legyen kiszolgáltatva senkinek (vagy minél kevesebb cégnek).

Ha erre az a válasz, hogy "jah, semmit" vagy, hogy "majd az aktuális kormány megoldja", akkor el kell szomorítsam: a szocializmus óta eltelt 30 év, senki nem fog rajtad segíteni, csak te magad.

Minél jobban rá vagy utalva másokra, annál kisebb a szabadságfokod.

Ne függj (annyira) az áramszolgáltatótól, gázszolgáltatótól ha van rá technikai és anyagi lehetőséged. Légy szabad, független ember.

Ennek első - és legolcsóbb és legmegtérülőbb - lépése az áram-önellátás (napelemes háztartási kiserőmű telepítése). Ha elég nagy a tető, akkor áramról a fűtés is teljesen vagy részben megoldható (levegő-víz hőszivattyúval, légkondicionálóval), illetve a meglegvíz termelés is. Ekkor a napelem már hőt is termel. Ehhez persze markánsabb befektetés kell, de mennyi ennek a megtérülése? Ugyanannyi.

Ha le akarja cserélni az 5 éves kocsiját egy újabbra, akkor telepítsen napelemet és az az által megtakarított pénzt fektesse be valamibe, majd abból vegyen kocsit. Egy napelem képes 30 év alatt 2 kocsi árát termelni az önmegtérülésen túl. Úgy is mondhatnám, hogy a napocska ad nekem 10 évente kocsit.

Amikor zsörtölődnek a szomszédok, hogy "megint felment a gáz ára meg az áram ára" annyit válaszoljon: "Nem érint. Én megtettem mindent amit tudtam. És Ön?"

Nem vagyok napelem telepítő/kereskedő, csak egy egyszerű ember aki megpróbálja kihasználni a lehetőségeit becsületesen és legálisan, ésszerűen.

pandava 2015.05.10. 18:23:46

@beaver81: Nos, alapvetően másként gondolom. Én magam számos szolgáltatást vásárolok, amelynek egy része vezetéken keresztül jut el hozzám. Gáz, víz, (szennyvíz), villany, net, kábeltévé, stb. Most őszintén, nekem boldogabbnak kellene lennem ha valamelyiket kiváltom? Ha csökkentem egy szolgáltatótól való függőségemet?

Milyen függőséget, amúgy? Nem érzem magam függő viszonyban, nem alázkodok meg, ha valamelyik szolgáltatásban minőségi problémát fedezek fel anyázok és felháborodva reklamálok, hogy hogy képzelik. A rezsicsökkentés fényében pedig egyértelműen látszik, hogy a közműszolgáltatók árai jelentős mértékben népakarat (na jó, a populista politikai széljárás) alá vannak vetve.

A leginkább költség hatékony, de mégis legnagyobb fenntarthatósági hasznot hajtó megoldásokat minimum nemzetgazdásági szinten kellene vizsgálni, semmiképp nem a háztartások szintjén. Valószínű a kettő üti is egymást.

beaver81 2015.05.10. 19:36:53

@pandava: Megértem a te álláspontodat is, és nem akarok senkit sem meggyőzni az igazamról, csak mutattam egy másik szemszöget.

Amit írsz ("ha nem tetszik továbbállok a másik szolgáltatóhoz") az igaz egy végtelen szabad piac esetén. Valójában viszont jóléti szolgáltatásoknál (TV, internet) 2-3 szolgáltató között lehet ugrálni, muszály-szolgáltatások esetén (víz, áram, gáz, stb) régiónként tipikusan egy szolgáltatóból lehet választani (az, hogy egy másik cég újraértékesített szolgáltatást kínál-e az majdnem mindegy, mert a csövek, vezetékek egy cég vagy hivatal tulajdonában vannak). Az 1-ből való választás nekem messze van a "szabadságtól" = "azt csinálok amit akarok".
Pl.: Áram esetén az EON megköti egy csomó helyen a szerződésben, hogy "ezt nem csinálhatod", "azt nem kötheted rá", "úgy nem lehet, csak emígy, ahogy mi akarjuk". Van szabad döntésem? Nem nagyon.
Konkrét példa: H/Geo tarifára áramváltót nem lehet rákötni 63A alatt, csak felette (felette értelmetlen), mert ők így akarják. Stb.
Egy TV csatornánál azt kell nézned, amit ők akarnak, hogy te nézzed, de főleg: akkor amikor ők akarják. Két választásod van: Vagy alkalmazkodsz és akkor nézed meg a kedvenc műsorod amikor adják, tehát az van amit ők akarnak, vagy veszek egy DVR/Videómagó bármilyen műsorrögzítőt és akkor nézed meg az adott műsort amikor te akarod. Ezzel megnőtt az "azt csinálok amit akarok"-fokod. Nem nagyon, csak egy picit.

Miért fizessek életem végéig azért, amit egyszeri beruházással magam előállítok magamnak ? És ezáltal 2035-ben és 2015-ös áron van áramom.
Független vagyok az áram mások által kitalált árától.
Nézz utána mennyi volt az áram áram és reálértéke 10 évvel, 20 évvel ezelőtt. Elárulom: A közüzemi szolgáltatások díja megközelítőleg 10 évente duplázódik.
Mit kaptam a dupla árért? Jobb szolgáltatást? Dehogy, legfőképpen semmit.

Rezsicsökkentéssel kapcsolatban annyit mondanék, hogy az egy politikai döntés, nem áll mögötte komoly gazdasági érv és ezt a rezsicsökkentést valahol máshol kifizetem, csak úgy, hogy a többség ne érezze.
Erre gondolok:
- Mennyi volt a telefonadó rezsicsökkentés előtt? 0 Ft.
- Mennyi volt a deviza árfolyam, és mennyire volt stabil rezsicsökkentés előtt?

De hogy témánál maradjunk: A rezsicsökkentés áram esetén csak az A1 egyetemes tarifát érintette, ha jól tudom, nem érintette se a vezérelt áramot, se a H-tarifát. Azoknál a szolgáltatási termékeknél ugyanúgy lehet árat növelni. Nőtt a H tarifa és vezérelt áram ára a rezsicsökkentés óta? Persze, ugyanannyit mint eddig.

A napelemet így is felfoghatjuk, főleg a Questor botrány után:
"Tetszene tudni nekem olyan befektetési formát mondani 2-5 mFt pénzeszközre, ami 10 évre minden évben 9% alapkamatot hoz, plusz az erre épülő kb. 2%-os kamatos kamat? Elvárás még, hogy ez deviza árfolyam független legyen, tőke és hozamgarantált. A tőkegaranciát materiálisan bizonyítható módon kérem: Tessék megmutatni nekem az aranytömböket, hogy mind megvan-e és minden hónapban megvan 10 évig, sőt 20-30."

Ha egy befektetés tanácsadó vagy bank tud ilyen mondani, akkor nem kell napelemet venni. Csakhogy ilyen nincs szerintem.

Milyen függőségről beszélek? Pl. árfüggőségről. Az áramot egy adott áron kaptam és kapom a szolgáltatótól és ha nem tetszik nincs tárgyalás, az a tárgyalás, hogy nem kérem és nem lesz áramom. Nem hinném, hogy egyenlő felek vagyunk a szolgáltatóval. Akkor lennénk egyenlőek, ha odamennék, hogy "Csókolom, rendben van minden, átolvastam a szerződést, de a 2/13-as ponttal nem értek egyet, azt vegyük ki, vagy módosítsuk". Na ilyen biztosan nem lehet megtenni egy szolgáltatóval.

Amíg nincs jogosítványom arra, hogy nemzetgazdasági szinten beleszóljak a dolgokba, addig azon a szinten hozok döntést, amire van felhatalmazásom: A saját háztartásom szintjén.

De, le tudsz beszélni az elveimről, ehhez viszont nem rezsicsökkentés kell, hanem rezsinullázás :)
Rendben is lenne, pl. minden hónapban befizetek egy összeget a nyugdíjamra, nem is kérek államit, de cserébe ne is kötelezzenek arra, hogy állami nyugdíjalapba akár egy fillért is beadjak.
A gond persze az, hogy nekem akár tetszik, akár nem: társadalomban kell élnem.

pandava 2015.05.10. 19:51:01

@beaver81: "Miért fizessek életem végéig azért, amit egyszeri beruházással magam előállítok magamnak ? És ezáltal 2035-ben és 2015-ös áron van áramom.
Független vagyok az áram mások által kitalált árától. "

De ez nem igaz. A nyári hónapok napos napjain annyi áramod van hogy nem tudsz vele mit tenni, éjszaka, és télen meg eljátszod a paleolit kor barlanglakóinak életét.:)

beaver81 2015.05.10. 20:12:52

De bizony igaz, 1997 évi villamosenergia értékesítésről szóló törvény.

Konyhanyelven:
A felesleges nyári áramot átveszi a szolgáltató és változatlan áron télen visszaveszem, éves szaldós elszámolás esetén természetesen.

Ez 20 éve így van.
Úgy is mondhatjuk, hogy az áramszolgáltató innentől kezdve nem áramot szolgáltat nekem, hanem nagy akkumulátort. Ezt az akkumulátort megvásárolhatom magamnak és tárolhatom otthon a pincében is, de igénybe vehetem az övékét is.

Ez viszont az én döntésem, és nem a szolgáltatóé.

Amit te mondasz az igaz, de inkább hőenergiára (napkollektor), a nyári hőt biztosan nem lehet semmilyen módon eltárolni télig, mert van veszteség.
Erre mondjuk már létezik megoldás, van rá kereskedelmi termék (HeatCell-nek hívják, ha jól emlékszem), de EU-ban még nem lehet kapni, csak az USA-ban. Nem vagyok vegyész, de valami folyékony/szilárd halmazállapot váltás megy végbe, amibe hőt kell fektetni, és valami 58%-al tárol hatékonyabban hőt, mint a víz. Persze sok ilyen folyékony anyag van.
De ettől még igazad van abban, hogy hőt nem lehet elrakni télire mint a befőttöt.

Amúgy egy másik érdekes nézőpont: Az áram és a hő egyedül az a két világkereskedelmi áru, amit lehetetlen tárolni, folyamatos mozgásban van.

De nem is akarok, mert itt is nem is ez a topic-téma, hanem az áram (meg szerintem még a villamos-önellátás).

pandava 2015.05.12. 19:49:07

@beaver81: Szóval neked azt jelenti a függetlenedés, hogy a nyári túltermelésed rásózod a szolgáltatóra, tárolja el ő neked decemberig, akkor pedig adja vissza kívánságod szerinti időben és mennyiségben, de mindezt úgy, hogy te ezért egy forintot nem vagy hajlandó fizetni, se hálózathasználati díjat, se tarolási díjat se semmit, mert „törvény”.

Ebből az látszik, hogy a megújulók mennyire kivételes helyzetbe vannak hozva minden más termelési forrás felett, másrészt meg, hogy a törvényed csak addig marad a jelenlegi módon, amíg a teljes villamosenergia-rendszer méretéhez képest kevés az ilyen hozzád hasonló „független” termelő.

Különben csődbe megy az áramszolgáltató, lerohad a rendszer, aztán téli estéken közös gyertyafénynél vitatkozhat a vén atom-mókus meg a zöld-hippi, hogy húúú de nekem van igazam.:)

beaver81 2015.05.12. 22:02:16

@pandava:
Pontosan, ugyanis a világ (nem Magyarország, mert a Föld ezen fejletlen részét nem tekintem gondolkodásmódbeli alapnak) affelé megy, hogy 2020 környékén grid lesz. Azaz intelligens-terhelés elosztott rendszerek az áramszolgáltatásban is. A telekommunikációban ez már 10 éve így működik.

A hagyományos villamos termelőknek két választása van: Vagy kimarad, vagy lemarad.
Magyarország villamoshálózata nem alkalmas arra, hogy 2x-es terhelést elbírjon és arra sem, hogy minden ház teteje színig legyen napelemmel.

Az áramszolgáltatónak globális szinten jó az, ha nem kell a gerinchálózatot fejlesztenie, mert van lokális betáp. Ezt több százmilliós mértékben kell érteni. Ha a szomszéd áramigényét technikailag egy adott időpontban egy HMKE állja, az nem rossz a szolgáltatónak, sőt. Az a rossz, ha ez kontrollálatlanul történik, de ez a világban sehol nem kontrollálatlan.
Az MVM jelenleg is irányítja a teljesítményt 5-10 termelővel és több millió fogyasztóval, ezután 500.000 termelővel és ugyanannyi fogyasztóval. Nincs ezzel semmi gond.

Magyarország a világ többi részéhez képest 10 évvel le van maradva.

Én egy amerikai cégnél dolgozom. Az összes kinti kollegának van napeleme, annak ellenére, hogy amerikában az áram ára kb. harmada az itteninek és a hitelkamat 0.5%. Ennek ellenére józan gondolkodás alapján is úgy döntenek családi házasok, hogy legyen napelem. Itt a világ végén persze még ott járunk, hogy megéri-e. Persze, nyilván, ez nem kérdés. A kérdés csak az, hogy milyen éghajlaton és besugárzással mennyire. Magyarország ilyen szempontból jó helyzetben van.

Az áramszolgáltató nem fog csődbe menni, előtte majd lesz még egy pár rezsinövelés :)

Magyaroszágon a hozzád hasonlóak miatt arról kell beszélni, hogy megéri vagy nem éri meg.
Ha neked nincs rá technikai lehetőséged: Kit érdekel. A hozzászólásom eredetileg is azzal kezdődött, hogy "ha van rá lehetősége", pl. olyan a tető, van családi ház és nem panelben él, stb...
Ha nincs rá lehetőség, mert mondjuk társasház, vagy agyonszandalt tető van, vagy nem jó a tájolás, akkor tárgytalan a kérdés. Technikailag egyébként 2015 óta erre is van megoldás, az ilyen adottságú telepítési helyek is tudjanak "boldogulni".

Véletlen az, hogy Austinban (Texas, USA) minden második házon van napelem?
Véletlen az, hogy Németországban nemhogy ajánlott, de építési engedélyt sem kap olyan ingatlan, amelyre nincs legalább vagy napelem, vagy hővisszanyerős szellőztető vagy napkollektor tervezve?

Itt a nagy gondolkodásbeli eltérés, ami miatt ebből az országból soha semmi nem lesz. Nem azt kell keresni, hogy "mit miért nem lehet", vagy "mit miért nem kell", hanem azt, hogy "mit hogy lehet".

Én pl. ingatlant cseréltem azért, hogy lehessen napelemem, mert a jövő az, hogy ami ingyen jön, azt kihasználjam, hogy éljek a lehetőségeimmel.

Végezetül, és ezzel zárom a velem való vitatkozást: Nem akartalak meggyőzni sem téged, sem senki az igazamról, látom merre megy a fejlett nyugati világ. Soha nem érdekelt a magyar átlag gondolkodás, nem is fog, nem a magyar átlag számomra a viszonyítási alap.
Nekem lesz napelemem, neked nem, és csak magadnak köszönheted, mert felhívtam a figyelmed a lehetőségre, hogy segíthetsz magadon. Aki bután gondolkodik azzal nem tudok és nem is akarok mit kezdeni.
És szeretném ha itt mindenkinek nagyon jó lenne, mert magyar vagyok és szeretem a hazámat, de ha valaki a segítségre támadással válaszol arra azt mondom: akkor maradjon magának, de ne várja hogy segítsek rajta (se adóval se sehogy).

Próbáltam neked segíteni, nem tudok, több időm nincs erre.

Szép életet.

beaver81 2015.05.12. 22:26:58

Borzasztó egyszerű egyébként az oka amiért írtál: Irígy vagy. Nem lehet ilyened és irígy vagy arra akinek lehet. Magyar mentalitás. Nem azon gondolkodsz, hogy "hmm, lehet igaza van, lehet nekem is ezt kéne, hogyan lehetne?. Hmm.. megkérdezem hogy akkor az házamra mit tanácsol, hogy jó legyen nekem? Hátha segít."
Nem, dehogy, Odamondom neki a negatív véleményem, hogy így a rezsicsökkentés, meg úgy a "te vagy a hülye zöld mókus", meg "gyertafény".

Hagyjál már.

A kollegáimnak (külföldiek) együtt okoskodtuk, hogy az ő házán hogyan lenne a legjobb. Megcsinálta, örül neki én meg örülök neki hogy neki legalább jó. Irígy vagyok rá? Dehogy vagyok, örülök hogy neki jó és azon gondolkodok, hogy én hogy tudom megcsinálni ugyanezt."
Nem a kormánnyal, nem veszekedéssel, hanem előremutató módon.
Nem számítok semmilyen hatalom segítségére, csak annyit kérek, hogy ne gátoljanak, a többit megoldom magamnak.

Úgy kell gondolkodni, hogy "A fene egye meg az EU-t, miért jó ott nekik, nekünk meg miért rossz? Na mi most különködünk, meg mi majd jól szembeszállunk, meg szabadságharc, meg rezsicsökkentés meg tudomisén még mi".

Nem az kéne, hogy megnézzük ők miben jobbak, mit gondolnak jól, és azt továbbgondoljuk (mert a magyarok okosak) és csináljunk azok alapján egy még jobbat?
(Ha már egyébként a magyarokon kívül ausztráliát, ázsiát, amerikát és eurpópát is beleértve mindenki napelemeket telepít)

Nem lehetne egy picit pozitívan gondolkodni? De most tényleg?

Szerinted nincs annyi eszem, hogy fel legyek készülve arra, hogy 10 év alatt megváltozzon Magyarországon a politikai széljárás? Nem 20 éves suhanc vagyok, megéltem itt már pár választást, még kisdobos is voltam.

Szóval hibrid inverterem lesz :) 10-20 napot áthidalok úgy, hogy az EON meg se látja, hogy termeltem, csak azt, hogy nincs fogyasztás. :P

Ebben az esetben viszont: Te fogsz gyertyafényben ülni egy viharban áramszünet esetén én meg nézem a TVben, hogy bemondják, hogy nálad nincs áram :) Nálam lesz.

pandava 2015.05.13. 16:40:16

@beaver81: Ohh, barátom, nem kell ilyen érzékenynek lenni.

Ne haragudj, nekem nincs napelem komplexusom.:) Én annyit állítottam mindig is, hogy a számos lehetőség rangsorában, amelyek használatával egyszerre tudunk tenni mind a környezetünkért, mind a pénztárcánként - a napelem elég hátul bicegett eddig is, és jelenleg is. Következésképp csak akkor költeném ilyenre a pénzem, ha már minden mást megtettem.

Ha a napelem 10-szer olcsóbb lesz, lehet már az első helyre kerülne, és mind magamnak, mind másoknak ezt ajánlanám elsősorban. Ma azonban nem így van.

Ha te ilyen nagy szerelmese vagy a napelemnek, nosza rajta, vegyél párat. Az állam a támogató jogrendszer kidolgozásával támogat téged. Az áramszolgáltató ingyen és bérmentve kvázi aksit biztosít neked.
Azonban még mielőtt ilyen aksis hibrid inverterre költenéd millióidat, javaslom kérdezd meg az asszonyt, hátha tud mondani valamit amire a családnak nagyobb szüksége van. (mert érted, értem én hogy fontos dolog a tv-nézés, de talán ennyi pénzt nem ér meg, hogy akkor is tévézhess amikor én nem:D) (magas labda volt, nem tudtam kihagyni:D)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2015.05.20. 09:37:52

@beaver81: Az első mondattal kb. le is írtad magad...

Ne küldj levelet 2015.10.02. 22:17:42

Egyszerű a dolog. Ha Németországban laknék és lehetőségem lenne rá, mint az őrült telepíteném a napelemet a házamra. Mert ott a többi fogyasztó támogatja a beruházást azzal, hogy mesterségesen magasan tartják az áram árát. Most 1kW-os rendszert ki lehet hozni 600 ezer forintból, az termel évente 1000 kWh áramot. Ezért itt fizetünk 38 ezret, németek meg 70 ezret. (a számok kerekítve)
Lehet számolgatni, de ha olyannyira megérné a rendszer, a befektetők tennék bele a pénzüket, mint a bolond. De itthon csak akkor tesz bele valaki pénzt, ha rózsaszín felhőkben úszó zöld, vagy kap rá állami pénzt.
süti beállítások módosítása