"Németországban a megújulók több energiát termelnek, mint a ligniterőművek", "Idén 22000 MW új szélkapacitás került telepítésre világszerte" - gyakoriak az ilyen és ehhez hasonló szalagcímek mostanság. A hírek általában közlik, hogy ez és ez az új erőmű 400 000 ezer család energiafogyasztását képes fedezni, esetleg feltételezve, hogy az olvasó nem együgyű, megosztják a konkrét termelési értéket is. Pl. 43 millió KWh, vagy esetleg 0,5 TWh. Az új termelőegység kapacitásáról persze mindig értesülünk, 40 MW-os szélerőmű itt, 200 kW-os napelemes egység ott.
Amiről viszont nem nagyon tájékoztatják a nagyérdeműt, hogy hogyan aránylik a beépített kapacitás a megtermelt energia mennyiségéhez.
Ezért egy kis hiánypótló jelleggel az alábbi grafikon tartalmazza mindezt a nap-szélenergia viszonylatában 2001-től 2011-ig.
A 2011-es év adatai következzenek numerikusan is:
Napenergia beépített kapacitás: 69 371 MW
Napenergia villamosáram termelés: 55,7 TWh
Szélenergia beépített kapacitás: 239 485 MW
Szélenergia villamosáram termelés: 437,7 TWh
Ha elosztjuk a termelt áram mennyiségét a beépített kapacitással, megkapjuk az 1 000 MW beépített kapacitás által átlagosan megtermelt energia mennyiségét. Napenergia esetén ez 0,8 TWh/1 000 MW. Hogy ez sok-e vagy kevés? Magyarország éves fogyasztása 40 TWh/év, azaz cirka 40/0,8 = 50 000 MW teljesítményű naperőművel fedezhetnénk áramfogyasztásunkat, tisztán napenergiából. Ez elég nagy szám, hiszen a magyar termelés kb. 40%-át adó Paksi Atomerőmű "csupán" 2 000 MW-os.
A számok még megdöbbentőbbé válnak ha forintosítunk, illetve jobban mondva eurósítunk. Megújuló energiával foglalkozó honlapok általában örömtáncot járva kürtölik világgá egy-egy nagyobb létesítmény megvalósulását. E blog is foglalkozott már több ilyennel, de álljon példának egy most elkészült naperőmű: 16,1 MW teljesítményű és 50 millió dollárba, azaz 40 millió euróba került. A fentebb részletezett egyszerű számítás alapján hazánk ellátásához kb. 50 000 / 16,1 = 3 105 db ilyen kellene, mondhatni minden település mellé egy. És ez mennyibe is kerülne? 3 105 * 40 = 124,2 milliárd euróba!!! Több mint a magyar GDP!
De az érdekességeknek nincs vége:
Minden atomenergia ellenes érvelésben szerepel az atomerőművek nagy beruházási költsége, annak túllépése és az építési idejének kitolódása. A zöldek legjobb példája erre a Finnországban épülő, új fejlesztésű (European Pressurized Reactor, EPR), eddig sehol másutt fel nem épített prototípus. Elrettentésül a Greenpeace még ilyen szép számlálót is készített:
Gyakran hozzák összefüggésbe a korrupciót az atomenergiával -különösen nálunk-, nem tudom mennyi benne az igazság, de nem is ez a lényeg. A korrupciós veszteség legyen 1 milliárd euró, és tegyünk úgy mintha a Greenpeace becslése még túl konzervatív is lenne. Ne gondoljuk azt, hogy a második, a harmadik, a tizedik erőmű megépítése után a tapasztalatok alapján, olcsóbban és gyorsabban fel tudják építeni a következő erőművet. Tételezzük fel, hogy egy ilyen EPR erőmű most és mindörökké 7 milliárd euróba kerül. A teljesítménye 1 650 MW, az általa évente megtermelt energia mennyisége kb. 13 TWh.
Fentebb láttuk, a magyar fogyasztás megtermelő naperőművek összköltsége 124 milliárd euró. Ha ebből a pénzből atomerőművet építenénk, akkor 124 / 7 = 18 db EPR erőművet tudnánk felhúzni, amelynek éves termelése 18 * 13 = 234 TWh lenne, ami szintén co2 semleges, ráadásul több is, mint Magyarország teljes energiafelhasználása...