Miért fektetnek szegény, fejlődő országok megújuló energiaforrásokba? Mert megfizetjük!
2012. november 01. írta: pandava

Miért fektetnek szegény, fejlődő országok megújuló energiaforrásokba? Mert megfizetjük!

Az 1997-es Kiotói Egyezmény kapcsán háromféle piaci mechanizmust dolgoztak ki a szén dioxid kibocsátás csökkentés érdekében:

  • Együttes végrehajtás  ( Joint Implementation, JI )
  • Tiszta fejlesztési mechanizmus  ( Clean Development Mechanism, CDM )
  • Kibocsátási jogok kereskedelme  ( Emissions Trading ).

Az Együttes végrehajtás keretén belül az a fejlett országok nem csak saját határaikon belüli intézkedésekkel, hanem más, szintén fejlett országbéli beruházással is tudják üvegház-gáz kibocsátásukat csökkenteni. Például Németország azzal csökkenteni kibocsátását, hogy Magyarországon pl. szélerőművet épít. 

A Kibocsátási jogok kereskedelme keretében az aláíró országok minden jelentősebb kibocsátója számára egy kibocsátási kvóta került meghatározásra. Ha a kibocsátó vállalkozás a kvótánál kevesebb mennyiségű üvegház-gázt bocsát ki, a megmaradó "kibocsátás csökkentési egységet (CER)"* értékesítheti, eladhatja azon vállalkozásoknak, amelyek a kvótájuktól többet szándékoznak kibocsátani. Ezáltal minden vállalkozás pénzt kap azért, ha kibocsátását csökkenti. 

mongoliasolar.jpg

cdm.gifA Tiszta fejlesztési mechanizmusnak célja a fejlődő országok kibocsátásának csökkentése. Ezek jellemzően   szegény országok, amelyektől nem várhatók el drága kibocsátáscsökkentési beruházások, hiszen állampolgárainak jelentős része még ma is közművek, víz, áram nélkül, kevesebb mint napi 1 dollárból tengődik.  A mechanizmus működésé által a fejlődő ország beruházója amely pl. naperőművet épít szénerőmű helyett, az így megakadályozott szén-dioxid kibocsátásért "kibocsátás csökkentési egységet" kap, amelyet a világpiacon fejlett országok kibocsátóinak értékesíthet. Ezáltal a naperőmű  tulajdonosának bevétele van az értékesített villamos energiából, és ezen felül pénzt kap az eladott "kibocsátás csökkentési egységért".

Az alábbi prezentáció összefoglalja a tiszta fejlesztési mechanizmus által elért eredményeket:

  • A 2004-es indulástól számítva 1 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátás elkerülése
  • 120 ezer MW kapacitású megújulós erőművek felépítése
  • 215 milliárd dollár értékű beruházás

A 120 ezer MW döbbenetesen nagy szám, lévén Tiszta fejlesztési mechanizmus fő haszonélvezői a BIRC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) 2011-ben együttvéve 101 ezer MW megújuló kapacitással rendelkeztek.

Fontos látni, hogy a fejlődő ország megújulós termelői a szén-dioxid világpiaci árával arányos bevételhez jutnak. Ha a szén-dioxid világpiaci ára magas, a termelők nagy bevételre tesznek szert, ezáltal a megújulók állami támogatás nélkül is gazdaságossá válnak. A világgazdasági válság eredményeként a szén-dioxid ára történeti mélypontra esett és azóta sem emelkedett el onnan. Ez komoly bevételkiesést okoz a meglévő termelőknek, és igen komoly kihatással van a jövőre. Alacsony szén-dioxid ár mellett ugyanis a Tiszta fejlesztési mechanizmus egyszerűen nem ad elég ösztönzést új beruházások megvalósításához. A beruházások elmaradnak.

A szén-dioxid ára:
co2 price kicsi.pngNagyítás

*Egy kibocsátási egység 1 tonna szén-dioxidnak felel meg 
Forrás: wiki CDMhttp://europeanclimatepolicy.eu/?p=581

A bejegyzés trackback címe:

http://megujulok-maskent.blog.hu/api/trackback/id/tr294875104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.