A megújuló energiaforrások mellett sokan állanak ki azt hangoztatva, hogy ez milyen sok zöld munkahelyet teremt, már csak ezért is megéri. Lehet találni sok statisztikát, hogy Európában hány 100 ezer személy dolgozik a megújuló szektorban, hogy ez milyen jó. Valóban? Aki már volt szélerőmű park vagy egy naperőmű közelében, felfigyelhetett egy dologra: kihalt. Sehol egy portás, egy biztonsági őr, késésben lévő, lábát gyorsan kapkodó dolgozó, erőmű előtt tágas-telt parkoló, buszjárat, stb. A megújulós erőművek közös ismertetőjegye, hogy szorgos kezű dolgozók nélkül működnek, teljesen automatikusan.
Ebből pedig mintha arra következtethetnénk, hogy a megújulós erőművek gyártásánál, kivitelezésénél van jelentős munkaerő-igény. Sajnos a sok-sok zöld szervezet és támogatóik ritkán közölnek tisztességes statisztikát erről. Kényelmesen összemossák az erőmű gyártás munkaerőigényét az üzemeltetésével, azt sugallva az olvasónak, hogy pl. sok száz szélerőmű beépítésével olyan sok zöld munkahely jön létre nálunk is, mint Németországban. De miért lenne így? A fejlesztés, gyártás nagy része nem itthon történik, mi a szélgépet csak megvesszük, felállítjuk, és hagyjuk működni. Néha persze szervizelni is kell, nyilván erre legjobb magával a gyártóval leszerződni.
Az USA Nevada államában létesülő megújulós beruházásokról érdekes cikk jelent meg a Nevada Journal-ban. A cikk lényege, hogy összeszámolta a megújulós beruházások által kapott állami támogatásokat és a működő erőművek által majdan foglalkoztatott dolgozók számát. Az eredmény lesújtó: 1,3 milliárd dollár (kb. 280 mrd Ft.) támogatás, 288 állandó munkahely. Azaz a megújuló ipar kb. 1000 millió Ft. támogatás árán képes 1 főnek munkát adni az erőmű élettartalma alatt.
Ki emlékszik még a felháborodásra, mikor a multiknak 15 millió Ft./munkahely támogatást adtunk a zöld-mezős beruházásokhoz? Pl. Kecskemét - Mercedes.
Táblázatos összefoglaló.
